A Magyar Köztársaság ( a harmadik) a rendszerváltozás után tizennyolc évvel talán nagykorúnak mondható, de a társadalom a mélységekbe sülyedt, mondhatni apátiában leledzik. A környező országokhoz viszonyítva, mondhatni szomszédainknak is, nálunk a legmagasabb az adó és a járulékok terhe. Tapasztaljuk, az állam rossz gazda, nem beszlve a felelőtlen politikusokról, akik eladósították az országot, a vidék viszonylatában megszüntettek iskolákat, óvodákat, megszüntettek kórházakat és vasútvonalakat.

Ennek köszönhetően, mind a vállalkozások, legyen a kis vagy közepes, az önkormányzatok egyre több hitelt voltak kénytelenek felvenni. Bár Gyurcsány Úr kijelentette, hogy el lehet menni az országból, minek köszönhetően egyre több vállalkozás teszi át székhelyét a szomszédos Szlovákiába és Romániába.

Az Önkormányzatok mivel teljesen eladósodtak, adósság államányuk az ezer milliárd forintot is meghaladja, kezdik felélni ingatlan és zöldvagyonukat, már szinte semmijük sincs. Ezzel párhuzamosan a gazdaság mélyhűtött állapotban stagnál, az adósság napról-napra nő. Jelenleg egy hangos morális és gazdasági válságot él az ország, amiből csak nagyon lassú kilábalás látszik és ennek ideje minimum 15-20 év.

Az elmúlt majd húsz tanulságait a rendszerváltó és politikai elitnek le kellene vonni és távozni a hatalomból. Igaz nem csak a politikai, de a szellemi elit is lejáratta magát, bár a nagyobb felelősség a politikai elité. Az elmút 18 évben országrombolás, népbutítás, folyt ebben az országban! Ez pedig a szellemi elit felelőssége, mivel nem tudta vagy nem akarta kontrolálni a politikai hatalmat. A rendszerváltáskori éllovas országból sereghajtók lettünk, de talán még annál is lejebb tartunk! Kialakult egy országos középszerüség:

Úgy gondolom, hogy a demokráciába vetett hitet, csak a szabad viták, melyek a törvényekhez, elvekhez való állandó ragaszkodás erősítheti. Ennek megfelelően el kell jutni odáig, hogy a képviselők ne élvezzenek semmiféle előjogot, mint a mentelmi, elszámolás nélkül ne kaphassanak semmilyen költségtérítést, stb. Az előjogok véleményem a demokrácia halálához vezetnek, amelytől már nem állunk oly messze.

A társadalomnak el kéne már jutni odáig, hogy olyan embereket válasszanak meg képviselőknek, akár parlamenti vagy önkormányzati, akik nem csak beülnek az adott intézménybe és felmarkolják, ami „jár” nekik, hanem olyanokat, akik valóban tesznek az országért, az emberekért. Igen a morál az erkölcs fontos és végre ennek kellene előtérbe kerülni. Csak az erkölcs szilárdsága tud olyan képességeket nyújtani, hogy az emberek hite megszilárduljon egy demokráciában! El kell érni, hogy a képviselő Urak és Hölgyek vállalják a felelősséget azért amit csináltak, illetve azért amit nem!

A következő választásokig alig két esztendő van hátra, nem tudom ki vagy melyik párt kerül hatalomra, de egy biztos, hogy kompromisszumra kell jusson a másik kettővel vagy hárommal! Igaz nagyon nehéz dolga az eljövő kormánynak, akkor, ha tenni is akar valamit a felemelkedésért és nem azt folytatja, ami eddig történt. Elsődleges dolga kell legyen, hogy helyre állítsa a munka és a munkás becsületét! Meg kell szüntesse a korrupciót és annak melegágyát az úgymond közbeszerzést.

Végezetül még annyi megjegyzésem lenne, hogy politikai elitünk tanulja meg, hogy az országot kockáztatni semmiért nem szabad, továbbá azt is meg kell tanulja, hogy ezt az országot és a népét szolgálniuk kell, mert azért lettek megválasztva!