Kezdetben kelta bójok lakták, majd avarok és besenyõk. A helység régi neve Zumbat, Szombathely volt. Késõbb a megtelepedett németek Új-telepnek, Neusiedlnek nevezték (a tavat pedig Neusiedler Seenek). A magyar lakosság Nezsidernek ejtette.

Nezsider elsõ birtokosa a korona volt. 1296-ban III. Endre – amikor eljegyezte Albert német császár leányát, Ágnest – jegyajándékul ajánlotta föl a birtokot. A megözvegyült királyné 1322-ben az esztergomi érseknek és káptalannak adományozta.

A XVI. sz. elején már a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt, majd visszaszállt a koronára. II. Lajos 1516-ban nejének, Máriának adta jegyajándékul. (Ágnes és Mária özvegy királynék udvart tartottak Nezsiderben, ezt õrzi ahelység régi pecsétjének 3 ártornya is.)

A ma is látható vártorony az egykori királyi vár maradványa. A torony a XVI. században füstjelzõ hely volt. A kuruc háborúk idején a 3 méter vastagságú toronyfalat erõdítéssel vették körül. A várost – amelynek településrendszere a pusztai magyar falu képét tükrözi – Trianonban Ausztriának ítélték. A Fertõ-Hanság Nemzeti Park része.

(Forrás: Encyclopaedia Hungarica, Az Osztrák– Magyar Monarchia írásban és képben, Magyar helységnév- azonosító szótár.)

forrás : zugloilapok / Pagurka Anna

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.