Oszsza meg másokkal is

Nyolc hónappal rövidíti meg az uniós polgárok életét a finom részecskeméretű légszennyezés - 2000-ben készült ez a statisztika, amely alapján az Európai Bizottság 2005-ben határértéket szabott a 10 mikronnál kisebb részecskeméretű (PM10) szállóporszennyezésre (egy mikron, vagyis egy mikrométer, a milliméter ezredrésze).

Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet: ha betartanánk az összes előírást, akkor is legfeljebb 2020-ra érnénk el ezt a szintet - derül ki abból a hatástanulmányból, amely a légszennyezés-csökkentő intézkedésekről készült Brüsszelben. Minél kisebb egy részecske, annál veszélyesebb az egészségre, mert annál mélyebbre képes behatolni az emberi szervezetbe. Magyarországon a 2,5 mikronnál kisebb, azaz finom részecskeméretű (PM2,5) légszennyezésnek évente mintegy 16 ezer ember halálához van köze 2005-ös adatok szerint.

Évente harmincötször lépheti túl egy uniós tagállam szennyezése a határértékeket - ezt az idén már márciusig elértük. A szállópor egészségügyi határértéke egy évre számítva 40 mikrogramm köbméterenként, egy napra számítva pedig 50 mikrogramm.

Nemcsak a kipufogóból jön a szállópor

A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, amelynek következtében fokozódik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel, tehát a szállópor már a legkisebb mennyiségben is káros - erre hívja fel a figyelmet az Országos Környezet-egészségügyi Intézet. Az asztma és a krónikus légcsőhurut tünetei hevenyebbé válnak a PM10 miatt, nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A kültéri levegő szállópor-tartalma miatt hosszú távon jelentősen csökken a várható élettartam a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák okozta halálozás miatt.

A levegőben kialakuló szállópor-koncentrációt alapvetően két tényező határozza meg: a kibocsátás (lásd szektoronként a grafikonon) és az időjárás. A szállópor emberi eredetű forrásai közül legfontosabbak a fa- és széntüzelés során levegőbe kerülő égéstermékek, valamint a gépjárművek kipufogógáza.

Városokban ehhez jön még a nem kipufogógáz-eredetű por, amely fékezéskor vagy az útburkolat és a gumiabroncsok kölcsönhatása során képződik - és a PM10-részecskék 30 százalékát teszi ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium szállópor-csökkentési programcsomagjában ennél is magasabb, 50-85 százalékos arány olvasható.

"Jelentősen megnőtt a szállópor-mintákban a rendkívül mérgező antimon, a réz és a cink. Előbbi kettő az új, azbesztmentes fékbetétek kopásával, utóbbi pedig a gumiabroncsokból származik" - teszi hozzá Salma Imre, az ELTE Kémiai Intézetének egyetemi tanára, azzal kiegészítve a fentieket, hogy Budapesten az átmenő teherforgalom az egyik legnagyobb szennyező. A népsűrűség és a forgalmi adatok alapján a főváros lakosságának 20 százaléka jelentős mértékű, 60 százaléka mérsékelt és 20 százaléka kisebb mértékben szennyezett környezetben él.

Szociális környezetszennyezésm/b>

Magyarországon a közlekedés, a lakosság és az ipar a legnagyobb szállópor-kibocsátó. Az összkibocsátásban a közlekedés részaránya településenként és régiónként változó, de a nagyvárosok területén mindenképpen a legnagyobb. A gazdasági válság miatt az országos energiatermelés 17 százalékkal visszaesett, ám mivel egyre nagyobb mennyiséget adnak el közlekedési célra gázolajból, és egyre többen tüzelnek fával (és növényi hulladékkal, összefoglaló néven biomasszával), a légszennyezés nemhogy csökkent volna, hanem 2007-től folyamatosan nő.

A hagyományos kályhák szennyezik a levegőt

Új légszennyezési jelenség figyelhető meg Magyarországon, figyelmeztet Török Szabina, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratóriumának vezetője. "Az elszegényedett falvakban egyre több mezőgazdasági hulladékot és fát égetnek olyan tüzelőberendezésekben, amelyekben semmiféle részecskecsapda nincs."

A háztartási tüzelés télen rengeteg apró településen rontja a levegő minőségét, ráadásul ezt a tüzelési módot többnyire rosszul keveredő légköri helyzetben, télen és az esti órákban alkalmazzák, amikor a légszennyezettség hígulásának meteorológiai feltételei nem adottak. Hogy pontosan mennyivel romlik emiatt a levegő minősége, nem tudni, mert erre vonatkozóan speciális méréseket kell végezni.

Néhány magyar kisvárosban végzett mérés alapján megállapítható, hogy az esti és éjszakai órákban a fa- vagy természetes eredetű hulladék tüzeléséből származó részecskék aránya a elérheti a 40 százalékot a finom részecskék között. Ezekről a tendenciákról egyelőre igen kevés adattal rendelkezünk, ezért feltétlenül bővíteni kellene a vizsgálatba vont települések körét, mivel országosan ez a légszennyezőforrás igen sok embert érinthet - teszi hozzá a szakember

Az [origo] által megtekintett minisztériumi adatbázis - melyet a Levegő Munkacsoport bocsátott rendelkezésünkre - szerint a fosszilis tüzelőanyagokat nézve már 2007-ben 8500 tonna volt a háztartások PM10-kibocsátása, 5700 tonna a szállítás és közlekedés együttvéve, valamint 5300 tonna az ipari kibocsátás. Az adatokból jól látható, hogy a háztartások kétharmad annyi szállóport engednek a levegőbe, mint az ipari üzemek és a járművek összesen.

Hatékonyan is lehet mezőgazdasági hulladékkal fűteni

A biomassza-égetés szabályozását sürgette a Levegő Munkacsoport (LMCS) is abban a levélben, amelyet még 2010 szeptemberében írt Olajos Péter klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkárnak és Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárnak. "A szociálisan rászorulóknál támogatjuk a lakossági biomassza-égetést, de szükségesnek tartjuk a tüzelőberendezések kibocsátásának szigorítását. Választ azonban a mai napig nem kaptunk a levelünkre" - mondja Lenkei Péter, a LMCS Környezeti Tanácsadó Iroda vezetője. Jóllehet a korszerű és nem korszerű tüzelőberendezés kibocsátása között (ugyanolyan műszaki specifikáció mellett) harmincszoros különbség lehet.

A földrajzi adottságok is felelősek a porszennyezésért Magyarországon hat éve mérik a szállópor mértékét, 2007-ben alakított ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a lakott települések szennyező forrásaitól távol mérőállomást a háttérszennyezettség mértékének rögzítésére. "2010-ben még ott, az alföldi K-pusztán is negyvenhatszor mértek túl magas értékeket" - mondja Ferenczi Zita légkörkémikus, az OMSZ levegőkörnyezet-elemző osztályának munkatársa. Ez nem feltétlenül a magas szennyezettségre utal, inkább arra, hogy hazánk tekintetében módosítani kellene a határértékeket. Az ország földrajzi adottságai ebből a szempontból kedvezőtlenek, mert medencében terül el, ahol csekély a szintkülönbség és a légmozgás. "Télen gyakran alakul ki hideg légpárna, amelyben függőleges irányban nem mozog a levegő. Ha ráadásul hideg is van, a légpárna üvegburaként borul a városra, megakadályozza a szennyező anyagok távozását" - magyarázza a légkörkémikus. Nagy hidegben a lakosság szénnel vagy fával rásegít a gázfűtésre, ami súlyosbítja a helyzetet. 2009-ben volt olyan nap, hogy Budapesten légköbméterenként 300 mikrogramm fölötti értéket mértek, de K-pusztán is köbméterenként 160 mikrogrammot. Az OMSZ kimutatásaira támaszkodva még korábban többször kérte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, hogy környezeti adottságai okán Magyarország részesüljön egyéni elbírálásban - nyáron ugyanis nem mutatnak a műszerek határérték-túllépést.

Gázüzemű buszokkal lehetne visszaszorítani a porszennyezést

A közlekedési szektorban a PM10-kibocsátás 70 százalékát a tehergépkocsik és az autóbuszok adják. A közúti járműállomány ugyan az utóbbi években 1-1 százalékkal fogy, de míg az átlagéletkor 2006-ig csökkent, azóta a személygépkocsiké enyhén, a teherjárműveké határozottan nő, derül ki a Magyarország környezeti állapotáról készült 2010-es minisztériumi összefoglalóból. Tény, hogy a közlekedésben mutatkozik a legtöbb beavatkozási lehetőség, de van, ami nem javítás kérdése: "Az ember tiszta levegőhöz való joga felülírja a szabad helyváltoztatáshoz való jogát, hiszen utóbbihoz nem tartozik hozzá, hogy a helyváltoztatást - ha erre más, alternatív lehetőség adódik - autóval tegye" - mondja erről Pénzes László, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Járműtechnikai Tudásközpontjának vezetője.

Járókelők egy budapesti megállóban szmogriadó idején

A PM10-szennyezés legnagyobb mértékben a dízelüzemű járművek, vagyis a szállítás rovására írható. A hazai járműpark állapota (főleg a nagyméretűeké) vegyes: az állami tulajdonban lévő járművek elöregedtek, a magánvállalkozók járművei - önnön érdekükből - általában korszerűek. Ám a tömegközlekedés kemény dió: a teherautókat ugyanis ki lehet szorítani a városokból, de az autóbuszoknak oda kell menniük, ahol az utazóközönség él. Ráadásul mind a Volán, mind a BKV tulajdonában az EU-átlaghoz képest 8-10 évvel idősebb járművek vannak (a BKV és Tarlós István főpolgármester több ízben bejelentette: ezerszáz kiöregedett buszt kellene kicserélni Budapesten, de nincs rá pénz). E járművek még újkori állapotukban sem volnának képesek a mai környezetvédelmi követelményeknek megfelelni.

Szükségből erényt kovácsolni

A Közlekedéstudományi Intézet szerint a viszonylag kis változás is több, mint a semmilyen. Ha nincs pénz járműcserére, megfontolandó a földgázüzemre való átállás. Ennek viszont korlátja a nagy járulékos beruházási igény (töltőállomás, infrastruktúra). "A délszláv országokban, Csehországban és Szlovákiában így újították fel a buszokat, Ukrajnában kétszázezer nagyjárművet. Olaszország sok városában a kukásautókat üzemeltetik sűrített földgázzal" - mondja Pénzes László. Kedvező tarifapolitikával elgondolkodtató lehet bármely üzemeltető számára önköltségen átállítani gázüzemre a járművet. A beruházás hosszú távon megtakarítást hoz, és tisztább környezetet eredményez.

A kipufogóra szerelhető részecskeszűrő hasonlóan hatékony, de csak akkor, ha a jármű legalább közepesen jó műszaki állapotú. A Levegő Munkacsoport már elindította a maga kampányát Szűrőt a dízelekre, ne az emberekre! címmel.

Párizsban elektromos kukásautókkal csökkentik a lég- és zajszennyezést májustól

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) részletes intézkedéscsomagot állított össze a szállóporszennyezés csökkentésére. Ebben egyebek között az szerepel, hogy a nehézjárművek üzemeltetői fizessenek a használattal arányos útdíjat, a járművek után a szén-dioxid- és a porkibocsátás szerint kelljen adózni, tartsanak ökovezetési képzést hivatásos és nem hivatásos sofőröknek, de az is, hogy a dízelüzemű kamionok helyett hibridüzeműek járjanak az utakon és közlekedjenek hidrogénhajtású autók is Magyarországon. Fontos még a közutak pormentesítése is (a teljes dokumentumot itt töltheti le ).

A minisztérium számításai szerint az intézkedéscsomaggal 10-15 százalékkal csökkenthető a PM10-kibocsátás, ami akár 20 százalékkal is mérsékelheti a por koncentrációját - közölte kérdésünkre VM sajtóirodája. A program szigorú fellépést sürget az illegális égetések ellen, cserébe a hulladék házi komposztálását javasolja, amelyhez támogatási rendszer is szükséges - áll a minisztérium válaszában. "A hatályos európai jogszabályoknak megfelelően emellett javítani kell az épületek energiahatékonyságát is. Kiemelten fontos, hogy a lakosság rendszeres tájékoztatást kapjon a közlekedés környezeti hatásairól, amely felhívja a figyelmet az egyén felelősségére. Az intézkedési program közigazgatási egyeztetése befejeződött, és hamarosan a kormány elé kerül" - közölte az [origo]-val a VM sajtóirodája. Az intézkedéscsomagot véleményezve Pénzes László, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője megjegyezte, az elsőre elrugaszkodottnak tűnő javaslatok azért kerülhettek bele, hogy "szem előtt legyenek".

Kis részecskeismeret A porrészecskék mérete néhány nanométertől néhány tíz mikrométerig (a hajszál vastagságának tizedéig) terjedhet. A részecskék - méretüktől függően - tipikusan néhány órától tíz napig tartózkodnak a levegőben. A durva részecskék mechanikai folyamatok révén elsősorban természetes forrásokból származnak; például a felszín aprózódásával keletkeznek, és ezért főleg kőzetalkotó elemeket tartalmaznak. A finom részecskék a levegőben képződnek, városi környezetben főleg emberi tevékenységhez kapcsolódó (antropogén) folyamatokból. Durva részecskékből általában néhány tíz darab található egy milliliter városi levegőben, míg a finom részecskék száma meghaladhatja a százezret is. Ami a nem kipufogógáz-eredetű légszennyezést illeti, a fékbetétek elhasználódásának mértéke mintegy 15 mg kilométerenként a személygépkocsiknál; a lekopó anyag mintegy 30 százaléka szállóporként a levegőbe kerül. A személygépjárművek gumi futófelületének kopása kilométerenként 10-100 mg, amely szintén a levegőt szennyezi. A dízeljárművek akár egy nagyságrenddel is több kormot bocsátanak ki a kipufogógázban, mint a benzinüzeműek. A poros környezetben az intenzív forgalom ráadásul fokozottan hátrányos, mert a járművek ismételten felverik a már kiülepedett port. (További részletek a Természet Világa cikkében.)

forrás és szerző : origo.hu /Hiver't-Klokner Zsuzsanna


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.