Oszsza meg másokkal is

A közvélemény előtt a Fidesz tagjai is beszólnak egymásnak, a vitába gyakran beszáll a KDNP is. Csakhogy a törvény megszavazásakor az eredeti, vagy - utolsó pillanatban beadott módosítóval - a még annál is keményebb szabályt fogadják el. Valószínűleg az Mt. esetében sem lesz ez másképp.

Elfogadhatatlan a KDNP-frakció számára az Mt. tervezete, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített - ezt nyilatkozta a Népszabadságnak Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető. A politikus szerint a javaslat nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmi törvényjavaslattal is. Gulyás Gergely fideszes politikus is nyilatkozott az ügyben, szerinte ebben a stádiumában nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni a tervezetet.

Látszólag mindkét politikus a nemzetgazdasági tárca és vezetője ellen indított támadást, kommunikációjukban pedig a választók mellé állnak.

A módszer bevált, a Fidesz több mint egy éves kormányzása alatt sok alkalommal viselkedett hasonlóan. A recept: a párt bedobja a köztudatba a törvénytervezetet, teszteli a fogadtatást, majd a legkritikusabb pontokon visszakozást ígér. A kommunikációs szerepet előre leosztják, a kritikusokat Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője támadja. A körből soha nem maradnak ki a "bűnös" szocialisták, miattuk van ugyanis szükség megszorításra - állítja minden esetben a szóvivő. A Fidesz viszont a nép megmentője szerepét ölti magára.

A KDNP valamelyik tagja, illetve a fideszes vezetők közül eközben valaki szakmai szempontok alapján érvel, ha kell, a nyilvánosság előtt egymásnak is beszólnak. Csakhogy, amikor elérkezik a törvény megszavazásának ideje, akkor egyéni képviselői indítvány alapján, gyakran salátatörvénybe bújtatva az eredeti, vagy még annál is keményebb szabályozást fogad el a kormánypárt. Vélhetően ez a folyamat lesz a Munka törvénykönyve esetében is.

Amikor nyilvánosságra került az Mt-módosítás tervezete, leginkább a védett kor megszüntetése és a kisgyermekeseket rosszabb helyzetbe hozó szabályozás ellen keltek ki a kritikusok. Azonnal jött a kormány válasza: csak munkaanyagról van szó egyelőre, kizárólag olyan tervezetet fogadnak el, amely támogatja a védett kor intézményét és a kismamák munkába való visszatérését. Azt, hogy mi lesz a végső változat, egyelőre nem tudni.

Más témák esetében már alkalmazták a jól bevált módszert. Az álláskeresési járadék jogosultságának módosításával kapcsolatban például bejelentették a kormányoldalon, hogy a jelenlegi maximálisan 270 napról 90 napra csökken. Aztán gyorsan jött a kommunikációs fordulat, mondván, több javaslat került a kormány elé, ezek között volt az is, hogy csak 3 hónapig, de az is, hogy csaknem fél évig folyósítják a járadékot.

Végül az utóbbi győzött. Nagy Anna kormányszóvivő a történetet úgy magyarázta, szó nem volt arról, hogy felpuhult a kormányprogram, a törvényjavaslat maximálisan megfelel a Széll Kálmán Tervben elvárt megtakarításnak. A szavazáskor mégis a 90 napról döntöttek a kormánypárti képviselők. Hasonló módszerrel léptek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is.

Ide sorolható az is, hogy hosszú vita, és éles hazai és nemzetközi kritika után márciusban az Európai Bizottság kifogásai alapján módosította a kormány a médiatörvényt, majd júniusban újra hozzányúltak. A több, mint száz helyen történt változtatás Rogán Antal fideszes képviselő nevéhez köthető, aki tovább szigorított Európa egyik legkeményebb médiaszabályozásán.

Figyeltethetik a dolgozókat

Alkotmányellenesnek tartja az Mt. több pontját a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete is véleményezte már a javaslatot, ők is több aggályt megfogalmaztak.

Főbb kifogások:

- Lehetővé válna a magánélet megfigyeltetése
- Nehezebb lenne a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárása
- Alkotmányellenesen szűkíti a javaslat a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást
- A szakszervezetek működését ellehetetleníti, a sztrájkjogot kiüresíti a a tervezet
- Csorbítja a munkavállaló jogait a szabadság csökkenése, a garantált bérminimum megszüntetése, a felmondási védelem-, illetve a műszakpótlék megszüntetése

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.