Oszsza meg másokkal is

Tavaly óta számos természeti csapás keseríti a magyar családok és a vállalkozások életét. 2010 tavaszán Borsod megyében és a Tisza mentén az árvíz, majd nyáron szinte az ország minden részében a vihar okozott komoly károkat. Ha valaki azt gondolta, hogy a katasztrófák sorozata aligha ismétlődik meg rövid időn belül, annak csalódnia kellett: a viharszezon idén júniusban szinte menetrendszerűen megérkezett Magyarországra.

Az hihetnénk, az elöntött házak, a kidőlt fák, a szétdúlt háztetők látványa elég elrettentő volt ahhoz, hogy az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok észbe kapjanak és védelmet keressenek a váratlanul bekövetkezett katasztrófák ellen. Ám a biztosítótársaságok adatai éppen az ellenkező képet mutatják.

Csökkenő díjbevételek

A Magyar Biztosítók Szövetségének nemrégiben közzétett jelentése szerint a piac 2011 első negyedében 6,3 százalékkal, azaz 15,3 milliárd forinttal csökkent. Ezév január és március között a biztosítási díjakból ugyanis csak 230,6 milliárd forintot szedtek be a társaságok. (Ebben a számban benne van az életbiztosítások díja is.) Különösen elgondolkodtató viszont, hogy a piac 54 százalékát kitevő nem-élet biztosítási üzletág bevételei 2,5 milliárd forinttal estek vissza 2010 hasonló időszakához képest.
 

Nagy kérdés, vajon miért alakult mindez így? Ha egyre több kárt okoz a kiszámíthatatlanul viselkedő természet, akkor arra az ügyfelek miért biztosításaik leépítésével reagálnak? A képtelen helyzetet a válságra adott reakciók magyarázzák. A magyar családok java része kénytelen volt szembesülni azzal, hogy korábban devizában felvett hiteleiért jóval többet kell fizetnie. Ez több családnál is megrendítette a költségvetést, amire az emberek kiadásaik visszafogásával válaszoltak.

A válságtól persze azok is megijedtek, akiknek nem okozott gondot a hiteltörlesztés. A munkanélküliségtől való félelem vagy a tartalékok hiánya miatt sokan kezdtek takarékoskodni. Mivel pénzük nem lett több, valószínűleg ezek a családok is igyekeztek lefaragni a kiadásaikat. A leépítendő kiadások között minden bizonnyal előkelő helyen szerepelt az addig biztosításra költött pénz megspórolása, hiszen a biztosítás egy esetleg, ám korántsem biztosan bekövetkező esemény ellen nyújt védelmet. Sokan gondolhatták, hogy ha eddig nem történt velük baj, ezután sem fog.

Spórolás és kockázat

A lakossághoz hasonló helyzetbe kerültek a vállalkozások is. A válság miatt spóroló lakosság kevesebbet vásárolt, így megfogytak a megrendelések és ezzel a bevételek is. A cégek a családokhoz hasonlóan igyekeztek költségeiket csökkenteni. Elhalasztották a beruházásaikat, mérsékelték költségeiket. A költségcsökkentésre itt is kézenfekvőnek tűnt a biztosítások felmondása.

A megváltozott piaci helyzetre a biztosítóknak is reagálniuk kellett. Meg kellett tartaniuk ügyfeleiket, amire leginkább akkor volt esély, ha a biztosítások árát csökkentik. Ádáz versengés indult be a piaci szereplők között, egymás alá ígérve egyre olcsóbb biztosítást kínálva próbálták túlélni a válságot.

Ezek a lakossági és vállalati döntések bár logikusak, de meglehetősen kockázatosak. Arra ugyanis, hogy nem következik be semmiféle vagyonunkat fenyegető katasztrófa, semmiféle garancia nincs. Ellenben ha megtörténik a baj, annak rendkívül súlyos következményei lehetnek. Egy komoly természeti csapás ugyanis akár a vállalkozás létét fenyegeti, míg egy család esetében a teljes ellehetetlenüléshez vezethet. A bekövetkező károk mértékéhez képest a biztosítási díjak elenyészőnek tűnnek. Biztosítói körökben gyakran hangoztatják, hogy egy megfelelő otthonbiztosítás például havonta egy pizza árába kerül.

Hol állunk Európában?

Nagy kérdés, vajon mennyire jellemző speciálisan Magyarországra a cseppet sem szívderítő vagyonbiztosítási helyzet. A biztosítási szektor felett hatóságként őrködő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrégiben megnézte, hogyan teljesít a magyar biztosítási szektor nemzetközi összehasonlításban. A rossz hír, hogy díjbevételeket az össznemzeti termékhez mérve (GDP) az európai piachoz képest a magyar biztosítási piac fejletlenebb. Jó hír viszont, hogy a közép-kelet-európai országok szintjéhez képest nem állunk rosszul, Magyarország gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított.
 

Forrás: Pszáf
 

Azt a felügyelet tanulmánya is megállapítja, hogy a válság miatt már 2009-ben drasztikusan, 6 százalékkal csökkentek a biztosítók díjbevételei. Ráadásul a válság Magyarországon jobban megviselte az ágazatot, mert a térség más országainak átlagához képest nálunk jóval nagyobb volt a díjbevétel csökkenés. Az európaihoz képest a nem életbiztosítási ágazat felépítése is más. Tőlünk Nyugatra a baleset- és egészségbiztosításokra, valamint a gépjármű biztosításokra költenek legtöbbet az emberek, míg Közép-Kelet Európában a vagyonbiztosítási ágazat súlya legnagyobb, azon belül is a lakossági gépjármű és lakásbiztosításokból fogy a legtöbb.
 

A magyar nem-élet biztosítási ágazat valószínűleg akkor tér majd magához, ha vége a válság elmúltával a vállalkozások és a családok bevételei is emelkednek. Némi kereslet élénkülés azonban már előbb is bekövetkezhet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ugyanis a természeti csapásokról szóló híradások láttán sokan megijednek és nehézségeik ellenére is kötnek biztosítást.

forrás és szerző : penzcentrum.hu / Mihálovits András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.