Oszsza meg másokkal is

Már folyik a munkaügyi bíróságon az a per, amelyet az ELTE volt dolgozói indítottak későbbi munkáltatójuk ellen. Az ugyan nem egészen világos, hogy pontosan ki is foglalkoztatta az ELTE újbudai sporttelepének személyzetét a kiszervezés után, de a dolgozók állítják: becsapták és megkárosították őket.

Az ügy érintettjei szerint a BEAC pályaként is ismert telepet 2009 eleje óta üzemeltető ELTE Sport Kft. és annak ügyvezetője, Gömör Iván is felelős azért, hogy a korábban az egyetem által foglalkoztatott ruhatáros és portaszolgálatos közalkalmazottakat úgy szervezték ki külsős vállalathoz, hogy az első pillanattól kódolt jogbizonytalanság a dolgozók kizsákmányolásával végződött.

Rugalmas törvényszervezés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusa 2008. november 24-én hozta létre az ELTE vagyonkezelésében lévő sportcélú ingatlanok működtetésére az egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő ELTE Sport Kft.-t. A döntés-előterjesztés szerint erre azért volt szükség, mert a három ingatlan veszteséget termelt: a Bogdánfy út 10. szám alatti BEAC-sportpálya például évi 43-44 milliót. Az előterjesztés szerint a “hatékony vagyongazdálkodás” legfőbb gátját az "a költségvetési működési és gazdálkodási rend" képezte, amelyhez az egyetemnek költségvetési szervként igazodnia kellett.

Két évvel később, az egyetem 2009. évi költségvetéséről szóló beszámoló a következőképpen értékelte az ELTE Sport Kft. addigi működését: az egyetem "a Kft. létrehozásával jelentős megtakarítást ért el a 2009. évben (...) eredményeihez hozzájárult költséghatékony gazdálkodása, munkaszervezési megoldásai". Ugyanerről, ugyanitt Gömör Iván, a kft. ügyvezetője a következőképpen írt: "a gazdálkodási kötöttségek oldásától a piacon való rugalmasabb mozgás valósul meg (...) az Egyetemnek nem kell közalkalmazottakat foglalkoztatnia a sportingatlanok üzemeltetésére. A Kft. munkajogviszonyban foglalkoztatja a munkatársakat, a tényleges feladatokhoz illeszkedő rugalmas személyzetpolitikát folytat, illetve az egyes feladatköröket kiszervezi vállalkozóknak, így jelentősen sikerült csökkenteni a kiadásokat".

Több volt dolgozó, jelenleg a Munkaügyi Bíróság előtt lévő panaszai azonban arra utalnak: az egyetem cégének hasznot hajtó "rugalmas munkaszervezés" azt jelentette, hogy az összesen hat ruhatárost és portást egy olyan átláthatatlan cégháló aljára helyezték át, ahol a munkavállalók törvénytelen túldolgoztatása, bérük visszatartása és az utánuk fizetendő járulékok megspórolása teremtette meg a lehetőséget a költségcsökkentésre.

Három nagy, kopasz ember

"Gömör Iván április 29-én felhívta az irodájába a portásokat, behívott három nagy, kopasz embert, és bemutatta őket, mint a Sheeba Security Kft. vezetőit. Elénk rakott egy papírt, hogy írjuk alá. Nem vettük észre, hogy a szerződéseken nem a Sheeba neve szerepel, hanem egy másik cégé. Mostanában kérdezték a lányaim, hogy miért írtuk alá egyáltalán: egyrészt nekünk a legfontosabb az volt, hogy dolgozzunk, másrészt meg nem vagyunk mi olyan emberek, aki az ilyesmihez hozzá lennének szokva" - emlékezett vissza a Hírszerzőnek az egyik volt portás, Pap Györgyné.

A szerződéseken a Sheeba helyett a Grindex-Sec szerepelt munkáltatóként. Az alig két hónapos cég korábbi ügyvezetője, Klötzl Péter úgy szignálta a szerződéseket, hogy akkor már két hete nem volt jogosult cégjegyzésre. Úgy tudjuk, a Sheeba - amelyről Gömbör bírósági ellenkeresetében azt írta, zártkörű pályáztatás során kapta a megbízást - 2009 nagy részében szerződéses kapcsolatban állt az egyetem cégével, a dolgozókkal viszont nem került semmilyen hivatalos relációba. Gömbör egyébként a fent említett ellenkeresetben azt állította, ő csak a keresetlevél beadásával értesült arról, hogy a sporttelep személyzete nem a Sheebával kötött szerződést.

A gyakorlatban a Sheeba a Grindex-sec fővállalkozójaként tevékenykedett, ami az akadozó fizetések körüli hercehurcákban derült ki: Papné elmondása szerint a bérüket követelő dolgozóknak a grindexes Klötzl rendszeres a Sheebára mutogatott, a sheebás Köves Zoltán pedig az ELTE Sportra. "Amíg ott voltam a telepen, senkit nem láttunk a mi helyünkön az ott dolgozókon kívül, csak Köves Zoltánt és Klötzl Pétert, néha egy-egy Sheebás terület képviselőt" - világít rá a valóságos helyzetre Pap Györgyné.

Bértelen rabszolgaság

A féltucat ruhatáros és portás helyzete gyorsan romlott. A (jellemzően évek óta) az ELTE közalkalmazottjaként dolgozó emberek 2009 elejére jogutódlással az ELTE Sport, majd gyorsan a Grindex alkalmazásába került. A dolgozók továbbra is gyakorlatilag ugyanazt a munkát végezték, mint korábban, csak többet és egyre rosszabb körülmények között. Noha a dolgozók utóbbi céggel kötött munkaszerződése szerint heti 40 órás lett volna a munkaidő, az érintetteket heti 56 órát dolgoztatták két műszakos, 14 nap munka - 7 nap pihenőidő munkarendben, a legfeljebb hat egybefüggő ledolgozott napot engedélyező munkajogi előírásokat sértő módon.

A fizetés rendszeresen csúszott, kevesebb volt a munkaszerződésben leírtaknál, vagy egyszerűen "elmaradt". Szabadságra nem mehettek. A munkavállalók után fizetendő járulékokat is megspórolta a Grindex. Erről a dolgozók úgy szereztek tudomást, hogy egyikükkel az orvos közölte: nincsen egészségbiztosítása. A járulékokat másfél hónapra fizette be - utólag - a cég, tovább nem. Ez is csak később, az adóbevallásnál derült ki, mert a dolgozók 2009 májusa óta semmilyen fizetéssel kapcsolatos dokumentumot nem kaptak. Annyi biztos, hogy a két ruhatárost ekkor sem jelentették be, egyiküknek még munkaszerződése sem volt. A munkaügyi felügyelőség munkatársai több ellenőrzést is tartottak, melynek során több szabálytalanságra fény derült, de ennek következménye nem lett.

Az ELTE sporttelepének portásfülkéje a bejáratnál.
Fotó: Horváth Szabolcs
 

2009 augusztusában mindenféle előzetes értesítés nélkül boríték érkezett a portára: a dolgozók adataival kitöltött, új munkaszerződési lapok voltak, amelyen munkáltatóként a Propice Security Kft.-t tüntették fel. "Az adatainkat soha nem kérte el egyik cég sem. Meg vagyok győződve arról, hogy az ELTE Sport Kft. adta át nekik" - mondja Pap Györgyné. A papírok némi huzavona utáni aláírása után sem változott semmi: a de facto "nagyfőnök" Köves Zoltán, a "kisfőnök" Klötzl Péter maradt.

"Úgy viselkedtek, mintha övék lenne az egész telep, gyakran csak azért jöttek oda, hogy velünk szemtelenkedjenek. Történt, hogy kijöttek délután, nagy, fekete autókkal, napszemüvegben, a Klötzl Péter, a sofőrje, meg egy harmadik. Olyanokat mondtak, hogy 'most majd mi behúzunk nektek párat', meg ilyeneket. Akkortájt kezdett gyengélkedni a szívem." Papp Györgyné szerint fejenként több százezer forinttal rövidítették meg őket, nem is beszélve a méltóságukban, testi és pszichés egészségükben esett kárról.

A ruhatáros esete a jogi egyetemmel

Ahogy azonban berzenkedni kezdtek a dolgozók, kiderült, nem elég erős az érdekérvényesítő képességük. Először levélben fordultak a korábbi munkáltatóhoz, Mezey Barnához, az ELTE rektorához . A szűkszavú válasz szerint azonban a rektornak "Gömör Iván ügyvezető igazgató úr tájékoztatása alapján (...) további intézkedésre nincs lehetősége".

"Október 19-én nyújtottam be a panaszomat az ELTE-nek, novemberre lecserélték a zárat, hogy ne tudjak bejutni. Így nem fértem hozzá a szekrényemben lévő gyógyszereimhez, értékeimhez, ruháimhoz; a megrázkódtatásról nem is beszélve. Akkor már volt kirendelt ügyvédünk, az ő segítségét kértem. Tájékoztatásért felhívta Klötzl Pétert és Gömör Ivánt is, akkor tudtuk meg, hogy nekem felmondtak. Ígéretet kaptam arra, hogy a Porpice négy napon belül küldi a felmondási papírokat - persze nem küldték. Az ügyvédünk később meg is mondta becsülettel: nem vállalja az ügyet. Akkor rendelték ki a másik ügyvédet."

A volt közalkalmazottakat egyik ügyvéd sem kecsegtette sok jóval. Pap Györgyné szerint olyan meglátásaik voltak, mint hogy "ne lepődjenek meg, ha öt év múlva ötven cég lesz a nevükön", illetve arra is figyelmeztették a felpereseket: bírósági ügyekben az ország legelismertebb jogi karát fenntartó ELTE több ok miatt is jól szokott szerepelni. Sajátos módon a dolgozók keresetének is van egyetemi vonatkozása: a szövegezésbe egyikük ELTE-s joghallgató rokona is besegített. Az ő egyik önálló, végül asztalfiókban maradt beadványa érzékletesen foglalja össze a történteket: "a jóhiszemű dolgozókat megtévesztették, a hirtelen jött események során nem volt lehetőségük jogi segítséget kérni, és végül munkájuk, keresetük, létbiztonságuk is veszélybe került".

Epilógus

Az ügyben jelenleg munkaügyi per folyik, amelyben az ELTE Sport Kft. az elsőrendű, a Grindex-sec Kft. a másodrendű és a Propice Security Kft. a harmadrendű alperes. A munkaügyi eljárás felperesei azóta egy kivétellel távoztak a sporttelepről: neki jelenleg - Pap Györgyné elmondása szerint - jelenleg a Paychek Kft.-vel van szerződése, az eddigieknél nem sokkal világosabb körülmények között. A többiek leginkább azt szeretnék elérni, hogy úgy mehessen tovább az életük, mintha ez az időszak meg sem történt volna: egyikük már nyugdíjas lehetne, ha az elmúlt időszakban igazolt lenne a munkaviszonya. Pap Györgyné pedig a mai napig nem tud elhelyezkedni, mert a felmondási iratait és az egészségügyi kiskönyvét sem kapta még vissza, hiába kéri.

A cikk készítése során az ingatlantulajdonos ELTE részéről többeket próbáltunk elérni, közük Mezey Barna rektort is, de nem jártunk sikerrel. Az egyetem ingatlangazdai speciális jogait gyakorló Pedagogikum és a felügyelőbizottság egyik tagja is úgy tájékoztatott minket: a kérdéskör nem tartozik az ő felelősségi körükbe. Gömör Ivánt elértük, ő viszont elhárította érdeklődésünket, mondván: az ügy tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Puskásné Pancsovay Katalintól, az ELTE Sport Kft. Bogdánffy úti irodavezetőjétől mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy most már "egy másik céggel dolgoztatnak". A fenti, 2011. február 23-án készült fényképünk tanúsága szerint a sporttelep kerítésére és a portásfülkére kifüggesztett táblákon a Parter Kft. neve olvasható. Ennek a cégnek az ügyvezetője Köves Zsófia, Köves Zoltán testvére.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Sarkadi-Nagy Márton


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.