A korrupció is oka a recessziónak
2009.07.25. 05:22

A korrupció leküzdése talán még a monetáris politikánál is fontosabb eszköze lehetne a nyomor felszámolásának - olvassuk a Globusz.net-en. Az elemzés írója szerint a korrupció közvetve hozzájárult a recesszióhoz is, és nem csak a felzárkózó, hanem a fejlett világban is jelen van, az állami és az üzleti szférában egyaránt. De hogyan érdemes küzdeni ellene?
A korrupt hivatalnokok és a politikusok ellopják a szegény országoknak nyújtott segélyek tetemes részét. Azokból a pénzekből, amelyeket nem tudnak zsebre tenni, olyan infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg, amelyek kizárólag a helyi elitek érdekeit szolgálják, és a szegények életkörülményeinek további rontása mellett nem ritkán környezeti katasztrófát is okoznak - írja a Policy Review-ban Claire Berlinski, aki korábban egyebek között az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) laoszi irodájában dolgozott.
Kisebb mértékben ugyan, de a fejlett országok mindegyikében is jelen van a korrupció valamilyen formája. A gazdasági válság közepette különösen fontos lenne, hogy közgazdászok megpróbálják komolyan felmérni az egyes országokra jellemző korrupció fajtáit és mértékét - hangsúlyozza Berlinski.
A jó gazdaságpolitikánál fontosabb a korrupció letörése
A korrupció leküzdése talán még a monetáris politikánál is fontosabb eszköze lehetne a nyomor felszámolásának. A közgazdászok mégis aránylag keveset foglalkoznak a jelenséggel, ami nem meglepő, hiszen a korrupciót megfelelő információk és pontos adatok hiányában meglehetősen nehéz tudományos eszközökkel tanulmányozni. A csúszópénzeket elfogadók, a csalók, a megvesztegetők nem vezetnek nyilvántartást, a lefizetők és a lefizetettek egyaránt abban érdekeltek, hogy tevékenységük titokban maradjon. Leginkább csak anekdotákból szerzünk ismeretet a visszaélésekről.
A jobboldal a balodalt hibáztatja a korrupcióért, és fordítva
(Fotó: Magócsi Márton)
A korrupció is hozzájárult a recesszióhoz
A korrupció felszámolásának első lépése a visszaélések pontos felmérése kellene, hogy legyen - véli Berlinski, és hozzáteszi, hogy most, a gazdasági válság idején a korábbinál is fontosabb lenne a visszaélések letörése. A korrupció ugyanis legalábbis közvetve hozzájárult a recesszióhoz. Ha az állami hivatalnokok megvesztegethetők és az üzleti világban is elterjedtek a visszaélések, akkor nincs lehetőség a piac megfelelő ellenőrzésére. Berlinski minden bizonnyal arra utal, hogy megfelelő és megbízható ellenőrzési mechanizmusok is hozzájárultak a kockázati tőke ámokfutásához és az ingatlanpiaci buborék kialakulásához.
Ráadásul a jobb- és baloldal számára is fontos lenne a korrupció visszaszorítása, már csak azért is, hogy a mindkét ideológiai szekértáborra jellemző doktrinerizmust felszámolhassuk. Megbízható információk hiányában most mindenesetre mindkét oldal saját ideológiájának szolgálatába állítja a korrupció elleni harcot, miközben megbízható információk hiányában esélyük sincs a megfelelő korrupcióellenes intézkedések kidolgozására.
A Vatikántól az éhezés enyhítésére felajánlott 62 ezer dolláros összeg egyszerűen eltűnt
Berlinski különben az ENSZ Fejlesztési Programjának laoszi irodájában többször szorgalmazta, hogy a segélyek folyósítása előtt próbálják meg felszámolni az államapparátust átszövő korrupciót. Javaslatát azonban minduntalan lesöpörték az asztalról vagy a kormány nem engedélyezte a korrupcióval kapcsolatos konferencia megrendezését. Pedig mindenki, még a segélyszervezek számára is nyilvánvaló volt, hogy a Nyugatról érkező támogatások többségét egyszerűen ellopják. Előfordult például, hogy a Vatikántól az éhezés enyhítésére felajánlott 62 ezer dolláros összeg egyszerűen eltűnt - idézi Berlinski a UNDP egyik belső memorandumát, amelynek aztán semmilyen következménye nem volt. Az ilyen és hasonló ügyek szinte mindennaposak voltak: néhány tízezer dollár eltűnése nem számított különleges eseménynek.
Jellemző volt az is, hogy a külföldi segélyekből megvalósuló támogatások kizárólag a szegény országok elitjének érdekeit szolgálták. Berlinski felidézi a nyugati segítséggel megépített laoszi utak esetét. Az utak elkészülte után a helyi vállalkozók elkezdték az ország esőerdőinek kivágását, amely katasztrofális környezeti károkkal járt, és hátrányosan érintette a szegényeket: az erdőirtás következtében kialakult áradások ellehetetlenítették a rizstermelést.
forrás : hirszerzo.hu
(A cikk teljes terjedelmében a Globusz.net oldalon olvasható.)
|