Oszsza meg másokkal is

További "néhány százalékkal" csökkenti az államadósság mértékét a kormány, erről tesz bejelentést szeptember első hetében Orbán Viktor - jelezte előre maga a miniszterelnök szerda reggel, a Magyar Rádió 180 perc című adásában. A lépésre feltételezhetően a 2800 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyon ad lehetőséget, amit azonban nem csak az államadósság csökkentésére használ a kabinet. A pénz az idei költségvetés egyenlegét is javítja, de még ez az óriási összeg sem lenne önmagában elég arra, hogy pluszban tartsa azt.

Hosszú út a nagy többlettől a hiány felé

Az év elején úgy tűnt, hogy idén az a rendszerváltás óta példa nélküli helyzet állhat elő, hogy többletet mutathat az államháztartás egyenlege, azaz a magyar állam több pénzt szed be, mint amennyit kiad. Ennek oka, hogy az állam hozzájutott 2800 milliárd forintnál is több, a GDP 10 százalékára rúgó magán-nyugdíjpénztári megtakarításhoz.

A nyugdíjpénz nélkül 4,9 százalékos hiány tátongana a költségvetésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a költségvetés tavaly év végi elfogadásakor, hogy a hiány a GDP 2,9 százaléka lesz, de az egyenleg tartalmazta, hogy a kormány akkori számítása szerint kétszázaléknyi nyugdíjvagyonnal gazdagodik az állam, vagyis nyugdíjpénz nélkül 4,9 százalékos lett volna a deficit.

Végül azonban nem csak kettő-, hanem tízszázaléknyi vagyont vett át az állam, a vagyon bekebelezése így a 4,9 százalékos hiányt 5,1 százalékos többletbe fordítja. Legalábbis az év elején így nézett ki. A kormány azonban azóta több esetben is a pénz egy-egy részének elköltéséről döntött, és emellett a külső körülmények is kedvezőtlenül alakultak. A következmény, hogy a nyugdíjállamosítás sem lenne elég arra, hogy nulla fölött tartsa a költségvetési szaldót. Az év során először két százalék felettire, majd 0,6 százalékosra csökkent a többlet, ami hiányba is fordulna, ha a kormány nem fogadott volna el egy 250 milliárd forintos kiigazító csomagot.

Összeszedtük, hogy milyen kiadásokat vállalt és milyen váratlan kiadásokat volt kénytelen bevállalni a kormány, amely gyakorlatilag lenullázta egyetlen esztendő alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 évnyi megtakarításának tetemes részét, és ezzel párhuzamosan hogyan olvadt el majdnem teljesen az év elején tervezett költségvetési többlet.

Először négy-, majd kétszázalékos többlet

A kormány az április közepén Brüsszelnek megküldött, a magyar gazdaság középtávú pályáját vázoló konvergenciaprogramban azt állította, hogy nyugdíjpénzekből ugyan lecsíp 788 milliárd forintot a mostani nyugdíjasoknak, a reálhozamok kifizetésére és rendkívüli tartaléknak, de utána még mindig jókora, a GDP négy százalékának megfelelő többletet mutat majd a költségvetés.

A következő bekezdés azonban már arról szólt az uniónak szánt jelentésben, hogy az állam további, 578 milliárd forintos vállalásokat tett a nyugdíjpénzek terhére, azért, hogy átvállalja a MÁV és a BKV adósságait, illetve, hogy újratárgyalja a kormány szerint az államnak hátrányos PPP-szerződéseket. (A PPP az angol public-private-partnership kifejezés rövidítése, az állam és a magánszektor közös beruházását jelenti.)

Már egy százalék sincs a többlet

Időközben azonban a büdzsé környezete romlott és a kormány is folytatta a költekezést. Ha ezek következményeit is számba vesszük, akkor durván 400 milliárd forinttal rontják tovább az államháztartás egyenlegét.

A növekedés lassulása kevesebb adóbevételt jelent, így - Orbán Viktor miniszterelnök szerint - várhatóan 100 milliárdos mínusz keletkezik a büdzsében. Ezen felül az Európai Bíróság uniós jogba ütközőnek talált egy olyan áfaszabályt, amely már a 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunkkor is fennállt. Mint az [origo] megírta, a kormány várhatóan még az idén ki akarja fizetni azt a 260 milliárd forintos összeget, amennyit felemészt a hazai jog uniós joggal való összhangba hozása. Tovább növeli a kiadások sorát, hogy a Malév 18,5 milliárd forintos tőkeemeléséről is döntött a kormány, ebből tízmilliárd forint rontja a korábbiakhoz képest a költségvetési egyenleget, és a MÁV kötvénykibocsátásból származó pénzének elköltése még kedvezőtlenebbé teszi a szaldót.

A költségvetés egyenlegét rontó tényezők

Még ennyi sem lenne eredetileg

Nem sokkal év eleje után kiderült, hogy elszámolták a költségvetést, 250 milliárd forintos, a GDP-ben mérve 0,9 százalékos lyuk támadt a büdzsében. Ezzel a tétellel mínuszba csúszott volna a költségvetés, a 2800 milliárd forintnyi nyugdíjállamosítás ellenére is. Év elején azonban az akkor látszó költségvetési elcsúszásnak megfelelő nagyságú, 250 milliárdos stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, majd a pénzt a parlament júliusi döntésével végleg elvonta, vagyis ekkora kiigazítást hajtott végre a kabinet.

A kabinet Orbán ígérete szerint most is igyekszik bebiztosítani, hogy a romló gazdasági környezet ellenére véletlenül se csússzon a nulla alá idén az egyenleg, ehhez újabb intézkedések kellenek. Hogy mik, arról a jövő heti kormányülésen határozhatnak, de a miniszterelnök szavait megerősítő Varga Mihály nyilatkozata alapján biztosra vehető, hogy 80-100 milliárd forintnyi újabb kiigazítást hajt végre a kormány. Csak ez az újabb akciócsomag menti meg a költségvetést attól, hogy a hatalmas nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése ellenére mínuszt mutasson év végén.

A következő éveket ezzel nem igazán tehermentesítik

A kormány által vállalt, az államosított nyugdíjvagyon által teremtett többletet apasztó kiadások nagy része nem tehermentesíti a következő évek költségvetéseit. Ilyen csak az áfapénz kifizetése, mert azt előbb-utóbb mindenképpen vissza kellett volna fizetni a vállalkozásoknak, és ilyenek a PPP-projektek is, hiszen a szerződések felülvizsgálásával nem kell majd magáncégeknek évente fizetni.

forrás és szerző : origo.hu / Baksa Roland


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.