|
A Balkán alján: Orbánék a Gyurcsány-korszak legsötétebb hónapjait hozták vissza
2010.12.19. 06:41
Magyarország a nemzetközi hitelminősítők szemében balkáni ország lett, még azok közül sem a legjobb. Összesítésben ugyanis már Bulgária is vonzóbbnak számít a három nagy nemzetközi hitelminősítőnél, a különbség csak annyi, hogy Bulgária a megbízhatóbb besorolások felé, Magyarország pedig a befektetésre nem ajánlott kategóriába tart. A kormány által kiprovokált piaci reakció mellesleg az államadósság kamatterheinek növekedése miatt többszáz milliárd forintba kerül az országnak.
Oszsza meg másokkal is
Szerdán a forint árfolyamán már alig látszik, hogy a Moody’s hétfőn egyszerre két fokozattal minősítette le hazánk adósbesorolását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elmaradt a negatív hatás, csak azt, hogy a piac már korábban beárazta az ország kockázatának emelkedését. Amit tehát hétfőn láthattunk, már csak a leminősítés utórezgése volt, néhány eladó keltette, aki novemberben nem szabadult meg a magyar eszközeitől – mondta a Hírszerzőnek Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Az elemző szerint egyébként tipikus, hogy a piac a leminősítés után irányt vált és erősödést mutat.
Ez az irányváltás azonban nem feledteti a befektetőkkel azt a tényt, hogy Magyarország a nemzetközi hitelminősítők szemében balkáni ország, még azok közül sem a legjobb. A befektetőknek valószínűleg az is feltűnik, hogy az újabb leminősítés azt mutatja: az új kormány azt a leminősítéseken át bukdácsoló politikát folytatja, amely Gyurcsány Ferenc lemondásával átmenetileg félbemaradt. A hétfői döntéssel összesítésben már Bulgária is jobbnak számít a három nagy nemzetközi hitelminősítőnél: besorolásaink megegyeznek (tehát a balkáni országot is a befektetésre ajánlott sáv legaljára sorolják, mint minket), de Bulgária esetében stabil vagy pozitív az osztályzatok kilátása (vagyis felminősítés várható), míg Magyarország összes osztályzatának negatív a kilátása, tehát könnyen lehet, hogy nemsokára a nem ajánlott kategóriába kerülünk, Románia mellé. Egy ilyen leminősítésre mind a Moody’s-nál, mind a Standard&Poor’s-nál esélyesek vagyunk, és komoly eladási hullámot válthatna ki a forinteszközökkel rendelkező befektetők között.
Százmilliárdokat szór el a kormány
A leminősítés valódi negatív hatását, valamint azt, hogy a piac mekkorát csalódott az új magyar kormányban az állampapírpiaci hozamok alalkulásán mérhetjük le. Az önkormányzati választások után közvetlenül az állampapírokat vásárló befektetők még körülbelül 6,6 százalékos (660 bázispont) hozamért hiteleztek 5 évre évre a magyar államnak, november végére azonban (tehát miután kiderültek a kormány konkrét tervei) már csak 8,5 százalékos hozamért voltak hajlandóak hitelt adni.
A 10 éves államkötvényeknél hasonlóan alakultak a hozamok: október elején 6,6 százalékponton álltak, majd november végére 8,6 százalékpontra emelkedtek. Ennek a drámai hozamemelkedésnek mintegy felét november végén sikerült elérnie a kormánynak a pénztárak államosításának bejelentésével, de minden bizonnyal tovább rontott a helyzeten a Költségvetési Tanács kivégzésével és a jegybank újabb betámadásával is.
A hozamok emelkedése az államadósság után fizetett kamatokat drámai mértékben megnöveli. Az utóbbi időszakban lezajlott 200 bázispont körüli hozamemelkedés hosszabb távon körülbelül 400 milliárddal növeli az államadósság kamatterhét – mondta Oszkó Péter, a GKI Gazdaságkutató konferenciáján kedden. Ez már csak azért is érdekes, mert eközben a kormány a jövő évi költségvetésben mintegy 150 milliárddal alacsonyabb (1050 milliárd forintos) kamatkiadással számol az ideihez képest.
Az elmúlt fél év kormányzati gazdaságpolitikája a tavasszal meginduló növekedésen és az akkor még meglévő pénzügyi stabilitáson számos sebet ejtett – írta Oszkó Péter szerdán a Világgzadaságban. Az előző kormány pénzügyminisztere szerint a kormány maga okozta a költségvetés növekvő egyensúlytalanságáért a legnagyobb arányban okolható jelentős kamatemelkedést, s provokálta ki a stabilitásunkat, egyben versenyképességünket is veszélyeztető leminősítésünket. Eközben az elmúlt évtized nyugdíjcélú megtakarításainak felélésével igyekszik finanszírozni a szükséges szerkezeti reformok halogatását, s kétségessé teszi, hogy az indokolatlan kivárás után azokra valaha sor kerül-e egyáltalán.
|
ÁKK: Egy napig hatott a leminősítés
|
|
A Moody's hétfői leminősítésének egy napig volt hatása - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) általános vezérigazgató-helyettese szerdán, és úgy vélekedett, csak a tartós hozamváltozások csökkentik vagy növelik érdemben az államadósság kamatterhét. Ha egy 1 százalékos hozamszint-emelkedés egy éven át - januártól az év végéig - fennmarad, akkor a jelenlegi kibocsátási szerkezettel számolva legfeljebb évi 85 milliárd forinttal emelheti a forint adóssággal kapcsolatos kiadásokat, becsülte a vezérigazgató-helyettes. Borbély László András szerint a hosszú forinthozamok utóbbi hónapban bekövetkezett 80-100 bázispontos emelkedésében elsősorban nemzetközi hatásoknak, főleg az ír problémának volt szerepe.
|
Drága a kockázat
Ugyanezt a folyamatot láthattuk a magyar kockázati felár (másképpen államcsődkockázati felár) emelkedésében is. A magyar CDS (az a felár, amit a magyar adósságtörlesztés leállása elleni biztosítékként kell fizetni az adósságunk után) az októberi 300 bázisponthoz képest most megközelítették a 380 bázispontot. Ez azt jelenti, hogy 10 millió euró magyar adósságra már 380 ezer euró az éves biztsoítási díj, míg októberben „csak” 300 ezret kellett fizetnie az államnak.
Összehasonlításként Lengyelországnak november végén mindössze 150 ezer eurós felárat kellett fizenie. Érdemes megjegyezni az áprilisi országgyűlési választásokra a magyar CDS-felár nagyon közel állt a lengyelhez, akkor körülbelül 160-170 ezer eurós felárat fizettünk az említett adósság után, ők pedig 100 ezreset. Vagyis a piac bizakodással várta a második Orbán-kormányt, június elejére viszont csalódás egyértelmű jelét adták, a CDS-felár ugyanis 400 bázispont fölé ugrott és egészen szeptember végéig nem ment 300 alá.
Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint a CDS-árak emelkedésének nincs érdemi másodpiaci hozamhatása. Annyit azonban ehhez érdemes hozzátenni, hogy a gazdaságot súlyosan érinti, ugyanis megnöveli a bankok refinanszírozási költségeit, amit tovább hárítanak a finanszírozott vállalkozásokra - mint ahogyan azt Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is hangsúlyozta a GKI konferenciáján kedden.
forrás és szerző : hirszerzo.hu / Máriás Leonárd
Az eredeti írás itt olvasható
|