Oszsza meg másokkal is

A magyar futball hamarosan új súlycsoportba kerülhet. Persze nem válogatott fiaink táltosodtak meg. Hétfőn az MLSZ rendkívüli közgyűlésén egyhangúan megszavazták azokat az alapszabály-változásokat, amelyeket Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szabott elnöksége feltételéül. Így például kisebb lesz a szövetség irányító testülete. Elhárult tehát az akadály a bankszakember július hatodikára tervezett megválasztása elől.
 

Sőt, Csányi Sándor már saját hat elnökségitag-jelöltjét is bejelentette. Ők egy kivétellel a futball világán kívülről érkeztek. Vizi E. Szilveszter akadémikus, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, Bánki Erik, az Országgyűlés sportbizottságának vezetője, Berzi Sándor, a Videoton FC ügyvezetője, Anthony Radev, a McKinsey & Company partnere és Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője alkotná a csapatot.

A bankár szerepvállalása mögött egyesek azt sejdítik, hogy megállapodott a kormányfővel, ám csak annyi biztos, hogy a pénzember - hasonlóan Orbán Viktorhoz - futballrajongó. Az OTP a magyar gazdaság más tekintélyes szereplőihez hasonlóan támogatja a miniszterelnök által megálmodott utánpótlásképző Puskás Ferenc Akadémiát.

Üresedés bűnügy miatt

A miniszterelnök kijelentései alapján e ciklusban ismét nagy figyelmet kap a sport, egyesek azonban ezt a jobboldal egész pályás letámadásának részeként értelmezik. E teóriát erősíti, hogy a közelmúltban három fideszes politikust is sportvezérré választottak: Szatmáry Kristóf az asztaliteniszezők, Pesti Imre a szinkronúszók szak szövetségének élére állt. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő pedig az MTK elnökévé avanzsált.

A gátlástalan nyomulás képét némileg árnyalja, hogy mindhárman büntetőügyek miatti üresedés révén kerülhettek szóba. Szatmáry a földpanama miatt elítélt volt szakállamtitkárt, Benedek Fülöpöt, Pesti a fővárosi korrupciós vádak miatt képbe került, majd letartóztatott Hagyó Miklóst követte. Deutsch neve pedig a korábbi MTKelnök Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatása miatt merülhetett fel.

A győzteshez húzás minden kormányzati ciklusban megfigyelhető - különösen a kisebb érdekérvényesítő képességű sportszövetségeknél. Így vezette 2003-tól például a szocialista Szekeres Imre a triatlonosokat, a legnagyobb ernyőszervezetet, a Sportegyesületek Országos Szövetségét pedig jelenleg is MesterházyAttila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője elnökli.

Csányi Sándor
 

Mások pénzemberek pajzsra emelésével szeretnének kitörni az anyagiak krónikus hiányából (ez is oka, hogy Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank távozó vezérigazgatója elnökli a vívószövetséget). Egyes presztízssportok, például a golf vagy a vitorlázás pedig törvényszerűen kitermelik az "imázsazonos", azaz vállalkozói-menedzseri vezetőséget (lásd táblázatunkat).

A politika, az üzlet és a sport egybefonódása nem sajátosan magyar jelenség: a közéleti szerepét baseballcsapatával is előkészítő George W. Bush korábbi amerikai elnöktől az AC Milant és médiabirodalmát összeforrasztó, majd a politikába átnyergelő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökön át a dzsúdót szerető, s azt az "új" Oroszország egyik jelképévé emelő Vlagyimir Putyinig számos példa ismert. (Utóbbi a dzsúdó-világszövetség tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli alelnök Csányi Sándor.)

Hazánkban az üzlet és a politika irányába történő hídverés ellenére nem áll jól sem a verseny-, sem a szabadidősport. Magyarországon a népesség 7-9 százaléka mozog rendszeresen - ez az arány Nyugat-Európában harminc százalék. És mint az elmúlt olimpiák - részben a csak az aranyérmet elfogadó honi elvárások miatt kialakuló - csalódásai mutatják, valami a versenysportban is eltörött. Hiába fordítja az állam a sportot érintő kiadások felét tíznél kevesebb olimpiai sportágra (a többit egyéb verseny-, illetve szabadidősportokra), ha a birkózás vagy az öttusa a médiaérdeklődés s így az eladhatóság hiányával küszködik.

Megalvadt struktúrák

De miért kell egyáltalán támogatnia a versenysportot az államnak? András Krisztina, a Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője szerint az országimázs alakításától a sikeres sportolók hatására mozogni kezdők jobb egészségi állapotáig számos indokkal alátámasztható a szerepvállalás. A mégoly piacképes sportágakban is lehet segíteni - a labdarúgás esetén mondjuk az utánpótlásképzésben vagy a stadionépítésben.

Mindennek azonban csak akkor van értelme, ha az állam az üzlet nyelvén beszél: azaz nem beleönti a lyukas zsákba az adófizetői forintokat, hanem a pénzért cserébe elvár és követel. "A jelenlegi állami finanszírozási rendszer túlbürokratizált: néha ezért, s nem az anyagiak teljes hiánya miatt nem érkeznek meg a sportolókhoz a felkészüléshez szükséges összegek. Így fordulhat elő, hogy az a nem túl sok pénz is elvész ebben a bonyolult rendszerben vagy nem jól hasznosul" - magyarázza a kutató a Heti Válasznak.

A Magyar Olimpiai Bizottságtól a Nemzeti Sportszövetségen át a Wesselényi Miklós Közalapítványig sokan foglalkoznak az állami pénzek elosztásával. Ráadásul a klubok sem állnak a helyzet magaslatán: Sárközy Tamás jogász, a Nemzeti Sporttanács elnökének számításai szerint míg Nyugat-Európában a források négyöt százalékát emésztik fel a működési költségek, idehaza ez az arány a húsz százalékot is eléri. A pénzhiány mellett az átláthatatlanság a legkomolyabb gátja az előrelépésnek. Emiatt komoly befektető nem szívesen teszi pénzét például a honi labdarúgásba, s a legjóindulatúbb vagy -bőkezűbb politikai akarat is óhatatlanul kudarcot vall.

Az önfelmentő magyarázkodások ellenére a magyar futball nem elsősorban a "kicsi piac" miatt elmaradó befektetők, azaz a pénztelenség miatt nincs ott immár 1986 óta a világversenyeken. A térségből a Magyarországgal nagyjából egy szinten álló Szlovákia és az elmaradottabb Szerbia is kiverekedte magát a dél-afrikai világbajnokságra.
 

Sokkal inkább a szocializmusban "megalvadt", s máig fel nem bomlott, a szürkegazdasággal érintkező honi futballstruktúra az oka a kudarcoknak. Erre jó példa a bajnokság végeredménye: a dobogó első három fokára olyan vidéki csapatok (Debrecen, Videoton, Győr) állhattak fel, amelyekben a tulajdonos önkormányzat vagy tőkeerős vállalkozó rendet vágott.

A jégkorongos példa

Más csapatsportágakban nagyobb sikerrel tudtak új pályára állni. A többé-kevésbé stabil és átlátható anyagi háttérnek, a lelkesedésnek és a sikereknek köszönhetően a jégkorong vagy a vízilabda a magyar sport általános hanyatlása ellenére is fejlődött. Utóbbiban például 2000-hez képest megnégyszereződött az igazolt játékosok száma. A jégkorongozók a 2003-tól máig tartó időszakban nemcsak odaverekedték magukat a világ elitjébe, de az utánpótláskorú játékosok száma is ezerrel emelkedett, és tíz új jégcsarnok épült - mindezt úgy, hogy hét év alatt a szövetség 1,7 milliárdot költött, amiből csak 380 millió volt az állami támogatás.

A labdarúgásra is ráférne a felívelés. Csányi Sándor valószínű szerepvállalásának nemcsak a betokosodott rendszer szétbontásának szempontjából van üzenetértéke. Garanciát jelenthet más befektetőknek is, hogy érdemes a futballba tenniük a pénzüket. Persze egy mégoly tehetős fecske sem csinál nyarat a honi futballban, ehhez megfelelő környezetre is szükség van. Az Országgyűlés ezért hamarosan tárgyalja azokat a javaslatokat, amelyek új forrásokat teremthetnek a hazai verseny- és szabad idősportnak.

"Fő célunk, hogy tíz év alatt kétmillió fölé emelkedjen a rendszeresen sportolók száma, azaz a jelenlegi szám megduplázódjon. Terveink szerint a jövőben magánszemélyek könnyebben támogathatják személyi jövedelemadójukból az egyesületeket. Törvényjavaslatot terjesztünk be a mindennapos testnevelésórákról is" - mondja lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke.

A fideszes politikus emellett a nagy cégek ösztönzésének tervéről is beszámol; a vállalatokat adókedvezménnyel bátorítanák a csapatsportok támogatására, s a tulajdonszerzést is elősegítenék. Sport és politika összefonódását firtató kérdésünkre Bánki azt mondja: szerencsésebb, ha a sportággal komolyabb kapcsolatot nem ápoló kormánypárti politikus helyett üzletember, menedzser vagy korábbi sikeres sportoló elnököl egy szövetséget.

Az új kormány egyszerűsítene az adminisztráción is. A miniszterelnök a (fideszes Schmitt Pál által vezetett) Magyar Olimpiai Bizottságot kérte fel az egyszerűbb rendszer kidolgozására. Az egyik minta Németország lehet, ahol egy szövetségbe tömörülnek az ötkarikás játékokon induló, az azon kívüli sportok szövetségei, a szabadidősport, valamint a fogyatékos és a diáksport képviselői. Kérdés, hogy egy hasonló magyarországi rendszerben a tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkező, ám kevesek által űzött - és a médiában alig szereplő - sportok támogatása lenne-e továbbra is a meghatározó.
 

Nagyításért kattintson a képekre!

Nagyításért kattintson a képekre!

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.