Oszsza meg másokkal is

Ön és az SZDSZ ügyvezetője öt kérdésben kezdeményezne népszavazást. Hol tart a folyamat?

Az OVB előtt vannak a kérdések, tudtommal még júniusban döntenek róla.
 

Hatályba lépjen-e az alaptörvény? Fotó: Neményi Márton, fn.hu
 

Csomagban?

Nem, négyet együtt adtunk be az SZDSZ-szel, a liberális együttműködés jegyében, egy kérdést pedig én a SZEMA nevében. Igaz, ezt gondolom a legfontosabbnak: „Hatályba lépjen-e az alaptörvény?”

Az SZDSZ szerint lépjen, azért nem társultak?

Egyszerűen csak arról nem tudtak időben dönteni, hogy tetszik-e nekik.

Mire számít, átmennek a kérdések a választási bizottságon?

Őszintén, nem sok reményt fűzök hozzá. Már az indokok is előre sejthetők, hogy formailag rosszak a kérdések, vagy hogy nem az illetékességi körükbe tartozó. De, ha egyet-kettőt továbbengednek a kérdésekből, akkor össze kell gyűjtenünk kétszázezer aláírást, négy hónap alatt.

És lesz ember, aki összegyűjti?

Kétszáz aktivistánk biztos lenne erre, és talán lesznek szponzorok, együttműködő civilszervezetek, akik partnerek lennének az ügyben.

Aki legutóbb az SZDSZ-szel állt össze, az rendesen megégette magát, önök a SZEMA részéről nem félnek a stigmától?

Az együttműködésünk legelején deklaráltuk, hogy a SZEMA – bár tagjaink közel egyharmada volt SZDSZ-esekből áll – és az SZDSZ két különálló párt marad. Azt is gyorsan tisztáztuk, hogy az SZDSZ-nél épp melyik program van érvényben, és hogy már sem a Retkes-, sem a Kóka-, sem a Fodor- és sem a Kuncze-féle csapat nincs ott…

Vagyis senki sem maradt. Az üresség azonban ritka indok az összefogásra.

Azért vannak még az SZDSZ-ben alapító tagok. Az összefogás kiindulópontja, hogy van a Fidesz, akik „átszervezik a teljes országot”. Finoman úgy jellemezném őket, hogy a demokráciafelfogásuk élesen különbözik az enyémtől és sok más emberétől. Úgy látom, hogy a demokratikus erőknek össze kell fogniuk. A kezdődő civil mozgalmaknak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a liberálisoknak is. Gyurcsány harcáról Sem az MSZP, sem a magyar demokrácia jövője szempontjából nem mindegy, ki vezeti azt a pártot.

Ismerős mondatok. Gyurcsány Ferencnek is hasonlóak a céljai. Ő is benne lesz az összefogásban?

Kérdés, hogy ő miben lesz benne, és hogy hogyan fejeződik be az MSZP belső háborúja. Sem az MSZP, sem a magyar demokrácia jövője szempontjából nem mindegy, ki vezeti azt a pártot. Egy összefogás esetén mindenesetre mérlegelni kell, hogy sikerre vihető-e bármi is Gyurcsány Ferenccel. Én azt gondolom, hogy nem.

Három kérdéssel ezelőtt épp az SZDSZ stigmatizáló hatásáról érdeklődtem, és válasz helyett arra jutott, hogy Gyurcsány neve stigma. Van különbség?

Kezd zavarni, hogy az SZDSZ-ről beszélünk ilyen sokat, legalább ennyit beszéljünk a SZEMÁ-ról is! De abban van igazság, hogy az SZDSZ egy lejáratott brand.

Akkor, mint a SZEMA vezetőjét kérdezem, mekkora igény van ma Magyarországon a liberalizmusra?

Egyre nagyobb. A liberális értékek utáni vágy feltámasztásának legjobb kampányembere maga Orbán Viktor.
 

2010-ben nem volt valódi liberális párt (Fotó: Neményi Márton, fn.hu)
 

Ha van igény a liberalizmusra, akkor a 2010-es választáson az emberek valami mellett döntöttek és nem valami ellen?

2010-ben nem volt valódi liberális párt az indulók között, a liberalizmusra vágyók ezért vagy nem mentek el szavazni, vagy az LMP és az MSZP között döntöttek. Az SZDSZ-MDF házasságot joggal büntették, ahogy Bokros Lajosnak sem nézhették el a liberális szavazók a szociális kártya igénylését.

szema

A Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) pártot 2009-ben alapította Ungár Klára, Sértő-Radics István és Orsós János. Bemutatkozó sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy vészesen jobbra fordult az ország, miközben a balliberális pártok hiteltelenné váltak – csaknem egymillió baloldali, liberális választópolgárnak nincs kire szavaznia.

Jegyezzük fel, hogy megint a SZEMÁ-ról kérdezem! Melyek a fő feladataik?

Tavaly még mást mondtam volna első helyen, de most a liberális demokrácia helyreállítása, valamint a méltányos közteherviselés helyreállítása és a roma integráció. Utóbbinál úgy gondoljuk, hogy egyes területeken elengedhetetlen az éles állami beavatkozás. Óvoda kell, iskola kell és munkahelyekre van szükség. A legszegényebb harminc járásban szinte csak romák élnek: amikor romastratégiáról beszélünk, akkor a szegénységet is kell kezelni!

Egy liberális párt a bizonytalanokra vagy a 2010-ben tüntetőleg távol maradókra számíthat?

Mi a SZEMÁ-ban a liberális szavazókra számítunk. Akár a Fidesz szavazói között is lehetnek liberálisan gondolkodók.

Kik azok a „mi a SZEMÁ-ban”?

Sértő-Radics István személyében polgármesterünk is van, a szabolcsi Uszka polgármestere, de a tagjaink többsége ismeretlen a politikában. Sok tehetséges roma fiú és lány is velünk van. Derdák Tibort, a sajókazai iskola igazgatóját, akinek szívügye a romák integrációja is meg kell említenem. A támogatóink pedig fent vannak a honlapunkon. Kevés párttagunk van, a tagság manapság nem annyira menő. A demokráciáról Lesznek olyanok, akik le akarják váltani az éppen hatalmon lévőket.

Miért, politizálni menő?

Valóban nem menő. Magyarországon sikerült szép lassan az emberek összes politikai illúzióját elveszteni. Azért amíg formálisan megvan a demokrácia, vannak választások és lehet szavazni, addig lesznek politikusok és lesznek olyanok, akik le akarják váltani az éppen hatalmon lévőket.

Ez klasszul hangzik, de a baloldalnak azért van egy hangyányi köze ahhoz, hogy az emberek kiábránduljanak a politikából!

Gyurcsány Ferencnek Orbán kétharmadában legalább 80 százalék a felelőssége. A demokratikus intézményrendszerbe vetett hit akkor ingott meg, amikor Gyurcsány nem mondott le az őszödi beszéd után. Ha valaki azt állítja magáról, hogy megpróbálta az adatokat meghamisítani, annak másnap már nem kell miniszterelnöknek lennie! Nem lehet egy olyan emberrel legyőzni a Fideszt, aki oka annak, hogy ez a Fidesz hatalomra került.

Tavaly azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy a liberalizmust újjá kell építeni Magyarországon. Ezek szerint a 89-es alapok nem voltak elég stabilak?

Elég stabilak voltak, de 2004-től a liberalizmust képviselő vezető politikusok eltántorodtak az alapértékektől. Demszky kitüntette Gergényit és kitiltotta a traktorokat, az SZDSZ-frakció pedig hatalomban tartotta Gyurcsányt. Nyers hatalomvágy mozgatta őket, semmi más. Az egykori SZDSZ-ről Fel kellett volna rúgni a koalíciót!

94-ben nem a hatalomvágy miatt kötődött a koalíció?

Én azt gondolom, hogy nem. A Bokros-csomag, Békesi támogatása Hornnal szemben vagy a nyugdíjcsomag – ezek vállalható ügyek voltak, és 2002-ben is le kellett győzni Orbánt. De a száznapos program megszavazása hiba volt, majd a 2004-től történtek nagyon nehezen megmagyarázhatóak. Gyurcsány látványpolitizálásakor fel kellett volna rúgni a koalíciót!

Ön 2009-ig tagja volt az SZDSZ-nek, addig csöndben tűrt?

Én mindig mindent szóvá tettem, nem is szerettek túlságosan. Kunczéval és Magyar Bálinttal sokszor összerúgtuk a port. Egyébként 2007 őszéig voltam aktív tag, aztán köztisztviselő.

Azóta kibékültek?

Kunczéval évente kétszer-háromszor összefutunk különböző kulturális eseményeken, megkérdezzük, hogy van a másik. Minden ordítozás ellenére én kedvelem Gábort.
 

Kedélyes volt. Fotó: Neményi Márton, fn.hu
 

Egy másik régi ismerősével, Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára?

Összefutottam vele egy cukrászdába néhány éve. Talán hat éve. Köszöntünk egymásnak és kicsit viccelődtünk. Kedélyes volt. Érdemi beszélgetést 1993 óta nem folytattunk.

pályakép

Ungár Klára 1981-ben pénzügyi szakon végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tudományos munkatárs a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) külgazdasági fõosztályán. 1982-tõl 1983-ig gyesen volt. 1988-tól másodállásban egy kisszövetkezet gazdasági tanácsadója volt.

1988 októberében, az I. kongresszuson csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetségéhez. 1990-ben a Fidesz országos listáján szerzett mandátumot az Országgyűlésbe. Az 1990. évi önkormányzati választásokon a Fidesz budapesti listavezetője és főpolgármester-jelöltje volt. A Fővárosi Közgyűlés tagjává választották, 1990. november 1-jétől 1993. november 15-éig a Fidesz budapesti önkormányzati frakciójának a vezetője volt.

1993. novemberben Fodor Gábor és Molnár Péter frakciótársával együtt lemondott parlamenti képviselőségéről, decemberben kilépett a Fideszből. Fővárosi közgyűlési mandátumát azonban megtartotta, 1994-től az SZDSZ-frakció tagja volt. 1994 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett a pártból, majd részt vett a SZEMA megalapításában. Homoszexualitását nyíltan vállalja, van egy fia. ( Wikipédia)

forrás és szerző : fn.hu / Munkácsy Márton


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.