30 éves lett a Sugár
2010.11.10. 05:53

Vár rád a Sugár! – ki ne ismerné a szlogent? Pontosan három évtizede, 1980. november 7-én nyílt meg a Sugár Üzletközpont az Örs Vezér terén. Budapest első bevásárlóközpontjának megnyitását hatalmas várakozás előzte meg, és a létesítmény nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációból bejárók körében is siker lett. Az üzletközpont megújult arculattal ma is várja a vásárlókat. Az évforduló alkalmából utánajártunk a maga korában teljesen új kereskedelmi formát bevezető Sugár múltjának és jelenének.
A terület "szocialista fejlesztésének" története a hatvanas évekre nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az ötvenes évekbeli Kerepesi úti lakótelepet követően újabb lakótelepet építenek a Nagy Lajos király útja túloldalán. Az új lakótelepet Füredi utcai lakótelepként emlegették. Nem csak lakófunkciót szántak neki, egész városrészközpontot álmodtak ide.
Az ötvenes években még csak a Népstadionig tervezett 2-es metrót is úgy tervezték újra, hogy a Fehér útnál legyen a végállomása. (Igaz, a HÉV-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamos útvonalon a metróval.) A terület beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nevével fémjelzett, Budapesti Városépítési Tervező Vállalatbeli kollektíva nyert meg. (Később nem pontosan ez a terv épült meg.) Hamarosan megkezdődött az akkor már széles körben használt házgyári elemek felhasználásával a kivitelezés is. Ehhez kapcsolódóan 1980-ra felépült a Sugár üzletközpont.
A belső terek meghatározó színei a sötétbarna és a padlizsán voltak, ezekhez párosult a sárgás kőburkolat. A budapestiek itt ámulhattak először olyan felülvilágítón, amely rengeteg fényt engedett a központi közlekedőterekbe. Az emeletről csempeburkolatos lépcsőkön juthattak le a vásárlók a földszintre, ahol növényágyások, iparművész tervezte szökőkút és narancsszínű ülőkék várták őket. A Flórián áruházhoz képest szinte luxus volt itt vásárolni.
A megnyitáskor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt Csemege, Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester, Keravill, Vasedény, Szivárvány, Aranypók, IBUSZ és Posta is. (Ezek egy kisebb része ma is bérlő az üzletközpontban.) A nyitvatartás is újdonságnak számított: az akkor megszokott este hat helyett itt csak este nyolckor (a Csemege kilenckor) zártak be az üzletek - igaz, eleinte hétvégén zárva voltak. Később aztán már a hétvégi nyitva tartást is bevezették. Mindezeknek köszönhetően hamarosan egy ország ismerte meg a szlogent: "Csak egy ugrás a Sugár!"

Vásár a Sugár mellett
Újdonság volt az is, ahogy a Keravillt kialakították. Egy hátsó rámpán keresztül az áruszállító teherautók a pinceszinti raktárhoz juthattak le akár éjjel is. Itt egy kettős rácsos kapurendszert találtak. A kinti kapuhoz kaptak kulcsot a szállítók, így a "zsilipbe" be tudtak menni. Itt lerakodtak. Ha nyitvatartási időben érkeztek, akkor rögtön át is lehetett venni az árut. Ha nem, akkor lerakodtak, és bezárták a külső ajtót maguk után. Beljebb nem juthattak, mert csak a külső kapuhoz volt kulcsuk. Másnap reggel aztán a "zsilipbe" berakodott árut a Keravill raktárosai beljebb pakolták. Az árufeltöltésben az is újdonság volt, hogy nem volt folyamatos napközbeni árufeltöltés, hanem reggel töltötték fel úgy az üzleteket, hogy az egész napra kitartson. Az eladótérben kerekeken mozgó lapokra rakták még a nagyobb háztartási gépeket is, így könnyebb volt az árut mozgatni. A hanglemezosztályon megjelentek az első olyan pénztárgépek, amelyek "áruforgalom-gyűjtésre", azaz a tételenkénti fogyás lekövetésére is képesek voltak. Bevezették az előjegyzéses rendelést (mégiscsak hiánygazdaság volt, ugyebár), Budapesten belül a házhoz szállítást. A tévéosztályon képmagnót állítottak be, hogy a tévéken adásszüneti napokon is mehessen műsor. Hétköznap este 8-ig, szombaton délután 5-ig várták a vásárlókat a légkondicionálóval is felszerelt kétszintes üzlettérben - tudósított a Budapest újság 1980-ban.
A rendszerváltás után sokáig változatlan maradt az áruház. Az egyre "retrósabb" hangulatot igencsak szembeszökővé tette a konkurencia megjelenése. 2002 március 20-án megnyílt az Árkád üzletközpont, alaposan feladva a leckét a Sugárnak. A válasz a Sugár 2004-től 2007-ig tartó felújítása volt: nem csak az épület homlokzata kapott új borítást, a belső terek is megújultak, és egy többtermes mozi is megnyílt az emeleten. Megújult a padlóburkolat, az álmennyezetek, az üzletek új portálokkal gazdagodtak, megtörtént a régen esedékes gépészeti felújítás is. A második emeleti irodahelyiségek helyén üzlethelyiségek és éttermek nyíltak, így eggyel sikerült növelni az üzletközponti szintek számát. A korábban raktárnak használt pinceszintet teremgarázsnak alakították át. Az átalakításokkal az üzletközpont területe 35 ezer négyzetméter fölé nőtt. A régi KIPSZER térrácsos felülvilágító helyére új felülvilágító épült, amely nem csak a központ bevilágításában, hanem - motorosan nyitható ablakaival - a szellőztetésben is fontos szerephez jut. A korábbi lépcsők helyére mozgólépcsők kerültek. A Sugár és az Árkád között az út felett átvezető gyalogos híd épült, így a két konkurens üzletközpontnak akár egymást erősítő hatása is érvényesülhet.

A Sugár ma
Ugyanebben az időszakban zajlott le az IKEA bővítő felújítása is. Ennek részeként a Sugár és az IKEA közötti területet parkosították. 2007-ben a 2-es metró felújítási programjának részeként új végállomás épült az Örs Vezér terén. A 2000-es évek első évtizede így sok lényeges változást hozott a tér és az üzletközpont életébe. Ugyanakkor maradtak is tennivalók: a Sugár és a HÉV közötti bódésor elbontása régóta napirenden van, csakúgy, mint a 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötése. Ezek a fejlesztések is hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a Sugár közvetlen környezete tovább javuljon, még vonzóbbá téve a ma 30. születésnapját ünneplő üzletközpontot.
forrás : hg.hu / Papp Géza
Az eredeti írás itt olvasható
|