|
Elvonási tünetek
2010.10.25. 03:52

Mikortól számítható be a hiányba a visszatartott járulék?
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Orbán-kormány nem 14 hónapra, hanem végleg leállítaná a tagok járulékainak átutalását a magánnyugdíjpénztárakba. Vagyis a vegyes rendszer felszámolása a cél, ám az odavezető jogi ösvény nagyon szűk, ezért a tagokat próbálják „ösztökélni” a visszalépésre.
Oszsza meg másokkal is
Úgy tűnik, nem nyelvbotlás volt Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti tévés nyilatkozata arról, hogy az állam nem ad többé pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak, de közelebb tegnap sem jutottunk annak megfejtéséhez, hogy mi az igazi terve a kormánynak a vegyes nyugdíjrendszerrel. Szerdán több kormányzati szereplő is megnyilvánult ebben az ügyben, de közléseik inkább a homály növelését, semmint a szándékok tisztázását szolgálták. Selmeczi Gabriella, a nyugdíjügyekért felelős kormányzati megbízott például az ezt firtató kérdésre egy rádióműsorban úgy reagált, hogy bármi lehet. Szijjártó Péter, akinek a miniszterelnök szóvivőjeként pontosabb információi lehetnek főnöke elképzeléseiről, az MTI-nek ezt mondta: „Mi abban hiszünk, hogy az emberek a biztonságot fogják választani, (...) és visszalépnek az állam nyugdíjrendszerbe. Ha ez így történik, akkor okafogyottá válik, hogy az állam bármilyen átutalást is eszközöljön a magánnyugdíjpénztárak irányába”.

Selmeczi Gabriella a parlamenti nyugdíjügyi vitanapon: bármi megtörténhet
MTI – Kovács Tamás
Ami ebből kihámozható: a kormány – vélhetően alkotmányos aggályok miatt – változatlanul nem akarja a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény kiiktatásával, egy csapásra visszaállítani az 1998 előtti rendszert, hanem más eszközökkel (melybe beleférnek jogszabályi változások is) ágyaz meg annak, hogy a visszarendeződés önkéntes alapon kezdődjön el. Ahhoz, hogy ez elégséges méretet öltsön, a kormánynak a következő hetekben intenzív kampányba kell kezdenie – pontosabban a már napok óta folyó kampányt folytatnia – a magánpénztári rendszer ellen.
Arról, hogy mi az a kritikus szintje az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek, amikortól a kormány elég okot lát majd a járulékok átutalásának végleges leállítására, nem tudni. Szijjártó nyilatkozatából az derül ki, hogy jövő decemberben tekintik át a helyzetet, és akkor döntenek a hogyan továbbról (tegyük hozzá, Orbán kijelentő módban, semmilyen feltételt nem fűzve hozzá beszélt a járulékfolyósítás végleges leállításáról). Azért 2011 végén, mert egy a parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján idén november és jövő december között az állam nem utalná át a magánpénztári tagok járulékrészét a pénztárakhoz – ez a 14 hónapos kényszerszünet nyúlna el az idők végezetéig, ha –mint a kormányzati nyilatkozatokból kiolvasható – annak szükségét látná a kormány.

Számos további kérdés is megválaszolatlan még. A kormány már idén meg akarja nyitni a visszalépés lehetőségét a tagok számára, ám a pénztárakban felhalmozott megtakarítások taghoz kötött átvételére az állami nyugdíjrendszer mai formájában nem alkalmas, s a feltételek megteremtése nem megy egyik pillanatról a másikra. Az sem tisztázott, hogy milyen hozamszámítás szerint kompenzálják a pénztártagokat a következő 14 hónapban az elmaradt átutalásokért, illetve azok elmaradt befektetéseiért.
Mint ahogy arra is választ kell adnia a kormánynak, hogy a pénztártagok megtakarítása hogyan is jelenik meg az államháztartás elszámolásában. Ez ugyanis az elsődleges szempont, amiért a pénzeket visszaáramoltatnák. Csakhogy a felhalmozások nem készpénzben várták a számlákon, hogy a tagok elérjék a nyugdíjkorhatárt, a járulékot különböző értékpapírokba (részvénybe, állampapírba) fektették a pénztárak – hozamot ugyanis csak így lehetett elérni. Ha tényleg tömegek lépnek vissza, akkor ezeket a papírokat el kell adni, de ekkora mennyiséget nem tud felszívni a piac rövid idő alatt.
Igaz, a Bajnai-kormány is megnyitotta az utat a visszatérésre – erre Szijjártó is felhívta a figyelmet –, s nem okozott gondot a váltás. Az előző kormány azonban csak az 52 év felettiek számára tette lehetővé a visszatérést – vagyis azoknak, akik bár önként dönthettek a belépésről a vegyes rendszer felállítása idején, de az akkori kormány hiányos tájékoztatása miatt nem vették figyelembe, hogy az elégséges megtakarítás eléréséhez szűkös idő áll rendelkezésükre a nyugdíjig. Illetve az időközben megváltozott nyugdíjszabályok miatt is megérte nekik a visszalépés. Közülük mintegy 80 ezren tértek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, amivel 80-90 milliárd forintot mozgattak meg a két pillér között.
Avegyesnyugdíjrendszernek azonban összesen közel 3 millió tagja van, a vagyonuk pedig 2700–2800 begin_of_the_skype_highlighting 2700–2800 end_of_the_skype_highlighting milliárd forint közé tehető. Vagyis ez más lépték. A befektetési jegyek, részvények, kötvények piacra engedése hónapokat vehet igénybe, akár 2012-ig is elnyúlhat. Válaszra vár, hogy ebben az esetben mi az az időpont, amikortól figyelembe lehet venni e pénzeket a hiánymutatóban. Egy megoldás áll az állam rendelkezésére, hogy viszonylag tiszta körülményeket teremtve tegyen pontot e vita végére: maga hoz létre, vagy bíz meg ezzel a feladattal egy teljesen állami tulajdonban lévő intézményt.
Arra, hogy miként képzeli ennek a lebonyolítását a kormány, péntekre ígért választ a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az Európai Bizottság megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra el is készül az értékeléssel – mondta szerdán a MTI-nek Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője. Hozzátette, hogy az eddigi „nagyon előzetes” információk alapján úgy ítélik meg, átmeneti intézkedésekről van szó, amelyek nem jelentenek tartós, inkább csak ideiglenes, egyszeri deficitcsökkentést. Elmondta, a bizottságnak az a feladata, hogy értékelje a tervezett, illetve megvalósított intézkedések költségvetési hatását, de arra nem terjed ki a hatásköre, hogy egy intézkedésre rá- vagy arról lebeszélje a tagállamokat.
forrás : nol.hu
|