A Bajnai Gordon által a következő évtized legnagyobb problémájának nevezett ügy megoldására tervezett program készülőfélben van - legalábbis ezt mondta a Kormányszóvivői Iroda a Hírszerzőnek. A miniszterelnök még szeptember 14-én jelentette be , hogy a következő évben mintegy százat számolnának fel a Magyarországon lévő ötszáz cigánytelepből; erre egymilliárd forintot különítettek el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-es költségvetésének tervezésekor.

A részletes programterv és eljárásrend egyébként október 20-ra készül el. Ezután pedig mentorok keresik fel majd az adott telepeket, hogy felmérjék a körülményeket. A program igyekszik minden aspektusát körbejárni a problémáknak: a szegregáció megszüntetése után többek között a felnőttképzés és az oktatási esélyegyenlőség megteremtése a feladat; ezekkel garantálja a kormány a program sikerességét - válaszolta a szóvivői iroda.

Más balták már beletörtek

A cigánytelepek felszámolásával egyébként már évek óta küszködnek a különböző kormányok. Medgyessy Péter programjában is szerepelt, de lemondásáig nem sikerült belevágnia. Ezután 2004-ben Gyurcsány Ferenc jött a telepfelszámolási programjával, amelyben először kétmilliárd forint állami pénzről és tízmilliárdos külföldi kölcsönről beszélt, végül körülbelül 600 millió forintot és kilenc települést számoltak fel a tervezett kétszázhúsz helyett.

A Bajnai-féle program egyébként jó hír lehetne a halmozottan hátrányos helyzetben lévő romáknak, hiszen a 2009-es költségvetésben még csak a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) végrehajtását tervezték, összesen 116 millió forint támogatással. Még 2004-ben határozták el, hogy 2005 és 2015 között különösen odafigyelnek, és segítik a romák integrációjának felgyorsítását. Ebben a programban egyébként nem csak Magyarország, de számos más ország - többek között Románia és Szlovákia - is részt vesz.

Értelmetlen próbálkozás?

Ladányi János szerint a tervezett telepfelszámolás jó szándékú, látványos program, ám nincs sok értelme. "Nem a céllal, hanem az időponttal van baj; ennél most fontosabb problémákkal kéne foglalkozni" - mondta a szociológus a Hírszerzőnek. A szakember szerint ugyanis a legfontosabb lépés az lenne, hogy egy közmunkaprogram mellé bérlakás-alapot teremtsenek, ám ezek helyett telepfelszámolás van. Szerinte inkább azt kéne megelőzni, hogy még többen kerüljenek a cigánytelepekre; olyan programra van szükség, ami a városokban, nem szegregált lakóhelyeken tartja az embereket.

 

Életkép a kaposvári cigánytelepről
(Fotó: Hírszerző)

 

Kérdésünkre, hogy vajon elég-e az egymilliárd forint, meg lehet-e oldani ebből 100 telep felszámolását, a szociológus válasza egyértelmű nem volt. Szerinte viszont nincs értelme több pénzt adni, mert "rossz struktúrába nem teszünk pénzt, hiszen nem érdemes".

"Az ilyen látványos programok már a válság előtt sem voltak sikeresek" - mondta a romákat segítő programról Ladányi. A szociológus szerint A RIÉP egyik fontos feladata az új munkahelyek teremtése lenne, de ebben a mély válságban ez nem realisztikus, hiszen most inkább minél több munkahely megtartása lenne a feladat. Az egyik megoldás (mint sok más országban) jó állami közmunkaprogramok szervezése lenne, de ilyen ma Magyarországon egyetlen sincs.

A másik nagy probléma szerinte, amelyre nem tér ki a RIÉP, a lakhatás megoldása. Európában Magyarországon van a legkevesebb önkormányzati bérlakás. A válság hatására nő a munkanélküliség, az emberek tömegesen vesztik el megélhetésüket; az alacsonyan képzett cigányok és nem cigányok is jövedelem nélkül maradnak, így nem tudják fizetni számláikat, és kiszorulnak a városokból.

Az állami foglalkoztatás jó ötlet

Értelmes programnak tartja viszont a 200 diplomás cigány felvételét a közigazgatásba. Mint mondta, kevés direkt eszköz van a romák integrációjára, és az állami foglalkoztatás "jó ötlet". Ladányi azonban kiterjesztené az ilyen irányú próbálkozásokat más, alacsony képzettséget igénylő munkakörökben dolgozókra is.

Arról is kérdeztük a szociológust, vajon a romák mit tehetnének, hogy az állami (javarészt sikertelen - a szerk.) programok hatékonyabbak legyenek. A szociológus szerint ez a kérdés áttolja a problémát az áldozatokra. A magyarországi cigány társadalom erősen rétegzett; különböző képzettség, különböző szorgalom, különböző lehetőségek állnak az egyes csoportok rendelkezésére. Tenni valamit csak úgy lehet, ha lehetőséget teremtenek rá. Ladányi szerint oly mértékben erős a területi-szociális-etnikai hátrányok kombinálódása, hogy állami programok nélkül lehetetlen megszabadulni tőlük.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.