Először születtek Magyarországon Mhorr gazellák, mégpedig a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az idősebbik, nősténynek bizonyult gida látta meg először a napvilágot, majd őt követte a hím állat. A nagy esemény izgalmairól Hanga Zoltán sajtóreferens a STOP-nak elmondta: "Sajnos az anyaállatok - mindkettőjüknek ez volt az első ellése - túlságosan tapasztalatlannak bizonyultak, így az állatgondozóknak be kell segíteniük a kicsik táplálásába, cumisüveg segítségével. Ettől eltekintve viszont a csapat befogadta a kicsiket, így azok a felnőttekkel közös térben láthatóak". Érdekességként hozzátette, hogy valóban nem arról van szó a nőstény esetében, hogy nem érdekelné az utódja, de a tapasztalatlanság miatt képtelen a gondozásra - olyannyira, hogyha ők nem léptek volna közbe, valószínűleg a kicsik el is pusztultak volna. Ez a nehézség egyébként elsősorban a patásokra jellemző, náluk például az orrszarvúk és a zsiráfok esetében fordult elő hasonló.

A róluk való legfontosabb tudnivalókról közölte: az eredetileg Afrikában őshonos patások annyira ritkák, hogy a vadonból már teljesen kipusztultak, így a világ állatkertjeiben tartott 141 egyed a teljes világállományt jelenti. A most született két állat világra jövetele így fontos lépés a Mhorr gazellák megmentése érdekében tett erőfeszítések sorában. A szóban forgó gazella egyébként voltaképpen a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. Utóbbi egykor általánosan elterjedt fajnak számított a Szahara nyugati felében, ma azonban csak Mali, Niger és Csád területén, illetve alkalmanként Algéria déli, Malival és Nigerrel határos vidékén fordul elő vadon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) minősítési rendszerében kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, a természetben csupán 500 egyed él ebből az állatfajból. A dámgazella négy alfaja közül az eredetileg Marokkó és Nyugat-Szahara területén őshonos Mhorr gazella (Gazella dama mhorr) a legritkább, olyannyira, hogy ebből az alfajból ma már egyetlen példány sem maradt a szabad természetben. Az állatkertben főként szálas takarmányokkal etetik az egyébként meglehetősen igénytelen egyedeket, akik még így változatosabb táplálékhoz jutnak, mint odakint tehetnék, hiszen a szavannák félsivatagos területein csak az egyhangú eledelt nyújtó fűféléket találnának. Az állat egyedi jellemzője még, hogy a nőstények is rendelkeznek szarvval, illetve ritkaság a nyakukon található folt, ami a rosszmájúak szerint azért éktelenkedik ott, hogy a gepárdok tudják, hová kell harapni...

A 21 állatkert közül amúgy, ahol Mhorr gazellák élnek, 12 található Európában. Magyarországon csak Budapesten láthatók ilyen gazellák. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyébként a tavalyi évben szerezte be a felnőtt tenyészállatokat az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott állatkerti fajmegmentő tenyészprogram (EEP) keretében. Összesen öt állat - négy nőstény és egy hím - került az akkor megnyíló Szavannakifutóba. A felnőttek, és velük együtt immár a kicsik is, mind a belső istállóban, mind pedig a külső kifutóban megtekinthetők, attól függően, hogy a csapat épp hol tartózkodik.

Hanga az aktualitás kapcsán hozzáfűzte még: több olyan állatfaj is létezik, amelyet - miután a szabad természetből kiveszett - az állatkertek mentettek meg a végső kipusztulástól. Az európai bölény például, amely 1919-re teljesen eltűnt a vadonból, annak köszönheti létét, hogy az európai állatkertek az 1920-as évektől kezdve tervszerű együttműködés keretében kezdték szaporítani a gyűjteményeikben megmaradt egyedeket. Később ebből az állományból telepítettek vissza számosat a vadonba. Ugyancsak az állatkerteknek köszönheti fennmaradását a háziló vad ősének számító Przsevalszkij-vadló, és számos más állatfaj is.

Ugyanez a cél a Mhorr gazellákkal is, amelyeket jelen helyzetben egyedül az állatkertek tudnak megmenteni a kipusztulástól.

forrás : STOP

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.