Oszsza meg másokkal is

Boross Pétert tiszteltem, becsültem, de most, mintha beteg lenne – értékelte a volt miniszterelnök alkotmányozó szavait Kilényi Géza, aki 1988 novembere és 1989 novembere között az új Alkotmány kidolgozásáért és a közjogi kodifikációért felelős igazságügyminiszter-helyettes volt. Az igazságszolgáltatás addig igazságszolgáltatás, amíg független – tette hozzá.

Az Orbán Viktor alkotmányozó tanácsadó testületében is helyet kapó Boross előbb a Heti Válaszban, majd a Népszabadságban beszélt arról, hogy – véleménye szerint – mi módon kellene növelni a miniszterelnök hatalmát. Szerinte az új alkotmányban már szerepelhetne, hogy a kormányfő egy személyben jelöli és nevezi ki a legfelsőbb bíróság elnökét, az ombudsmanokat és a legfőbb ügyészt, sőt „egyes katonai vezetőket” is. Ekkora hatalom egyetlen európai kormányfő kezében sem összpontosulna.

önkény

A hatalmi ágak szétválasztása, mint alkotmányos alapelv szerint a törvényhozásnak, a végrehajtásnak, illetve a bíráskodásnak hatáskörében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes állami funkciókat gyakorlók körét, jogkörét és felhatalmazását el kell különíteni egymástól, és biztosítani kell eltérő kiválasztásukat, megbízatásukat és legitimációs forrásukat is. Történetileg az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik. (Forrás: wikipédia )

Kilényi Géza szerint az 1989-es alkotmány írásakor is figyelembe vették a teljhatalom veszélyét. „Akkor a köztársasági elnök túlhatalmától féltek, miközben a miniszterelnök kezében összpontosul a végrehajtói és törvényhozói hatalom is, ezt tovább fokozni, nonszensz” – mondta.

A rendszerváltáskor íródott alkotmányba egyébként több olyan jogintézményt is be kellett emelniük a készítőknek, amelyek Magyarországon előzmény nélküliek voltak, mint az ombudsmanok szerepköre vagy az alkotmánybíróság.

Voltak olyan „újdonságok” is, amelyek 1949 előtt már léteztek, csak a szocialista államrendszer mellőzte ezeket, mint a köztársasági elnök szerepköre, az Állami Számvevőszék intézménye vagy az önkormányzati rendszer.

Európai szint

„Ezeket épp azért raktuk bele, hogy európai szintű alkotmányunk legyen” – jegyezte meg Kilényi, aki a nyolcvanas évek végén az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája igazgatója is volt. Megjegyezte, hogy abban a tudatban írták az alkotmányt, hogy egy évtized múlva – már a hazai tapasztalatok birtokában – egy átfogó, tudományos felülvizsgálattal újulhat meg az alaptörvény, ám ez végül nem következett be.

Kilényi, aki Boross Péter miniszterelnöksége idején is tagja volt az alkotmánybíróságnak, most úgy vélekedett, hogy a testület lassan feleslegessé válik, „mert pártkatonák bólogatnak benne”.

forrás : fn.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.