Bár az új alkotmány jelentős mértékben átformálja a közjogi intézmények - bíróságok, Alkotmánybíróság, törvényhozás - egymáshoz való viszonyát, az átalakítás mélysége még nem ismert. Az év végéig az Orbán-kabinet háromtucatnyi kétharmados törvényt készül megváltoztatni, köztük olyat, amelynek komoly hatása lesz a 2014-es választásokra.
 

Oszsza meg másokkal is

"Közel három tucat ilyenre lesz szükség, ezeknek a kisebbik felét még tavasszal-nyáron meghozzuk, valószínűleg a parlament rendkívüli nyári ülésszakára lesz szükség ehhez. A többi ősszel kerül a Ház elé, amikor a kormány már nem lesz leterhelve az EU-s elnökség feladataival, és a nyáron remélhetőleg elő lehet majd készíteni azokat" - mondta a Hírszerzőnek adott keddi interjújában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy milyen menetrendben kívánja a Fidesz-KDNP, illetve a törvényeket előkészítő kormány megalkotni az új alkotmányból következő, minősített többséget igénylő "sarkalatos törvényeket".

Az alaptörvény szövegének országgyűlési elfogadásával ugyanis nem ért véget az alkotmányozási folyamat, a parlamentnek a január 1-i hatálybelépés előtt meg kell alkotnia azokat az alapvető törvényeket, melyek a fő közjogi intézmények működését szabályozzák, az alapjogok érvényesülését, az állampolgári kötelezettségek körét határozzák meg.

A kormánypártok által megszavazott alkotmány több mint 30 ilyen, sarkalatos törvényt igénylő területről tesz említést. Az új alaptörvény szerint a sarkalatos jogszabály olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő - tehát nem az összes - országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. A törvénytervezeteket a kormány terjeszti majd elő, parlamenti megvitatásukban már az MSZP és az LMP is részt kíván venni.

Átmenetileg bizonytalan a jövő

A kormánypárti politikusok - gyakran egymásnak ellentmondó - nyilatkozatai arra utalnak, hogy ezekről a kérdésekről még nem zárultak le a Fideszben és a KDNP-ben a viták, a minisztériumokban még nincsenek kiérlelt koncepciók. Még nem készültek el az alkotmány átmeneti rendelkezései sem, amelyek meghatároznánk, hogy miként történik majd az átmenet, mi az, amit az új szerkezetben, új szabályozási környezetben megőriznek a régiből.

Így többek között az sem világos, hogy az új nevet és feladatokat kapó közjogi intézmények jelenlegi vezetői (Kúria, Alkotmánybíróság, állampolgári jogok biztosa és helyettesei stb.) maradhatnak-e posztjukon a régi alkotmány, kétharmados törvények szerinti mandátumuk lejártáig, vagy az Országgyűlés új tisztségviselőket választ és meneszti őket.

Az átmeneti rendelkezések alkotmányból való kihagyása bizonytalanságban tartja az érintett intézményeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság - miután nem képezik az alaptörvény részét - felülvizsgálhatja majd azokat.

Menet közben újraírt játékszabályok: az erősebb jogán

A legnagyobb változást a választási rendszer átalakítása hozhatja - a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János azt ígérte, még idén meglesz az új törvény. Még a tavalyi kormányváltás után bekerült a régi alkotmányba, hogy 200 fős lesz 2014-től a parlament, ehhez pedig hozzá kell igazítani a választási rendszert is. Tavaly május 17-én Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence fideszes képviselők már benyújtottak erre egy törvényjavaslatot, amely a mai három lábon álló rendszert (egyéni mandátum, listás helyek, töredékszavazatok) megőrizve csökkentené a képviselők számát. Egyetlen változás az lenne, hogy megszűnne a területi lista, helyette egyenesen az országosra lehetne voksolni.
 

Újraírják a választási szabályokat
Fotó: Bánkuti András
 

Ám az utóbbi napokban született fideszes nyilatkozatok arra utalnak, hogy a kormánypártok álláspontja változóban van. A Népszabadság magukat megnevezni nem akaró kormánypolitikusokra hivatkozva szerdán azt írta, hogy 2014-ben már egyfordulós lesz a választás. Ez ellehetetlenítheti a szövetségkötéseket: 1998-ben például a Fidesz úgy tudta csak legyőzni az MSZP-t, hogy kiegyeztek a kisgazdákkal a visszaléptetésekről (az MSZP és az SZDSZ is kötött ilyen szövetséget).

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető elnöke a Magyar Nemzetnek csütörtökön azt mondta, nem zárja ki, hogy tisztán listás rendszert vezetnek be, nem biztos, hogy lesznek egyéni körzetek. Szintén jelentős változást hozhat, hogy az új alaptörvény lehetővé teszi a választójog megadását a határon túl élő magyar állampolgároknak, illetve kedvezményes mandátumot biztosít a törvény által elismert 13 magyarországi kisebbségnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezt a kormány miként akarja megvalósítani.

Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja a Hírszerzőnek februárban még azt mondta, az egyik lehetőség, hogy külön listákra fognak szavazni határon túliak, és a pártok a körükben elért eredményüknek megfelelő számú - adott esetben külföldön élő - képviselőt küldhetnek a parlamentbe. A másik verzió az lenne, hogy a határon túli magyarok a pártok országos listájára adhatnák le a voksukat.

Fel- és leértékelt intézmények

Ahogy eddig, a jövőben is kétharmados törvény szabályozza majd a legfőbb közjogi intézmények, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság (Ab), az önkormányzatok, az Állami Számvevőszék működését.

Lényeges változás, hogy januártól a sarkalatos intézmények körébe emelkedik a Magyar Nemzeti Bank - tehát a kormány még idén teljesen új jegybanktörvényt fog alkotni -, a még tavaly teljesen átformált Költségvetési Tanács, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az ügyészség. Az utóbbit már 2010. novemberben - Polt Péter kinevezése előtt - "megemelte" a Fidesz-KDNP, amikor kétharmadhoz kötötte a legfőbb ügyész megválasztását.

Leértékelődött viszont a közjogi struktúrában az ombudsman szerepe: az új alaptörvény szerint a jövőben négy biztos helyett csak egy lesz - két, az Országgyűlés által kétharmaddal választott helyettessel -, a hivatalára vonatkozó részletes szabályokat pedig a jelenlegi minősített többség helyett feles többséggel fogja megszavazni a parlament.

Bár az ombudsman-törvény megalkotásához elég lesz a képviselők felének támogató szavazata, a biztost, illetve helyetteseit már kétharmaddal választja meg a parlament - kérdés, hogy maradhatnak-e a helyükön a jelenlegi ombudsmanok, vagy hatáskörök megváltozása miatt új embereket választ majd a helyükbe az Országgyűlés.

Átszabott bíróságok

A törvényhozás és a kormány melletti harmadik hatalmi ág, a bíróság jelentős változásokon megy majd keresztül. Lázár János fideszes frakcióvezető módosító indítványa nyomán bekerült az alaptörvény szövegébe, hogy a bíráknak 62 éves korukban kötelező nyugdíjba vonulniuk - eddig 70 évben volt megállapítva a felső korhatár. Ez jelentős feszültségeket keltett az igazságszolgáltatás berkeiben, a tiltakozó bírák szerint politikai támadásnak van kitéve a harmadik hatalmi ág. Lázár egy múlt keddi rádióinterjújában azt mondta, a korhatárra vonatkozó kitétel nem az ő ötletük volt, Szili Katalin független képviselő alkotmánytervezetéből emelték át - ám ennek nincs nyoma a volt házelnök javaslatában.

Kérdés, hogy a kormány együtt tud-e majd működni az új korhatárral, illetve a semmiségi törvénnyel felbosszantott bírói karral az új jogszabályok megalkotásában, ugyanis a jogalkotási törvény szerint a kabinet köteles erre. Tavaly decemberben még jó volt a két hatalmi ág kapcsolata: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) feladatkörét a bírósági vezetőkkel együttműködve szabták át - és ruházták fel új jogosítványokkal az OIT elnökét, a legfőbb bírót.

Élt 14 évet?

Ehhez képest az új alaptörvény nem is említi már az OIT-et, csak annyit, hogy "a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában". Az 1997-es igazságszolgáltatási reform keretében kialakított tanácsról az elmúlt években élénk vita folyt: a bíróságok működését vizsgáló jogszociológusok szerint a harmadik hatalmi ág belterjes, a bírák előremenetelét gyakran nem szakmai szempontok határozzák meg, nagy az ügyhátralék. A legfőbb bírót jelölő Sólyom László korábbi államfő is reformokat szorgalmazott.
 

Baka András - önérzetükben sértett bírák
Fotó: Stiller Ákos
 

Választottja, Baka András ezzel szemben úgy látja, hogy az ügyhátralék a csökkenő állami támogatások következménye, és az elmúlt másfél évben átalakított OIT most már jól működik, meg kell adni neki a lehetőséget a bizonyításra. Rétvári Bence a Hírszerzőnek adott interjújában pedig azt mondta, a testülettel sok baj van, így az elmúlt 14 év alatt még azt az alapvető igazgatási feladatot sem volt képes megoldani, hogy "egy budapesti bírónak ne 260 ügye legyen, amíg egy zircinek 40".

A Hírszerzőnek korábban több fideszes szakpolitikus is azt mondta, a bírósági igazgatás átalakítása még nem eldöntött kérdés, a javaslatok a jelenlegi önkormányzatiság megtartása és az igazságügyi minisztériumi felügyelet kialakítása között mozognak. Az utóbbi csak az adminisztráció intézését jelentheti, hiszen az alaptörvény egyértelműen leszögezi, hogy a bírák ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. További kérdés, hogy mi lesz az ítélőtáblákkal, ugyanis ezeket az új alkotmány már nem nevesíti, miként az sem világos, hogy milyen keretek közt alakítja ki a kormány a közigazgatási bíróságot: a jelenlegi szervezeten belül vagy attól elkülönülve.

A két hatalmi ág közötti feszültséget jól mutatja, hogy Baka az alkotmány hétfői megszavazásán nem jelent meg a számára fenntartott páholyban, de nem volt jelen az Ab elnöke és az ombudsmanok sem.

Ki lesz az Alkotmánybíróság elnöke?

Új irányt vehet az alkotmánybíráskodás is: a jövőben nem fordulhat bárki (actio popularis) a testülethez utólagos normakontrollt kérve, erre már csak a kormánynak, az alapvető jogok biztosának és a parlamenti képviselők egynegyedének lesz joga. Illetve az "egyszerű" állampolgároknak csak akkor, ha konkrét jogsérelem érte őket és a bíróságon sikertelenül próbálták érvényesíteni az alapvető jogaikat.

Ez azt jelenti, hogy az Ab egyfajta fellebbviteli bíróság lesz, azaz alapjogi szempontból a testület felülvizsgálhat bírósági ítéleteket. Eddig ilyen szerepe nem volt az Alkotmánybíróságnak, az absztrakt normakontrollhoz főleg jogtudósokra volt szükség, az újfajta feladathoz viszont inkább tapasztalt bírákra lesz szükség.

A Fidesz-KDNP által beterjesztett és elfogadott alkotmány ráadásul 11-ről 15-re emelte az alkotmánybírák számát. Mivel jelenleg egy poszt a 11-ből betöltetlen, a közeljövőben, illetve jövőre a parlament öt új tagot választhat, de az átmeneti rendelkezések hiányában még az sem zárható ki, hogy a megváltozott szerepkörre hivatkozva a jelenlegi Ab-t teljesen lecserélik.
 

Paczolay Péter - kitelt az ideje
Fotó: Stiller Ákos
 

Miután még mindig nem terjesztették be az átmeneti szabályokat, nem tudni, ki lesz a jelenlegi elnök, Paczolay Péter utódja. Az új alaptörvény szerint ugyanis januártól nem a testület, hanem az Országgyűlés választja a tagok közül az Ab elnökét, ám Paczolay megbízatása júliusban lejár. Kérdés, hogy a hátralevő hat hónapra választ-e a testület magának új vezetőt.

Megerősítik a vizsgálóbizottságokat

Újdonság lesz, hogy törvény fogja meghatározni az Országgyűlés működési szabályait. Eddig ezt a Házszabály szabta meg, de az a kívülálló személyekre - miután nem volt jogszabály -, többek között a képviselői mandátummal nem rendelkező miniszterekre nem vonatkozott.

Ez a felismerés vezette arra a törvényhozókat, hogy külön sarkalatos törvényt írjanak elő a parlament működésére az új alkotmányban - ennek köszönhetően a jövőben senki nem vonhatja ki magát a vizsgálóbizottságok fennhatósága alól, a behívónak kötelező lesz eleget tenni.

Szintén sarkalatos jogszabály lesz majd a rendőrségi, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági törvény - az előző ciklusban az MSZP és a Fidesz egyezsége nyomán mindegyiken változtatott már a parlament. Kérdés, hogy a korábbi konszenzust érvényesnek tartja-e még a kormány, vagy teljesen új törvényeket alkot majd. A nemzeti vagyonról szóló jogszabályt még a Gyurcsány-kormány alkotta meg - akkor még felesként -, amit ellenzékből élesen bírált a Fidesz, tehát itt sem zárható ki a kodifikáció.

Továbbra is kétharmadosak lesznek a nemzetiségekre és kisebbségekre vonatkozó törvények is. A március 14-én beterjesztett tervezetben ezek csak felesek voltak, ám a magyarországi nemzetiségeiket féltő szomszédos országok diplomáciai nyomás révén elérték, hogy a végső változatban visszaemelték őket kétharmados szintre. Kérdés, hogy lesz-e változás ezen a téren, ugyanis az utóbbi években több, magát nemzetiségnek való csoport jelentkezett be, hogy szeretne felkerülni a törvényileg elismert kisebbségek listájára - a bunyevácok mozgalmát például a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor is támogatta.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.