közérdekű ! ? : Mit tegyünk, ha korrupt a főnökünk? - Korrupciós kisokos készült |
Mit tegyünk, ha korrupt a főnökünk? - Korrupciós kisokos készült
2009.06.13. 06:03

Mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy korrupt a főnökünk? Üzleti vezetőként milyen szervezeti változásokkal csökkenthetjük a korrupció esélyét cégünknél? Mik az üzleti korrupció legtipikusabb fajtái Magyarországon, és milyen módszerekkel lehet kiküszöbölni ezeket? Ilyen kérdésekre ad választ egy, a svájci nagykövetség által támogatott, most megjelent kiadvány.
Céget szeretnénk alapítani külföldön, de az ügyintézés nagyon lassú és bonyolult, újabb és újabb adminisztrációs akadályokkal találjuk szembe magunkat valamely hatóság, hivatal részéről. Kinek ne jutna eszébe, hogy valahogy "megolajozza" a csikorgó bürokratikus gépezetet - és máris a korrupció szférájában járunk. Innentől kezdve a vesztegetés bűncselekményén túl még számos jogi kategória alapján vonhatnak felelősségre minket. Íme egy példa a Hogyan előzzük meg a korrupciót? című kiadványból, melyet a svájci nagykövetségen mutattak be.
A magyar brosúra tartalmában a Svájci Gazdasági Titkárság által összeállított Preventing Corruption - Information for Swiss businesses operating abroad című kiadványán alapszik, és egy szociológus PhD hallgató, Szántó Zoltán munkája a magyar viszonyokra adaptálás.
A Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének igazgatója - itt működik egy korrupcióval foglalkozó kutatói műhely -, Szántó Zoltán a bemutatón elmondta: abban bíznak, előbb-utóbb létrejön egy "kritikus tömeg" a magyar vállalkozói szférában, egyre több olyan üzletember lesz, aki elutasítja a korrupciót, és ezáltal a politikában is megindulhat egy tisztulási folyamat.
Korrupciós esetek
A brosúra megjelenését finanszírozó Svájci Hozzájárulás Programiroda vezetője, Liliana de Sá Kirchknopf elmondta: összesen mintegy 25 milliárd forintnak megfelelő összegből finanszíroznak programokat Magyarországon, köztük ezt is, amely az üzleti korrupciót igyekszik csökkenteni.
Becslések szerint negyedével is csökkenhetnének az árak a közbeszerzési pályázatokon, ha tiszta lenne a rendszer
(Fotó: Járdány Bence)
A kiadványt méltató Christian Mühlethaler, svájci nagykövet a Hírszerző kérdésére, hogy a kezdeményezést nem tervezik-e kiterjeszteni a politikai korrupció vizsgálatára is - hiszen a Svájci Hozzájárulással együttműködő Transparency International a szervezője annak a média-összefogásnak is, amelynek keretében a párt-, és kampányfinanszírozás ügyére figyelnek kiemelten a résztvevők - azt válaszolta, ők szeretnének továbbra is az üzleti szférával foglalkozni, de reméli, hogy ez hozzájárul a közélet tisztulásához is.
A füzetben esetleírások találhatók, illetve hozzájuk fűzött - kissé didaktikus - elemzések arról, hogy éppen a korrupció mely fajtája, és milyen jogszabályokat sért, esetleg milyen bűncselekményt valósít meg egy adott viselkedési forma. Csupa olyan helyzet, amivel Magyarországon (is) gyakran találkozhat egy cégvezető.
Egy példa szerint egy önkormányzat pályázna fejlesztési pénzekre, de nincs forrása az önrész előteremtéséhez. Mi valahogy tudomást szerzünk a városatyák szorult helyzetéről, és legott felajánljuk cégünk segítségét - nyilván azzal az apró kikötéssel, hogy ha már ilyen jó fejek voltunk, hadd nyerjük meg a fejlesztésre kiírt közbeszerzési eljárást.
A Tisztességtelen Piaci Magatartásról Szóló 1996. évi LII. törvényt "természetesen" kapásból megszegtük, de az a további tényezőktől függ (például olyan munkát végzünk-e el, amire valóban szüksége van az adott településnek), hogy végül pontosan milyen szankciókkal sújthatnak majd - ha netán lebukunk.
Nálunk már intézményesült
A kiadványban az esetleírásokon kívül még számos tanács és útmutató található, például, hogy milyen jelek utalhatnak egy vállalatnál korrupcióra, mit tehetünk akár főnökként, akár beosztottként, ha korrupt működést észlelünk, milyen szervezeti változásokat érdemes bevezetni egy cégnél, hogy csökkentsük ennek veszélyét.
Christian Mühlethaler bevezetőjében külön megemlítette, hogy Svájcban bizonyára nem azért alacsonyabb a korrupció szintje, mert morálisan magasabb rendűek lennének az ottaniak, ami biztosan igaz. De ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International korrupciós indexe szerint Magyarország tavaly nyolc helyet csúszott vissza a nemzetközi mezőnyben (miközben a környező országokban inkább javul a helyzet), és a szervezet országjelentése szerint mára intézményesült a korrupció idehaza, bizonyára hosszú időnek kell még eltelnie, amíg itthon valóban létrejön a változáshoz szükséges kritikus tömeg.
forrás : hirszerzo.hu
|