Előtérben ! : Történelmi megállapodás: Kína 40. legjobb barátja maradhatunk |
Történelmi megállapodás: Kína 40. legjobb barátja maradhatunk
2011.07.05. 05:36

Hoztak is meg nem is a kínaiak, a szombati megállapodási dömping nem világszintű, legfeljebb régiós magyar eredményt és kockázatot hordozhat.
Oszsza meg másokkal is
Abban a helyzetben érezheti most magát Orbán Viktor, mint az egyszeri menyasszony, aki eljegyzése után hideget- meleget kap a rokonoktól, miközben daliás vőlegénye épp az imént súgta meg neki, feleségei sorában a cirka negyvenedik helyre számíthat, majd elvonult valaki másnak udvarolni. A miniszterelnök helyzete már csak azért sem egyszerű, mert a szombati kínai-magyar csúcs megkérdőjelezhetetlen jelentőségét nehéz nem szuperlatívuszokban kommunikálni.
Orbán Viktor és Ven Csia-pao kínai kormányfő szombati, fokozott gazdasági-politikai együttműködésről szóló és konkrét ígéretekkel megpecsételt közös nyilatkozattétele ugyanis a legkevésbé sem egyedülálló az európai-kínai diplomáciai kapcsolatokban. A legbombasztikusabb tételek, a kölcsönös kereskedelem 2015-re belőtt húszmilliárd dolláros célja és a kötvényvásárlás szinte az egész Európai Unión (EU) átvonuló vándormotívumokra épül. A kormányzati hurráhangulatot pedig erősen megkérdőjelezi, hogy a Hírszerző számításai szerint (erről részletesen lejjebb) a kereskedelemre vonatkozó ígéret gyakorlatilag csak azt jelenti, tartani fogjuk a jelenlegi körülbelül negyvenedik helyezésünket az ázsiai ország partnerei között.
Csia-pao alig egy nappal a magyar egyezség után az Egyesült Királyságban százmilliárd dolláros kétoldalú kereskedelmet ígért - 2015-re.
Tavaly novemberben Hu Csin-tao, a kínai kommunista párt első embere ugyanígy, 2015-re ígérte Portugáliának a bilaterális kereskedelem megkétszerezését, és legalábbis utalt arra, hogy portugál államkötvényekkel tömött bevásárlókosárral fog hazatérni. A fontos embert lovasparádéval fogadták - Csia-paót Ferihegyen ehhez képest Semjén Zsolt várta.
Csia-pao tavaly októberben is Európában járt. A görögöknek államkötvény-vásárlást ígért, az olaszoknak a bilaterális forgalom megduplázását (ki nem találják: 2015-ig). Berlusconi még a Colosseumot is vörös díszkivilágításba öltöztette.
Li Keqiang miniszterelnök-helyettes januárban Madrid adósságába akart (állítólag akár nyolcmilliárd eurónyit is) bevásárolni, mintegy mellékesen 7,3 milliárd euró értékű üzleti szerződést is aláírtak.
布达佩斯
Mint a fenti példákból is látszik, Magyarország egyáltalán nem egyedülálló egyezséget kötött Kínával. A 2015-re ígért húszmilliárd dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalom több mint kétszerese a jelenleginek, ugyanakkor nem sokkal több, mint amennyire a következő öt évben is robusztus fejlődésre képes ázsiai ország teljesítménye különösebb odafigyelés nélkül is felhúzhatná a kölcsönös kereskedelmet.
A 2010-es kínai statisztikai évkönyvben Magyarország a megelőző évi adatok alapján a 40. legfontosabb kereskedelmi partnere Kínának. A Hírszerző hozzávetőleges számításai szerint (ezekről Hogyan számoltunk? c. keretesünkben tudhat meg többet) ha a magyar-kínai kereskedelem "természetes módon", az eddigiekhez hasonlóan fejlődik, 2015-re nagyjából tizennyolc milliárdos export-import teljesítménnyel lehetnénk a 42. legnagyobb partner. A kétmilliárdos differencia ezen a listán a 38. helyig "repítene" minket, Finnország és Venezuela közé. A várható helyezésünket úgy becsülhetjük meg, ha a 2009-es országspecifikus export-import adatokat felszorozzuk az ismert 2010-es, összesített beviteli és kiviteli növekedési együtthatóval. Az így kapott adatokból - a megismerhető kínai állami várakozásokkal nagyjából egyező elemzői előrejelzések alapján - hasonló módszerrel határoztuk meg a kétoldalú kereskedelem várható 2015-ös arányát.
A kínai cégek külföldi tőkebefektetéseinek a Heritagion Foundation jobboldali amerikai think tank által rangsorolt listáján is hasonló helyre, a 40-60. közötti pozícióba kerülhetnénk a Bank of China egymilliárdos Borsodchemes befektetésével. A Heritage Foundation listáját azért érdemes használni, mert a kínai statisztikai adatok a külföldet célzó kínai tőkebefektetés tekintetében megbízhatatlanok.
A kínai ígéretek ugyanakkor nem teljesen tartalom nélküliek, hiszen pozíciónk őrzése azt jelenti, a kelet-közép-európai régióban jelenlegi, méretünkhöz képest indokolatlan szintű gazdasági és diplomáciai kapcsolataink a térségben továbbra is egyedülállóak és emellett a hazai gazdaságban egyre nagyobb súlyúak lehetnek. A kínai kétoldalú kereskedelem volumene tekintetében ugyanis közvetlen környezetünkben egyedül Lengyelország előz meg minket, a két ország gazdasági teljesítménye közötti különbségnél jóval alacsonyabb mértékben.
匈牙利
A Magyar Külügyi Intézet által kiadott, kínai külpolitikáról szóló tanulmányból az derül ki, a nálunk is hatásos modell korábban Afrikában és a Közel-Keleten vált be. Az itt alkalmazott megközelítés jellemzője, hogy az ázsiai ország "ajánlatainak népszerűségét növeli, hogy kedvező politikai és gazdasági, pénzügyi feltételekkel kínálja őket. hitelei alacsony kamatozásúak (…) külön szimpátiára számíthat a legszegényebb országok adósságterheinek csökkentésére tett lépéseiért".
A kínai "jótevő" európai feltűnése jól illeszkedik a kínai külpolitika új doktrínájába is, egyik legfontosabb célja a "go global" és a "bring in" megközelítésre épülő, új és erős gazdaságpolitikai kapcsolatok kiépítése, illetve a nagyhatalmakkal (így Európával) fenntartott jó kapcsolat.
A gazdaságdiplomácia működőképességét az is igazolja, hogy Európában egyre gyengül az ellenállás a kínai követelésekkel szemben - az ázsiai ország célja, hogy lebonthassa azokat a vámokat és előírásokat, amelyeket az EU protekcionizmusának vél, illetve a maga részéről életben tarthassa azokat az intézkedéseket, amelyeket viszont az európaiak tulajdonítanak Kína inkorrekt piaci magatartásának.

Orbán Viktor kínai és magyar zászlók előtt.
Fotó: Bánkuti András
Elemzői tippek szerint Kína már az uniós össz-államadósság 7-10 százalékát a kezében tartja, ugyanakkor sokuk arra is figyelmeztet, az ázsiai ország legfontosabb exportpiacának számító EU kamatszintjeinek alacsonyan tartása a kínai gazdaság alapvető érdeke is (így Európa könnyebben felszívhatja a kínai exportot). Emellett a túlnyomórészt dollárban tartott állami devizatartalék diverzifikálása is euróban denominált kötvények bevonásával történhet meg a legkönnyebben.
奧班•維克多
A cikk elején is bemutatott egyezségekből ugyanakkor kitűnik, hogy a korábban Afrikát, Latin-Amerikát célzó kínai "együttműködési" politika már meggyökerezett az öreg kontinensen. Ezért, ha lesz kínai külpolitikai lobbicsoport az uniós tagországok között, annak Magyarország mellett várhatóan lehetnek más tagjai is.
Az ebben az összefüggésben emlegethető országok nagy részéről ugyanakkor elmondható, hogy jelentőségük Kína számára egyedi és ezért pótolhatatlan. Az ázsiai ország ugyanis jellemzően nyersanyagszerzés, technológiatranszfer, vagy piacok "felnyitása" céljából jelenik meg látványosan egyes országok gazdaságában, Magyarország, Görögország vagy Portugália esetében leginkább az utolsó motiváció jellemző.
Portugáliában a hírek szerint az Európa-Afrika és Latin-Amerika közti útvonalakhoz képest elfoglalt egyedülálló helyzete miatt jelentek meg a kínaiak, míg a hasonlóan unikális földrajzi jellemzőkkel bíró Görögországban - egyébként még a válság előtt - kötött a kínai állam tulajdonában lévő Cosco tengeri szállítási vállalat harmincöt éves szerződést pireuszi kikötőkre. Magyarországnak ezzel szemben voltak régiós vetélytársai a kelet-közép-európai kínai logisztikai bázisért folyt versenyben.
forrás és szerző : hirszerzo.hu / Sarkadi-Nagy Márton
Az eredeti írás itt olvasható
|