Formabontás
2011.08.13. 06:21

Megszereztük Tarlósék titkos tervét: Így változik jövőre a Moszkva tér
Kétmilliárd forintja van a fővárosnak a sokat látott Széll Kálmán tér átépítésére. A brezsnyevi Moszkva hangulatát őrző csomópont humanizá¬lására ezúttal takarékos, ésszerű tervek készültek. A Heti Válasz birtokába jutott a tér átépítésének eddig titokban tartott koncepciója.
Oszsza meg másokkal is
„Én a Moszkva tér miatt nem engedem egyedül közlekedni a gyerekemet. An¬nyira lepusztult és kaotikus, hogy félek, valami atrocitás éri" - ad anyai szem¬pontot a Széll Kálmán tér körüli gon¬dokhoz egyik kollégánk. Mások szerint a tér csak undorító: koszos, rendezet¬len, és megjelenése méltatlan egy euró¬pai nagyvároshoz. A politikusabb hajla¬múak szívesen emlékeztetnek arra, hogy a Moszkva tér átépítése a rendszervál¬tás óta minden önkormányzati választás előtt napirendre került, látványos tervek születtek, ígéretek hangzottak el, taka¬rítási kampányokat indítottak, hogy az¬tán minden maradjon a régiben. Ezúttal másként lesz.

Előzetes látványterv a Széll Kálmán térről - a grafikák csak vizuálisan megjelenítik a szöveges koncepciót, valódi építészeti tervnek még nem tekinthetők
Eddig titokban

A negyven éve változatlan téren jövő¬re történni fog valami, ugyanis az ed¬digi tervezgetéssel ellentétben most csurrant-cseppent némi pénz. Az idei központi költségvetésben hárommilliárd forintot különítettek el a Széll Kálmán tér rendezésével kapcsolatos feladatok¬ra. Utoljára arról olvashattunk, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lebonyolított egy zárt, meghívásos köz¬beszerzési ötletpályázatot. A három pá¬lyázó közül a Főmterv anyagát találták a legjobbnak. A terv építészeti munka¬részét Finta József irodája, a kertészeti részt a Garten Stúdió készítette. Az épí¬tészszakmán belül felháborodást váltott ki, hogy nem írtak ki nyílt ötletpályáza¬tot a tér újragondolására, a sajtó pedig azon csodálkozott, hogy a nyertes tervet a főváros nem hozta nyilvánosságra.
Most továbbgördítjük egy lépéssel a történetet. Lapunk birtokába került ugyanis a tér újragondolásának alap¬ját jelentő koncepció. A tervezet a tér meg¬újítását két szakaszban képzeli el: az el¬ső ütem még 2012-ben megvalósulhatna a rendelkezésre álló pénzből, a második ütem az elkészült részek továbbépítésé¬vel valósítható meg, uniós források és magántőke részleges bevonásával a kö¬vetkező önkormányzati ciklusban. A leg¬takarékosabb I/A változat 2,3 milliárd forintból építhető meg (800 millió fo¬rint értékben épülnének új vágányok a budai fonódó villamos elnevezésű uniós projekt keretében, és 1,5 milliárd forint költségvetési forrást hívnának le a tér rendezésére). Átmeneti megoldásként a tervezők egy „rossz kompromisszumok nélküli", teljes megújulást adó, de nem irreális változatot is készítettek, melynek 3,7 milliárd forint lenne az ára.
Nem lesz pláza
A terv fő újdonsága, hogy számol a te¬rület adottságaiból fakadó realitásokkal. Nem épít „zöld dombot" a közlekedé¬si infrastruktúra tetejére, mint a 2006- ban publikált látványtervek, nem fedi le plázával a teret, és nem alakít ki drága és lélektelen többszintes alul- és felüljá¬rórendszert sem. A tervezők tudomásul vették, hogy a Széll Kálmán tér elsősor¬ban átszállóhely, jelentős gyalogos- és gépkocsiforgalmat lebonyolító csomó¬pont, mely Bel-Buda és a budai Vár ka¬puja. Nem lesz belőle csendes, madár¬csicsergős park, nem lehet mentesíteni az autóforgalomtól, lehet viszont szín¬vonalas városi tér, ahol elférnek egymás mellett a gyalogosok, az autók és a ke¬rékpárosok. A használaton kívüli hurok¬vágány és a fölösleges tárolóvágányok elbontásával középen kialakítható egy tágas, természetes kővel burkolt köz¬ponti tér, mely alkalmas találkozóhely¬nek és kisebb rendezvények, vásárok színhelyének. A koncepció szerint kép¬zőművészeti pályázatot kellene kiírni a legendás „óra" - mint a találkozóhe¬lyet megjelölő jelkép - újragondolására. (Persze a legendás dolgok attól legen¬dásak, hogy azonosak önmagukkal, az óra maradhatna például óra, újrafestve, pontosra igazítva.)
Az első ütemben nem bontanák le a legyező formájú metrókijáratot, csak a földszintes, jelenleg kocsmának és bol¬toknak otthont adó nyúlványokat távolí¬tanák el. További területek szabadulná¬nak fel a tér Retek utca felőli szélén, ahol a szegély mentén helyeznék el az összes buszjárat megállóját (ennek előfeltétele több buszjárat összevonása, a végállo¬mások számának csökkentése, járatok összekötése). Összekötnék a Margit kör¬úti villamosvágányt a Krisztina körúti¬val, és mellette megépül a Varsányi Irén utcai és a vérmezői bicikliutakat össze¬kötő szakasz. A nyitott kérdések közül a legfontosabb a 4-6-os villamos sorsa. A koncepció rövid távon a mostani vég¬állomás megtartásával számol, de némi pluszpénzből megvalósítható lenne a 6-os járat továbbvezetése a Déli pályaud¬varig, ahol új végállomást kellene kiala¬kítani (a 4-es Hűvösvölgyig közlekedne).
A Vár kapuja?
A kiszabadított, megtisztított középső térrész peremére fasorokat telepítenének, valamint létrehoznának egy zöld elvá¬lasztó szigetet a Retek utcai oldalon, ami kellemesebbé teszi a gyalogos átkelést (nemrég hasonló módon humanizálták a Károly körutat). A terv a Széll Kálmán teret tagoló tereplépcsőt - a Várhegynek az egykori téglavetők miatt levágott, me¬redek rézsűkben végződő oldalát - nem eltakarandó negatívumnak tartja, hanem lehetőségnek. Az alsó szinttel ellentét¬ben ez a rész mentesíthető a forgalomtól, és ezen a második szinten kialakítható a „Vár kapuja" zöldfelületekkel, kilátópon¬tokkal, kávézókkal. A fenti teraszt tágas lépcsősor, mozgólépcső és lift kötné ös¬sze a Széll Kálmán térrel.
A Várfok utcának a Postapalota előtti szakasza gyalogossétánnyá alakul, ahol csak a várbuszok közlekednek. A Csaba utca rövid szakaszát a Krisztina körút és a Várfok utca között szintén elzárják a forgalom elől, itt a második ütemben gyalogosáttörés készülne, amit a Várfok utca híddal ívelne át. A koncepció sze¬rint a jelenleg üresen álló Postapalota melletti kihasználatlan telken turisztikai információs pont és esetleg egy új épület kapna helyet. Érthető a szándék, hogy vonzóbbá akarják tenni a befektetők szá¬mára a Magyar Posta által néhány éve fölöslegesen eladott és azóta pusztuló Postapalotát. Az épületet valóban meg kell nyitni a Vérmező út felé, mégis sze¬rencsésebb lenne, ha a palotát kitakaró építmény helyett egy tágas, nyílt terasz jönne létre a város és a Széll Kálmán tér fölött (a Postapalota egy természetes domb, az úgynevezett Csízhalom mara¬dékának tetején magasodik).
A második ütemben a felső és az al¬só teret összekötnék egy terasz- és előtetőrendszerrel, amely lefedné a vil¬lamosvágányokat, és egyik nyúlványa magában foglalná az új metrókijáratot. Ez lenne az új Széll Kálmán tér leglát¬ványosabb (finanszírozási szempontból leginkább bizonytalan) eleme. A ma¬gántőke bevonására épülő második ütem tartalmaz még egy-két merészebb ötletet, például egy kisebb tér kialakí¬tását a Retek utca és a Fény utca talál¬kozásánál, ahol a mainál magasabb há¬zak építését tennék lehetővé, valamint a Széll Kálmán tér két házának bontásá¬val egy átjáró létesítését a Városmajor felé. Valószínűleg mindkét ötlet komoly vitákat váltana ki, és a kerületi szabályo¬zási tervek módosítását igényelné - de egyelőre egyiknek sincs esélye.
Fordulópontok a tér közelmúltjában
1972 - Megépül a maga korában mo¬dernnek számító, de sokak által gyű¬lölt metrókijárat. A tér nagyjából elnyeri mai arculatát, azóta csak a közlekedé¬si igényeket kiszolgáló toldás-foldások történtek.
1985 - Építészeti tervpályázat az ak¬korra lepusztuló Moszkva tér rende¬zésére. A nyertes terv áruházat, gya¬logosteret álmodott a térre, és már tartalmazta a villamosvonalak összekö¬tését. Az elképzelésekből semmi nem valósult meg.
Az 1990-es évek - Elkészülnek a sza¬bályozási tervek, de jórészt papíron maradnak.
2006 - A választási kampányban Kóka János „szerződést köt" a válasz¬tókkal, melyben megígéri, rendbe teszik a Moszkva teret. Az SZDSZ a kormány¬koalíció tagja lett, de a teret nem tet¬ték rendbe. Horváth Csaba, a II. kerület szocialista polgármestere bemutatja a „zöld domb" néven ismertté vált lát¬ványterveket a tér megújítására. A meg¬valósításhoz 30-35 milliárd forint kellett volna, így semmi sem lett belőle (noha Horváth a főváros alpolgármestere lett).
2010 - Tarlós István, az új főpolgár¬mester ígéretet tesz a tér megújítására. Egy évvel később ismét Széll Kálmán¬ról, a dualista korszak egyik miniszter¬elnökéről nevezik el a csomópontot.
forrás és szerző : hetivalasz.hu / Zsuppán András
Az eredeti írás itt olvasható
|