A Fidesz-KDNP koalíció eddig valamennyi jogszabályát törvényellenesen , a létező jogalkotási előírások (1987. évi XI.) megsértésével hozta meg – mondta még a nyár közepén a Hírszerzőnek Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. A jogász akkor arról beszélt: a kormány hátat fordított a demokratikus értékeknek – pedig akkor még senki nem sejtette a Fidesz közjogi ámokfutását a végkielégítéseket sújtó különadó alkotmánybírósági eltörlése kapcsán.

Az ellenzék már a nyárba nyúló tavaszi parlamenti ülésszak idején is számtalanszor kifogásolta, hogy a kormánypártok nem hagynak időt a beterjesztett törvényjavaslatok áttanulmányozására, azok a leglehetetlenebb időpontokban kerülnek fel a parlament honlapjára. Általános gyakorlat volt, és maradt is, hogy péntek délután, késő éjszaka, vagy éppen szombaton válik elérhetővé egy-egy nagy jelentőségű, és terjedelmes törvényjavaslat.

Péntek esti láz

Ez a gyakorlat semmit sem változott: a különadókról szóló törvény, a válságadóról vagy éppen a magánnyugdíjpénztári befizetések eltérítését célzó jogszabály is hétvégén vált elérhetővé, és hétfőn a parlament egy nap alatt már le is zavarta a bizottsági meghallgatásokat, az általános és részletes vitát, és egyből szavazott is, majd döntött a sürgős kihirdetésről. Schmitt Pál köztársasági elnök eddig semmilyen módon nem akadályozta ebben a gyakorlatban a kormánykoalíciót.

Tavasszal egyébként még azzal indokolták a Hírszerzőnek nyilatkozó kormánypárti politikusok a sietséget, hogy „a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat követelnek”, vagyis az első akciótervet minél hamarabb életbe kell léptetni, ezért „nincs idő” úgymond törvényesen törvénykezni. Csakhogy a gyakorlat láthatóan semmit sem változott ősszel sem – hiába ígért többek között maga Orbán Viktor is „konszolidációt”.

Vágó Gábor, az LMP parlamenti képviselője a nyugdíjpénztárakról szóló vitában szóvá is tette a gyakorlatot. „Elfogadhatatlan, amit a kormánykoalíció csinál például a nyugdíjrendszer átalakításának ügyében is. Évtizedekre meghatározó döntéseket zavarnak le minden féle előzetes hatástanulmány, számítás nélkül, visszaélve a kétharmados többségükkel a Házban” – mondta a Hírszerzőnek Vágó Gábor, hozzátéve, „két héten belül a második fércmunkáról (az adók, illetve a nyugdíjak – a szerk.) döntenek ilyen kutyafuttában”. A Hírszerzőnek adott interjújában Selmeczi Gabriella, a kormány kinevezett „nyugdíj őre” is azt mondta, hogy nincsenek egyelőre háttértanulmányok, és rengeteg számítást még csak ezután végeznek el.
 

Az LMP szerint "alapvető bizalmi viszonyokat ás alá" a kormánykoalíció gyakorlata
Fotó: Túry Gergely
 

Vágó Gábor szerint pártja felhívta a Fidesz figyelmét előzetesen, hogy a 14 havi befizetés eltérítésével alkotmányellenes helyzetet teremtenek. „Rogán Antal el is ismerte ezt, és megígérte, hogy konzultál Orbán Viktorral, és beépítik a mi javaslatainkat is, ennek megszüntetésére, de aztán a benyújtott tervezetben ennek nyomát sem láttuk” – mondta Vágó Gábor.

Sem szakmai, sem közigazgatási, sem társadalmi

Sem szakmai, sem közigazgatási, sem társadalmi egyeztetést nem folytat a kormány, ami egyszerűen törvényellenes – véli Schiffer András, az LMP egyik vezetője is. A képviselő úgy véli, „alapvető bizalmi viszonyokat ás alá a kabinet ezzel a gyakorlattal, ami komoly gazdasági károkat is okoz az országnak”. „Sehova nem vezet ez a Rambo-tempó” – fogalmazott Schiffer.

Több fideszes képviselőtől is azt hallottuk, hogy a frakció egyes tagjainak szintén csípi a szemét ez a gyakorlat. „Főleg az egyéni képviselők mondják, hogy fogalmuk sincs, miről döntenek, hogy menjenek így haza a választóikkal találkozni” – fogalmazott egy honatya. Úgy tudjuk, Rogán Antal és Cser-Palkovics András például kifogásolták, hogy az elsőre enyhén szólva is kidolgozatlan , és sok vitát kiváltó „médiaalkotmányt” nekik kellett beterjeszteni, így a szakmai kritikák is őket érték. „Azért a végére, a rengeteg módosító után már egész elfogadható kis szabályozás lett belőle” – fogalmazott ezzel némi iróniával egy Fidesz frakciótag.

„Sajnálom, hogy még mindig nem bírják a tempót” – Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője csak ennyit mondott a Hírszerző kérdésére hétfőn a parlamentben az ellenzéki kifogásokkal kapcsolatban.

„Gyorsan kell cselekednünk, hiszen gyors intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a kormány tartani tudja az idei 3,8 százalékos hiánycélt , és megalapozza a jövő évi 3 százalékos hiányt” – mondta Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője kérdésünkre, hogy miért nincsenek háttérszámítások, hatástanulmányok, azt mondta: ez nincs így. „Szócska Mihály államtitkár úr például a legutóbbi frakcióülésünkön mutatta be az egészségügy átalakításáról szóló terjedelmes tanulmányt, de a többi törvényhez is elkészültek ezek” – fogalmazott Lázár János, aki szerint egyelőre nem kívánnak lassítani ezen a tempón.

Ez megy húsz éve, ez is marad

Az Orbán-kormány jogalkotási gyakorlata egyébként csaknem teljesen azonos az eddigi kormányok módszerével. Az elmúlt húsz évben úgy kerültek a parlament elé a javaslatok, hogy a következményeket senki nem mérte fel, a törvényalkotók lényegében kísérleteztek a magyar társadalommal. Répássy Róbert, igazságügyi államtitkár ezzel kapcsolatban a Hírszerzőnek adott interjújában azt mondta, hogy a kormányon belül a közigazgatási egyeztetésre bocsátott előterjesztéseknek most is van hatásvizsgálati lapja. Csakhogy a képviselői indítványként bekerülő törvényjavaslatok esetében nem kötelező a hatásvizsgálatok elvégzése, a kormány pedig hivatalba lépése óta a törvényjavaslatok többségét kormánypárti képviselőkön keresztül juttatja a parlament elé (mint ahogyan az a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó javaslatnál is történt). A kormány szándéka szerint a jövőben is legfeljebb annak a minisztériumnak lesz a felelőssége hatásvizsgálat készítése, amelyik az adott tervezetet kezdeményezi és előkészíti.

Ez a gyakorlat továbbra is fennmaradhat, ugyanis csak önkormányzati rendeletalkotásnál lesz kötelező hatásvizsgálatok készítése, a parlamenti képviselőknél nem, amit Répássy Róbert azzal indokolt, hogy a parlamenti képviselőknek nincs meg ehhez a szükséges apparátusuk. Az államtitkár szerint egzakt módon egyébként is csak a javaslatok gazdasági vagy költségvetési hatása határozható meg, és ez egyébként jelenleg is megtörténik, ugyanis a kormánynak elemi érdeke, hogy kalkuláljon a várható hatásokkal. A törvényjavaslatok várható társadalmi következményei viszont, Répássy Róbert szerint, már inkább a jóslás kategóriájába tartoznak, ezért a kormány a hatásvizsgálatok kritériumai között elsősorban a mérhetőséget fogja megkövetelni a jövőben.

forrás és Szerző : hirszerzo.hu / Kósa András

Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.