|
Horthy és Kádár is népszerűbb, mint Nagy Imre?
2010.06.24. 05:47

A többség közönyösen viszonyul Nagy Imre személyiségéhez - jelentette ki Ungváry Krisztián történész, aki szerint Horthy és Kádár sajnos jóval több embert képes megmozgatni. Kádárnak például még rajongói csoportja is alakult az egyik közösségi oldalon. Nagy Imre kivégzésének évfordulója alkalmából Mécs Imrét is megkérdeztük, hogy vajon mit jelent ma a forradalom ügye.
Oszsza meg másokkal is
Akkora nosztalgia érződik az előző rendszer iránt, hogy a magyaroknak tulajdonképpen nem október 23-át, hanem november 4-ét kellene ünnepelniük - jelentette ki Ungváry Krisztián történész hozzátéve, hogy a szociális okok miatt valamelyest érthető az emberek hozzáállása.
A pártok megemlékezéseivel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy teljesen hiteltelen a politika viszonyulása 1956-hoz, miután mindkét oldal érintett az előző rendszerben. "Az egyik oldal nem tudja kommunikálni az előző rendszerrel való kapcsolatát, a másik pedig úgy tesz, mintha semmi köze sem lett volna, holott ez nem igaz" - mondta.
Ungváry Krisztián szerint a pártok nem nagyon tudnak mit kezdeni Nagy Imre személyével. Ugyan a bátorsága és a vértanúsága mindenképpen tiszteletet parancsol a maiak számára is, azonban a politikai programja már vállalhatatlan lenne - utalt a történész Nagy Imre kommunista meggyőződésére. Nagy Imre csak a moszkovita vonallal szakított, de ettől még kommunista elveket vallott - tette hozzá.
Arra felvetésre, hogy a magyar társadalomnak mit jelent ma Nagy Imre személyisége, úgy felelt, hogy a többség sajnos közönyös a volt miniszterelnökkel kapcsolatban. "Szomorú, hogy Nagy Imre személyisége a legtöbb embernek nem annyira fontos, Horthy Miklós és Kádár János sokkal több embert képes megmozgatni" - fogalmazott Ungváry Krisztián hangsúlyozva, hogy sokan máig pozitívan tekintenek a két vezetőre. Az egyik közösségi oldalon még saját tábora is alakult Kádárnak "Az öreg" néven, de ugyanez elmondható Horthyról is.
Az egészben az a tragikomikus - fűzte hozzá Ungváry -, hogy Bethlen István személyében lenne pozitív hőse is a magyar XX. századnak. "Bethlen István azonban nem hordozza azokat az "értékeket", amelyek megmozgatnák az embereket, az ugyanis nem elég, ha valaki értelmes, és tehetséges politikus".
Eredetileg Fodor Gábor mondta volna '89-ben a Fidesz beszédét
A közönyt mesterségesen táplálták, de ez máig kihat
Ötvenhat nagysága abban rejlik, hogy a legtöbb ember közösségben gondolkodott, ez viszont a mai társadalomról már nem mondható el - fejtette ki a Népszava Online-nak Mécs Imre, aki szerint a XX. században a magyar társadalmat annyira szétzilálták a tekintélyalapú rendszerek és diktatúrák, hogy passzívvá tették az embereket. Az vált természetessé, hogy nem szabad a történelem megítélésével foglalkozni.
"Az 56-os forradalom idején nem volt jobb- és baloldal, a függetlenség és a szabadság kivívásával és a közösség érdekeivel foglalkoztak az emberek" - fogalmazott hangsúlyozva, hogy 1989. június 16-án nem csak Nagy Imrét, hanem jelképesen az összes 56-os mártírt is újratemették. "Nem véletlen, hogy ekkora jelentősége volt ennek az eseménynek a rendszerváltáskor, hiszen ez egyben azt is tudatosította, hogy a rossz rendszert is maguk mögött hagyják az emberek, valamint az új demokratikus jogállamot is legitimizálta".
Mécs Imre úgy vélekedett, hogy az elmúlt húsz évben - a rendszerváltás előtti időkkel ellentétben - már helyet kap az emberek gondolkodásában 1956. Emlékeztetett, hogy a Kádár-korszakban csak a szamizdatok és maroknyi ellenzék tartotta ébren 56 eszméit, történéseit és igazságát, a közvéleményben tabu volt '56, a korábbi időkben megtorolták, majd ugyan valamivel enyhébb formában ponálták azokat, akik 56 felé fordultak. A legnagyobb baj azonban a mesterségesen is táplált közömbösség volt.. "Nagyon fontos lenne, hogy tiszta forrásból tájékozódjanak a felnövő generációk" - hangsúlyozta Mécs Imre, aki szerint több szempontból is példát mutatnak a magyaroknak '56 résztvevői. Példaként említette a közös érdekek előbbre helyezésén túl azt is, hogy jóval nagyobb aktivitás jellemezte a társadalmat.
"Három nap alatt több ezer forradalmi szervezet alakult" - mondta hangsúlyozva, hogy manapság viszont az óriási lehetőségek ellenére inkább sopánkodnak az emberek. "Pedig most kellene tenni" - tette hozzá utalva a társadalom közügyek iránti közönyére.
Orbán Viktor Nagy Imre temetésén elmondott beszédével kapcsolatban Mécs Imre úgy fogalmazott, hogy a közmédiában és a köztudatban a fiatal, harsányan beszélő pártvezér képe maradt meg, holott előtte többen is - köztük Mécs Imre is - sok esetben erősebb mondatokat mondtak.
"Az akkori közlemények szinte csak ezzel foglalkoztak, pedig én például azt is mondtam, hogy a Szovjetunió felszabaduló népei fogják elítélni az '56-t letipró szovjet agressziót" - emlékeztetett Mécs Imre, aki elmondta azt is, hogy a Történelmi Igazságtételi Bizottság kérte fel a Fideszt, hogy egy mai fiatal is mondjon beszédet az újratemetésen. Fodor Gábor és Orbán Viktor került szóba, de miután Fodor már előző nap is mondott beszédet, Orbán Viktorra esett a választás.
Nagy elégtételt jelentett Mécs Imrének is, amikor az új szabadon választott országgyűlésben Jelcin, a Szovjetúnió utolsó elnöke megkövette a magyar népet az agresszióért.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint a pártok szeretnék kisajátítani a forradalom ügyét úgy reagált, hogy mindenképpen helytelen, ha forradalomnak nevezik a jogállam reguláris választáson elért a számukra kétharmados többséget. "Azt kell vizsgálni, hogy mit lehet tenni az országért, nem pedig azt, hogy mit kaphatok tőle" - fogalmazott.
forrás : nepszava.hu
|