Oszsza meg másokkal is

Mint az intézmény összegzése felidézi, 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. "A magyar reformkor zenei jelképeként is elfogadott Himnusz mellett talán a Lánchíd tekinthető a korszak másik meghatározó szimbólumának, amely Széchenyi István gróf áldozatos munkájának és kitartó lelkesedésének köszönhetően épülhetett meg Pest és Buda között"- olvasható az ajánlóban.

Ennek a mélyebb jelentést is hordozó "kapocsnak" a központi szerepet érzékelteti a Széchenyi világai című kiállítás, amely ez alkalommal túlmutat a Múzeum körúton: szombaton különleges, rendhagyó sétára várnak mindenkit délelőtt 11-kor a híd pesti hídfőjénél, a déli oroszlán alatt, ahonnan Szabó László muzeológus vezetésével járják be az érdeklődők a 19. századi épített ipari örökség egyik legszebb darabját és ismerhetik meg a híd szerepét a főváros és egyben Magyarország fejlődésében. Rossz idő esetén Szabó László a Magyar Nemzeti Múzeum épületében beszél majd a Lánchíd történetéről.

"Délután három órától a Széchenyi világai kiállításban tartunk különleges tárlatvezetést, Széchenyi a mecénás címmel. A programon résztvevők az elsők között tekinthetik meg William Tierney Clarknak a nagyközönség számára eleddig ismeretlen tubákos szelencéjét is, mellyel ezen a napon gazdagodik a tárlat anyaga" - olvasható a közleményben.

A szelencét az alapkőletételi ceremónia előtt rendezett díszebéden, 1842. augusztus 24-én az uralkodó nevében Ferdinánd Károly főherceg ajándékozta William Tierney Clarknak. A korabeli leírások szerint a díszes arany dobozkát gyémántok ékítették, amelyeket ma már csak üvegmásolatok helyettesítenek. Hasonló, ám méretében kisebb és kevésbé ragyogó szelencét kapott Adam Clark is, ennek azonban mára nyoma veszett.

A dobozkát 2009-ben Sandor Vaci magyar származású brit építész kutatta fel, aki az értékes tárgyat először Írországban kereste, hiszen Clark a becses ajándékot végrendeletében családja ír ágának egyik tagjára, Mary Elizabeth Crokerre hagyta (akinek testvére, Bland William Croker részt vett a Lánchíd építésében). A Crokerek hagyatékában azonban nem volt nyoma a szelencének, ám hamarosan kiderült, hogy a Christie's aukciósház 2002-ben lefotózta azt, így sikerült beazonosítani tulajdonosát, a Rómában élő Angelo Rizzolit is, aki most a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Széchenyi világai kiállítás hátralévő időtartamára kölcsönadta az alapkőletétel és a hídépítés emlékét.

A nagyközönség számára eleddig ismeretlen szelence a március 6-ig látogatható tárlat Lánchídnak szentelt termében tekinthető meg.

forrás és szerző : mult-kor.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.