Kuncze Gábor vallomása, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének hatása, Orbán Viktor megítélése, magyar harcászati felszerelések szállítása Líbiába – többek között ezekről a témákról küldtek jelentéseket a budapesti amerikai nagykövetség munkatársai az utóbbi években a washingtoni külügyminisztériumnak. A kiszivárogtatott s a WikiLeaks által közzétett bizalmas diplomáciai táviratokból lapunk és számos más hazai sajtóorgánum szemlézett.
 

Oszsza meg másokkal is

Gyurcsány Ferenc 2006 novemberében arra utasította akkori gazdasági miniszterét, Kóka Jánost, hogy ne erőltesse tovább az átláthatóságot az autópálya-építések alkufolyamataiban – ezt maga Kóka János mondta el bizalmasan az akkori amerikai nagykövetnek, April Foley-nak a WikiLeaks által közzétett egyik amerikai diplomáciai távirat szerint. A nagykövetség úgy látta, Gyurcsány Ferenc kormánya ekkor már a napi krízisek kezelésével és saját politikai túlélésével volt elfoglalva, ebben a helyzetben az akkori miniszterelnöknek égető szüksége volt az SZDSZ politikai támogatására, ezért Gyurcsány fegyverszüntetet kért Kóka Jánostól – olvasható a dokumentumban.

Egy 2006. december 21-i keltezésű távirat szerint Kuncze Gábor, az SZDSZ akkori elnöke ironikusnak, de szükségesnek nevezte a „kommunistaellenes” SZDSZ és a kommunista utódpárt, az MSZP koalícióját, mondván, mással nem tudnak szövetségre lépni. Szerinte Gyurcsány Ferenc nagyon tapasztalatlan politikus, akit külföldön nagyobb becsben tartanak, mint Magyarországon. Kuncze úgy vélte, az őszödi beszéd kiszivárogtatásakor Gyurcsány elvesztette hitelességét, ezért le kellett volna mondania. Mint hangsúlyozta, Orbán Viktorban ugyan nem bízik, de politikai zsenialitását sosem vonta kétségbe. April Foley egyébként – a dokumentumok tanúsága szerint – attól a Szabados Krisztiántól kért belpolitikai elemzéseket, aki egykor az SZDSZ sajtófőnöke volt.

Őszöd hatása

Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni napokban, 2006. szeptember 20-án Gyurcsány Ferenc beszédet tartott a Budapestre akkreditált nagyköveteknek, amelyben bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az 1956-os magyar forradalom kitörésének 50. évfordulójának napjára visszaállítják a rendet az utcákon, Magyarország újra „normális arcát” mutatja majd a világnak. „Még én sem vádolnám meg az ellenzéket azzal, hogy az utcai erőszakkal besározza a forradalom emlékét” – közölte az akkori miniszterelnök.

Egy másik, szintén April Foley által aláírt, szeptember 26-i keltezésű távirat szerint Sólyom László akkori köztársasági elnök azt mondta Foley-nak, hogy bár a hazugságokat nem szabad tolerálni, Gyurcsány eltávolítása helyett inkább arra fordítja a figyelmét, hogy az ország túljusson a gazdasági nehézségeken. A táviratokból kiderül, hogy ebben az időszakban April Foley súlyát vesztett politikusnak tartotta Orbán Viktort, a közelgő önkormányzati választásokról – amelyben a Fidesz elsöprő győzelmet aratott – pedig azt írta: egyáltalán nem biztos a Fidesz győzelme, hiszen a bizonytalan szavazókat jobban sérthette az ellenzéki párt agresszív fellépése, mint az a tény, hogy hazudott Gyurcsány.

Miután a Fidesz győzelmet aratott az októberi választásokon, egy október 3-án keltezett táviratban April Foley – saját magát megcáfolva – azt írta, az őszödi beszéd miatti felháborodás láttán nem meglepő, hogy az ellenzék jól szerepelt a voksoláson. Gyurcsány Ferenc egyébként egy, az Origo hírportál által idézett dokumentum szerint már az őszödi beszéd előtt ezt állította az amerikai nagykövetnek, hogy bánja a négy elvesztegetett évet, és megígérte, hogy pártja azonnal hozzákezd a kényes ügyek rendezéséhez.

Orbán és a Fidesz
 

Az Origo hírportál által idézett két távirat is foglalkozik azzal, hogy Orbán sem különb Gyurcsánynál, hiszen a 2006-os kampányban diplomatáknak azt mondta: „ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok”. Orbán arra gondolt, hogy az amerikai diplomaták által populistának nevezett választási ígéretei nem feltétlenül esnek egybe teljesen pártja terveivel. A nagykövetség úgy értékelte, emiatt nem volt olyan helyzetben Orbán, hogy az őszödi beszéd után „megkövezhesse” Gyurcsány Ferencet. Egy 2006. októberi távirat szerint Stumpf István – az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere – őszintén beszélt arról, hogy „Viktor sok komoly hibát követett el” a közelmúltban. Elsősorban azt, hogy elvesztette az áprilisi országgyűlési választásokat, amihez hozzájárult, hogy képtelen volt megállapodni a Magyar Demokrata Fórummal az ellenzék egyesítése érdekében.

A debreceni polgármester, Kósa Lajos őszintén kifejezte érdeklődését „Orbán szerepének az átvétele iránt, ahogy John Major is tette azt Margaret Thatcherrel”. A 2010-es választások előtt Foley azt írta, a Fidesz példátlanul népszerű, és a Gyurcsány Ferenc kormányát övező, széles körű elégedetlenség miatt egyértelmű befutónak tűnik a választáson. A Fidesz „egyre mérsékeltebb, önálló és atlantista, míg ellenlábasa megosztott, védekező, és egyre inkább arra törekszik, hogy minimalizálja a vereségének arányát a következő választáson” – áll a dokumentumban. Az amerikaiak megjegyzése szerint a Fidesz sokat dolgozott azért, hogy igazolja atlantista elhivatottságát, és hogy elfoglalja a jobbközép pozíciót a politikai térben. A nagykövetség szerint ez lelkiismeretes döntés volt, és kényes egyensúlyozást kíván egy olyan szavazótábornál, amely „lehet oroszellenes anélkül, hogy Amerika-párti lenne”.

Gyurcsány blogja

Egy 2007. január 30-án keltezett távirat Gyurcsány blogját elemezte, amely szerint annak minimális politikai hatása van, emellett inkább a hű követőit és az engesztelhetetlen ellenfeleit vonzza. Követőit minden bizonnyal megerősítik abbéli hitükben, hogy a miniszterelnök fiatalos, modern és közvetlen, míg ellenfelei bizonyára azt gondolják a blogról, az csupán újabb bizonyítékot szolgál arra, hogy Gyurcsány számára a stílus fontosabb a tartalomnál.

Magyar szál Líbiában

A WikiLeaks adatbázisában található, a Világgazdaság által idézett dokumentum szerint a Külügyminisztérium 2007-ben megkapta az amerikai diplomácia beleegyezését harcászati felszerelések szállítására Líbiába. A 2007. március 9-én kelt, bizalmas diplomáciai iratban Washington a magyar külügy érdeklődésére leszögezi: az Egyesült Államoknak nincs kifogása az ellen, hogy a magyar állam az 1970-es években gyártott elektronikai és harcászati berendezéseket szállítson Líbiába. Az iratban Washington megköszöni, hogy a magyar fél az üzlet megkötése előtt kikérte az amerikaiak véleményét.

Az ügy előzménye – szintén a WikiLeaks szerint – egy, a budapesti amerikai nagykövetség által Washingtonba küldött jegyzék. Eszerint a Külügyminisztérium munkatársa négy nappal a fenti jegyzék megküldése előtt tájékoztatta az amerikai diplomáciát arról, hogy a magyar kormány fontolgatja, hogy harcászati eszközökben használt csereakkumulátorokat biztosít Líbiának azokhoz a berendezésekhez, amelyeket Líbia még 1981-ben vásárolt Magyarországtól. Az illető arról is tájékoztatta a nagykövetséget, hogy egy líbiai delegáció még két hónappal azelőtt titkos látogatást tett Budapesten, hogy megtárgyalják az adásvételt. Az informátor hangsúlyozza, hogy akkor is erőteljesen tiltakozott az eljárás ellen, leszögezve, hogy az komoly diplomáciai feszültségeket okozhat Washingtonnal.

A túlbuzgó nagykövet

A végsőkig feszítette a húrt, túlságosan meg akart felelni az amerikaiaknak, túl sok kéretlen tanáccsal látta el a kormányt – többek között ezek a dolgok zavarták a magyar Külügyminisztériumot Simonyi András korábbi amerikai nagykövet tevékenységében a budapesti amerikai nagykövetség egyik távirata szerint. A 2007. augusztusi keletkezésű távirat szerint a külügy tisztában volt vele, hogy Simonyi sok sikert ért el nagyköveti tevékenysége során, például stratégiai fontosságához képest jóval magasabb szintre emelte az ország elismertségét, de a távirat szerint tartottak attól, hogy emiatt annyira megemelkedtek az amerikai kormány elvárásai, hogy annak gyakran nem lesz képes megfelelni a magyar kormány.

Az irat szerint „kevés türelem maradt” a Külügyminisztériumban amiatt is, hogy Simonyi ígéreteihez kell igazítaniuk a politikájukat. Ezenkívül kritikák érték az általa vezetett nagykövetséget azért is, hogy a távozása előtti időszakban „Simonyi nyilvános szereplésein kívül minden mást elmulasztott jelenteni”, illetve rossz fényt vetett Magyarországra, hogy változtatott az Oroszországgal kapcsolatos politikáján.

Szijjártó Péter reagálása

– Az amerikai szórakoztatóipar napról napra megjelenő újabb és újabb fejezeteivel nem kívánunk foglalkozni. Az ilyen esetek csak arra jók, hogy az amerikai diplomáciát abszurd és komolytalan színben tüntessék fel – reagált tegnap a WikiLeaks-iratok megjelenésével kapcsolatban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

forrás és szerző : mno.hu / Kottász Zoltán


Az eredeti írás itt olvasható