Oszsza meg másokkal is

Kattintson és nézze meg Ön is Afganisztánt!

Magyarország napjainkban nagyjából 340 fős egységgel vesz részt az afganisztáni háborúban a NATO által irányított Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) kötelékében, ezen belül pedig a Baglán tartományban található Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) vezetését látják el katonáink. Az ISAF gyökerei 2001 utolsó hónapjáig nyúlnak vissza, amikor is a tálib hatalom gyors és látványos megdöntése után a háborúban érdekelt országok vezetői Bonnban tárgyalóasztalhoz ültek az ország rendezésével kapcsolatos főbb irányvonal kijelölésének érdekében. A konferencián elhangzott elveknek megfelelően decemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa kiadott egy határozat, mely megalapozta az ISAF létrehozását.

A NATO 2003 augusztusában vette át az egység irányítását, ekkor kezdődött a haderő területi kiterjesztése - korábban csak Kabulra és annak közvetlen vonzáskörzetére terjedt ki mandátumuk - és ezzel együtt létszámának rohamos felduzzasztása. A magyar szerepvállalás szempontjából a másik lényeges szervezeti egység a Tartományi Újjáépítési Csoport. Ezen egységet az amerikai hadvezetés állította fel 2002 végén, 2003 elején. A PRT-k ekkor még a Tartós Szabadság Hadművelet irányítása alatt tevékenykedtek, az ISAF 2003 júliusától vette át ezeket. A PRT-k feladata a biztonság növelése, az újjáépítéshez szükséges körülmények megteremtése és maga a rekonstrukció.

Magyarország a NATO-tagságából eredő kötelezettségeinek eleget téve már 2004-ben az ISAF rendelkezésére bocsátott egy könnyűgyalogos századot. 2006-ban merült fel a bagláni PRT feletti irányítás átvételének kérdése. A korábbi években Hollandia látta el ezt a feladatot, a magyarok irányában tanúsított növekvő nemzetközi elvárás kapcsán fogalmazódott meg a csere lehetősége. Hivatalosan 2006. október 1-én került sor az átvételre, maga a teljes átállás 2007 közepéig elhúzódott. Ezzel együtt természetesen az Afganisztánban állomásozó magyar egységek létszáma és feladata is bővült. Többek között fejlesztési és újjáépítési projektek végrehajtásából, védelmi feladatokból, információgyűjtésből, az afgán hadsereg és rendőrség kiképzéséből és felkészítéséből, valamint a szövetségesek támogatásából állnak össze a magyar egységekre háruló kötelességek. A WikiLeaks által kiszivárogtatott jelentések szempontjából különösen a tűzszerész részlegünkre kell felhívni a figyelmet, az elmúlt évek során elhunyt két magyar katona is ezen egységen belül látta el feladatát és vesztette életét szolgálatteljesítés közben.
 

Az afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoportok elhelyezkedése
 

Tehát mint láthatjuk az afganisztáni háború elhúzódó évei alatt a magyar különítmény egyre nagyobb létszámmal képviseltette magát az ázsiai országban és ezzel párhuzamosan feladatköre is fokozatosan bővült. Ez a tendencia részben nyomon követhető a kiszivárgott jelentésekben is. A hazánkat érintő feljegyzések három nagyobb csoportra oszthatók: a magyar fegyverszállítmánnyal, a bagláni PRT és különösképp a tűzszerész osztagunk munkájával, valamint a magyarokat ért támadásokkal kapcsolatos információkra. A mi esetünkben 2006-tól érdemes jobban elmélyülni az adathalmazban, ennek egyik oka természetesen a PRT irányításának átvétele, emellett a másik ok a honvédségünk által az afgán kormányerőknek 2007-ben felajánlott fegyverszállítmányban keresendő.

A Magyar Honvédség 2007-ben bocsátott az afgán haderő számára 20 500 darab AMD-65-ös gépkarabélyt, a hazai használaton kívül helyezett készletből. Ez a fegyver az AK-47-es (Kalasnyikov) Magyarországon gyártott változata. A szállításért és a lőfegyverek elosztásáért nem a magyar különítmény felelt, így nem nekik kellett magyarázkodniuk, amikor napvilágot látott a hír, mely szerint kormányellenes erők kezébe is került a fegyverekből. A WikiLeaks adatbázisában több olyan jelentés is található, mely a lázadóknak szánt, lefoglalt fegyverszállítmányban talált AMD-65-ről és a hozzá való munícióról számol be, illetve ezzel végrehajtott támadást ír le. Az egyik feljegyzés szerint több, az al-Kaidához és a tálibokhoz kötődő személyt tartóztattak le egy akció során, akik az afgán határőrség egyenruháját viselték és a fentebb említett típusú fegyverrel rendelkeztek. Nem ritka, hogy a merényletre készülő felkelők így próbálják álcázni magukat. Egy másik jelentés arról számol be, hogy egy rendőrőrs rutinellenőrzése során a helyi rendőrök a magyar fegyverek rossz minőségére panaszkodtak. Úgy tűnik a tálibok ennyire nem "válogatósak", hiszen a dokumentumok tanúsága szerint a megtámadott és kifosztott rendőrségi épületekből ezeket a gépkarabélyokat is elvitték.
 

Részlet a WikiLeaks által közzétett jelentésből
 

Ami a magyar PRT munkáját illeti, viszonylag kevés akció kötődik katonáinkhoz, ez többek között annak köszönhető, hogy az általunk felügyelt terület a biztonságosabbnak mondható északi körzetben húzódik, míg a tálibok és az őket támogató egyéb fegyveres ellenállók a déli és a pakisztáni határ menti térségben aktívabbak. A magyar katonák által vezetett Pul-e Khormi támaszpont közelében is több alkalommal hajtottak végre valamilyen támadást, legyen az robbantás, fegyveres akció vagy öngyilkos merénylet. Ilyen esetekben a mi katonáinkat is a helyszínre rendelhetik. Több jelentés is nyilvánosságra került ilyen akciókról, általában a helyszín biztosításából, a további robbanószerkezetek felkutatásából és a bizonyítékok begyűjtéséből áll csapataink feladata. Ez a forgatókönyv zajlott le 2007 szeptemberében is, amikor egy finn ISAF konvoj mellett robbant egy rögtönzött (azaz házi készítésű) robbanószerkezet (IED).

Nemes Krisztián
Posztumusz őrnagy
 

A magyar vonatkozású jelentések többsége a tűzszerészeink munkájához kötődik, rendszeresen hívják őket az út mentén felfedezett, még fel nem robbant szerkezetek hatástalanításához, illetve merényletek helyszínére a lehetséges másodlagos töltetek felkutatásának és hatástalanításának céljából. Meg kell jegyezni, hogy egy alkalommal az Afgán Nemzeti Rendőrség (ANP) jelentést tett egy felrobbant és egy éles IED-ről, azonban hozzátették, hogy nem kérik a magyar egység segítségét. Ez azonban a ritkább esetek közé sorolható, hiszen az afgán rendőrség felkészültsége, mint köztudott, még gyerekcipőben jár.

Kovács Gyula
posztumusz hadnagy
 

A katonáinkat ért támadások esetében is többségében improvizált szerkezetet hoztak működésbe. Egy 2007. október 4-i jelentés tanúsága szerint egy magyar katona megsérült a robbanásban, mely a bagláni tábor körzetében történt. Egy pár nappal későbbi feljegyzés már egy szerencsésebb kimenetelű merényletről számol be, egy katonánknak sem esett baja. 2008 májusában járt szerencsétlenül egy magyar konvoj, egyik járművünk letért az útról és felborult, egy sérültről érkezett hír, őt kórházba szállították. Az eset nem köthető ellenséges akcióhoz. Ritkábban fordul elő, hogy úgy nevezett közvetett tűz alá veszik egységeinket, ez általában gránátvetővel vagy aknavetővel végrehajtott támadást jelent, a 2008 augusztusában végrehajtott támadást megúszta személyi sérülés nélkül a magyar osztag. 2008 októberében egy öngyilkos merénylő sebesítette meg a honvédség egyik katonáját, miután rendőr egyenruhát viselve átsétált egy ellenőrzőponton és működésbe hozta a testére erősített szerkezetet.

Az elmúlt évek során két magyar tűzszerész hunyt el Afganisztánban, mindketten az improvizált robbanószerek hatástalanítása közben vesztették életüket. 2008. június 10-én Kovács Gyula főtörzsőrmester és alig egy hónappal később, július 12-én Nemes Krisztián életét oltotta ki házi készítésű bomba. Az elhunytakat a Magyar Honvédség hősi halottá nyilvánította és posztumusz előléptetésben részesítette.

forrás : kitekinto.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.