Az Öreghegyi Kerti Színház július 31-én 20.30-tól mutatja be Verebes István: Az üzenet című vígjátékát egy felvonásban. A darabban a város négy nagyszerű művésze: Gerner Csaba, Janklovics Péter, Juhász Illés és Várfi Sándor is közreműködik.

A 18. Öreghegyi Mulatságokat 2009. augusztus 19-én rendezik meg a Bory-téren kirakodóvásárral, színpadi műsorokkal és tűzijátékkal. Augusztus 24-én 19 órakor "Móka és kacagás" lesz az Öreghegyi Közösségi Ház udvarán Badár Sándorral és Szőke Andrással.

Az Öreghegyi Nyár programsorozata végezetül kerti koncerttel búcsúzik: augusztus 26-án 20 órakor zenés, vidám estet rendeznek az Öreghegyi Közösségi Ház kertjében, négy kiváló művész közreműködésével. A produkcióban Fehér Adrienn, Jónás Andi, Gerner Csaba és Várfi Sándor szerepel.

Székesfehérvár

Székesfehérvár történelmi látnivalókban igen gazdag. Mindenképpen érdemes megcsodálni belvárosát, régészeti és képzőművészeti gyűjteményeit, különleges és értékes köztéri alkotásait.

A római korban a városhoz közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között

kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen keresztül vezettek a kereskedelmi utak több helyre is.

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem, ám akkoriban e terület csupán mocsaras láp volt, melyen a Gaja-patak és a Sárvíz négy szigete helyezkedett el. Ezek egyike a mai belváros. Géza egy kis kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal, ám István volt az, aki Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává alakította, ő építtette a királyi bazilikát is. A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget – nagy valószínűséggel az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándéka miatt.

1526-ig összesen 43 magyar királyt koronáztak itt meg, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok alakultak, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát.

1242 tavaszán tatárok próbálták meg elfoglalni a mocsárral körülvett várost, ám szerencsére a hirtelen jött hóolvadás megvédte a várat a mongol lovasok betörésétől, akik így kudarcot vallottak.

A mohácsi csata (1526) után Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is. Egészen 1688-ig a város végig török kézen volt, kivéve 1601-et, mikor is a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni.

A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült. A megszállók csak néhány épületet emeltek, ám sokat leromboltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.

1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt.

A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik frissen alapított püspökség székhelyévé nevezte ki a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.

1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált. Ám a két háború között, a trianoni békeszerződés után fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után iparosítás következett, és itt jött létre többek között egy motorjárműgyár is. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató.

Az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt a lakosok száma. A középkori városfalakon kívül lakótelepek épültek, a belváros viszont megőrizte barokk karakterét.

A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza. Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

 

Látnivalók

A Városház tér az Országalmával és a Püspöki Palotával, a Romkert, ahol

Árpád-kori királysírokat láthatunk, a Szent István bazilikájának romjai (a bazilika 1543-ig királyaink koronázási és temetkezési helye volt ), valamint a városközponttól kissé távolabb fekvő, romantikus Bory-vár megtekintése kötelező a Székesfehérvárra láatogatóknak.

A római katolikus püspöki székesegyház a belváros legmagasabb pontján helyezkedik el, egész Fejér megye legnagyobb egyházi épületének számít. A Püspöki palota könyvtárában ritka könyveket őriznek.

Székesfehérváron található a Deák Gyűjtemény, valamint a Csók István Képtár is. Továbbá mindenképpen érdemes ellátogatnunk a Rózsaligethez; az ott található Csitáry-kútból magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként. Látogassuk meg a Sóstói természetvédelmi területet és az Aranybulla-emlékművet.

Hogy jutunk oda?

A Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarokról is indulnak vonatok, autóval végig az M7-es autópályán vagy a 7-es úton jutunk oda.

Kinek ajánljuk?

Azoknak, akik városi sétákkal, kellemes esti előadással szeretnének kikapcsolódni.

Hol szálljunk meg?

Szállást az itthon.hu oldalon találunk.

forrás : kulturpart.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.