Oszsza meg másokkal is

Az oktatási államtitkárság február 14-én kiküldte az érintett szervezeteknek közigazgatási egyeztetésre a közoktatási törvény és a pedagógus életpályatörvény koncepcióját. Az fn.hu úgy tudja, hogy – bár nincs a Parlament napirendjén – mindössze két napot adott Hoffmann Rózsa a terv véleményezésére.

A lapunk birtokába jutott, a decemberi „ nemzeti konzultáció” javaslatai alapján átdolgozott közoktatási törvény tervezete nem sokban tér el a korábbi változatoktól. Az e-mailen az államtitkársághoz beküldött véleményeket Hoffmann Rózsáék nem hozták nyilvánosságra, így csak ők ismerik azok tartalmát. A most kiküldött változatban az áll, hogy a mintegy 500 beérkezett levél nagy többsége kifejezetten támogató hangvételű volt. A koncepció támogatottságát 65-70 százalékosnak írja le a dokumentum.

Ez azért érdekes, mert a nyilvánosságra hozott hozzászólások döntő többsége számos ponton fogalmazott meg kritikát, sőt olyan vélemény is volt, hogy a koncepció alkalmatlan arra, hogy előkészítse az új közoktatási törvényt. (Felmerül a kérdés: a támogató véleményeket – egy-két kivételtől eltekintve - miért nem hozták nyilvánosságra?) Bírálta a tervet Pokorni Zoltán és Lázár János, Pálinkás József, továbbá a pedagógus-szakszervezetek, az oktatáskutatók, az iskolafenntartók és a szakmai szervezetek. Elég csak a – legnagyobb iskolafenntartókat tömörítő, fideszes polgármesterekből álló - Megyei Jogú Városok Szövetségének véleményét ide idézni, amely szerint a korábban „vitára bocsátott Új Közoktatási Törvénytervezet a törvényi előírásoktól elvárt konkrétumokat jelentősen nélkülöző, egyes pontokban a szakmaiságot, s a jelenkor gazdaságossági, hatékonysági, minőségi követelményeit figyelmen kívül hagyó” terv, ami szerintük inkább egy általánosságokat megfogalmazó esszé, mintsem törvénytervezet.

Kiemelten nagy siker a szegregáció?

A most egyeztetésre kiküldött „végleges” koncepció azt írja, hogy „kiemelten nagy siker” volt az úgynevezett iskola-előkészítő évfolyam és a Híd-program ötlete. Ennek ellentmond a konzervatív oktatási portálként ismert Új Katedra című oldalon elérhető szakmai javaslatok döntő többsége, amelyek elutasítják a diákok szegregált körülmények között elképzelt felzárkóztatását.

A végeleges terv elismeri ugyan, hogy – a titkos levelek beküldői közül is – sokan megemelnék a tantervi szabályozásban az iskolák helyi igényei szerint alakítható 10 százalékos szabad keretet, illetve, hogy a tanulók túlterheltségére hivatkozva a javaslattevők sokallják a hat kötelező érettségi tárgyat, de mindez nem írta felül az elképzeléseket. Maradt minden a régiben. Ez alól csak a kötelező közösségi munka kivétel, az új tervezet már nem 60, csak 50 órát ír elő az érettségi feltételeként.

A koncepció ára

A tervezet újdonsága, hogy pontosítja a koncepcióból következő költségvetési terheket. Leírja, hogy a pedagógusok heti kötelező óraszámának, illetve az iskolai osztályok méretének csökkentése jelentősen megnöveli a büdzsé terheit. A másik oldalon a gyerekek óraszámának csökkentése áll, amely a szükséges pedagóguslétszámot, s így a költségeket nyomja lejjebb. Ennek ellentmond a dokumentumban feltüntetett táblázat, amelyből az derül ki, hogy valószínűleg nem kevesebb, hanem több kötelező órája lesz a diákoknak. (Bár ennek pontos számát nem lehet egyelőre megmondani, mert minimum és maximum órákat határoz meg a terv.) Nem világos, hogy ebbe beletartozik-e vajon a koncepció végén újra előkerült, a nevelési tervek tárgyalásánál feltüntetett mindennapos testnevelés óraszáma.

A modell által leírt új munkaszervezés bevezetése (a pedagógus életpályamodell által leírt fizetésekkel számolva) éves szinten 325,9 milliárd forint többlet központi költségvetési támogatást igényelne. Ebbe a nevelő-oktató feladatot segítő, nem pedagógus személyzet bérfinanszírozásának forrásigénye nincs benne, továbbá a dokumentum egyáltalán nem számol például az ingyenesre tervezett tankönyvek – várhatóan szintén nem kis – költségeivel sem. A kiszámolt összeg jelentősen megnövelné a közoktatási büdzsét, hiszen 2008-ban ez 883 milliárd forint volt, ebből az állami támogatás 436 milliárd.

A közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmények saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják továbbra is. A központi költségvetés– a fenntartón keresztül – támogatásként biztosítja a közoktatási intézmény működéséhez szükséges, a pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított béreket és járulékokat. A fenntartók biztosítják viszont az intézménynek a működéshez szükséges további (épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési) támogatásokat, illetve az estleges további bér- vagy dologi juttatásokat. Mindezt szintén sokan bírálták, mert így épp a legszegényebb önkormányzatoknak nem lesz módja a többlettámogatásokra, noha ott volna a leginkább szükség pluszforrásokra.

forrás és szerző : fn.hu / Balla István


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.