Előtérben ! : Kónya: a módosítás egyes elemei egzisztenciálisan fenyegetik a bírákat |
Kónya: a módosítás egyes elemei egzisztenciálisan fenyegetik a bírákat
2011.06.26. 06:38

gazságszolgáltatási reform - Ez így nem gyorsítócsomag
–Nem zárom ki, hogy a javaslatcsomag néhány rendelkezésének elfogadása gyorsíthatja a büntetőeljárást. Jelenlegi formájában azonban még ezer sebből vérzik az előterjesztés, és így aligha állná ki az Alkotmánybíróság próbáját, vagy némely rendelkezésének alkalmazásával hozott, bűnösséget megállapító ítélet könnyen strasbourgi elmarasztaláshoz vezethetne – fogalmazott a Népszabadság kérdésére válaszolva dr. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője.
Oszsza meg másokkal is
Emlékeztetőül: az alkotmánybírónak jelölt Balsai István volt igazságügyi miniszter által jegyzett, a büntetőeljárási törvényt módosító csomag egyebek közt felhatalmazná a legfőbb ügyészt, hogy a kiemelt ügyekben az illetékes bíróság helyett máshol emeljen vádat, ha azzal gyorsíthatja az eljárást. Az őrizetbe vétel időtartamát 72-ről 120 órára emelnék, és az eredeti javaslat szerint az első 48, a Cser-Palkovics András által időközben benyújtott módosító indítvány szerint már csak 24 órában a gyanúsított nem találkozhatna a védőjével.

A Kulcsár-per tárgyalása. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a parlamentben épp a Kulcsár-perrel indokolta a büntetőeljárás gyorsítására vonatkozó indítványt
Népszabadság - Bócsi krisztián
Kónya István a Népszabadság megkeresésére elmondta: a Legfelsőbb Bíróságtól előzetesen nem kértek véleményt, de tudomása szerint más fórumtól, bírói testülettől, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól sem. Igaz, a Legfelsőbb Bíróságnak már nincs jogszabály-véleményezési jogköre.
A módosító csomag célja – az előterjesztés mellett nyilvánosan kiálló Cser-Palkovics szerint – az eljárások gyorsítása, különösen a közérdeket, közpénzügyeket érintő kiemelt ügyekben. Kónya István emlékeztetett rá: Magyarországon törvény határozza meg, hogy a terhelttel szemben az ügyészségnek különböző súlyú büntetőügyekben milyen és melyik bíróság előtt kell vádat emelnie. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a Legfelsőbb Bíróságot, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása más módon nem biztosítható.
A büntetőeljárásban alapelv a törvényes bíróhoz való jog. Ez azt jelenti, hogy bármely jogvita eldöntésére, büntetőjogi felelősség megállapítására kizárólag törvényben kijelölt bíróság jogosult, amelynek a jogkörét senki nem vonhatja el – magyarázta Kónya István, hozzátéve, hogy amennyiben kivételes esetben erre mégis sort kell keríteni, akkor annak eldöntése is az igazságszolgáltatásra feljogosított bíróság dolga.
A fideszes képviselő törvényjavaslata a bíróságon kívüli szervezet vezetőjét, a legfőbb ügyészt ruházza fel bíróság-megválasztási joggal, homályos és az általánosság szintjén megfogalmazott szempontok alapján. – Azokat az eljárás résztvevőinek nem áll módjukban ellenőrizni, a döntés következményeit azonban a bírósági szervezetnek és az eljárásban részt vevőknek kell viselniük. Egyrészt azáltal, hogy az eljárásban részt vevő személyeknek a lakóhelyük vagy ügyük elbírálására illetékességgel rendelkező bíróság helyett esetleg az ország másik szegletébe kell utazniuk, másrészt azáltal, hogy a bíróság előre nem kiszámítható mennyiségű és tárgyalási igényű ügyet kaphat. Az eljáró bíróság megválasztása ugyanis így nem a büntetőeljárási törvény szerint kijelölésre jogosult magasabb szintű bíróságtól, hanem egy szervezeten kívülálló vezető vádemelési utasításán múlik – folytatta a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője –, ezért nem véletlen, hogy a törvény eddig sem a terheltnek, sem a védőnek, sem a közvádlónak nem adott lehetőséget arra, hogy válogasson a bíróságok között.

Kónya István
Kónya a bírók egzisztenciális fenyegetettségét látja abban, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az a bíró, aki kiemelt ügyben akár csak határidőt mulaszt, a soron következő bírói értékelése alkalmával nem kaphat az alkalmasnál jobb minősítést. Egy ilyen törvény azt az üzenetet is hordozhatja, illetve azt az érzést is keltheti a bírákban és a jogkereső közönségben egyaránt, hogy a kiemelt ügyekben másfajta elvárásoknak kell megfelelni.
Ahogy a hatályos szabályozás szerint a vádló és a védő nem válogathat a bíróságok között, a bíró sem szemezgethet az ügyekből. Ellenben kizárási okot jelenthet be, ha elfogultnak tartja magát, e döntését senki nem vizsgálhatja, nem vonhatja kétségbe sem. Bár Kónya István hangsúlyozta, hogy ezzel csak valós okból és indokolt esetben lehet élni, mert a kizárási ok bejelentése nem a munka alóli kibúvás eszköze.
– Nem szabad olyan szabályozást kialakítani, amely azt a látszatot kelti, hogy a bíróknak bizonyos ügyekben más elvárásoknak is meg kell felelniük, mint a törvény betűje és saját lelkiismeretük – szögezte le Kónya István. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője szerint nem gyorsítani, inkább lassítani fogja az eljárásokat, ha a kiemelt ügyekben minden esetben öttagú tanácsokat kell alakítani, mivel ezzel több bírót köt le egy ügy, miközben más – nem kiemelt, de bonyolult ténybeli vagy jogi megítélésű ügyek – még inkább elhúzódnak majd. Ez annál is inkább így lesz, mert a kiemelt ügyek közé sorolhatók közül is többet elölről kell majd kezdeni az öttagú tanács megalakítása miatt, ugyanis a módosító rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
– Már az is nehezen értelmezhető, mit tekint a módosítás előterjesztője „kiemelt ügynek”? – vetette fel Kónya István. Ma is léteznek olyan ügyek, amelyek tárgyi súlyuk, a jogi megítélés bonyolultsága, összetettsége vagy a vádlottak személyi összetétele miatt kiemeltként kezelendő. A már beterjesztett módosító javaslat azonban ezekhez képest új szempontokat nem tartalmaz, ami azt okozhatja, hogy egy nem túl jelentős összegre elkövetett hűtlen kezelés miatt indult eljárás azonos megítélés alá kellene hogy essen például a móri perrel, ami mégiscsak nonszensz.
Kónya István kérdésünkre elmondta: nem látja, miért gyorsulnának fel a büntetőeljárások attól, ha a terhelt 48, de akár csak 24 órán keresztül sem találkozhatna a védőjével.
– Akár van védő, akár nincs, a nyomozó hatóságnak ki kell oktatnia a gyanúsítottat, hogy jogában áll hallgatni. Tény, hogy a gyanúsítottat az őrizetbe vételtől számított 24 órán belül ki kell hallgatni. Ha ez idő alatt a gyanúsított nem beszélhet a védőjével, nagy valószínűséggel élni fog a hallgatás jogával, azaz a módosítás hatására lassúbb lesz az eljárás, hiszen az első érdemi kihallgatásra eszerint csak 48 vagy 24 órával az őrizetbe vétel után kerülhetne sor a kiemelt ügyekben.
Kérdésünkre Kónya úgy fogalmazott, komoly alkotmányossági aggályok hozhatók fel a védő és a gyanúsított kapcsolattartásának korlátozásával szemben, és valószínűsíthetően Strasbourgban is a fegyveregyenlőség elvével, illetve a tisztességes eljárással összeegyeztethetetlennek értékelnék. Tudomása szerint hasonló megoldás máshol is előfordul, így például Írországban, de ott csak a terrorizmussal összefüggő ügyekben.
– Bízom abban, hogy a szakmai érvek meggyőzik a törvényhozókat, és nem fogadnak el olyan módosításokat, amelyekről előre látható, hogy sem a hatályos alkotmánnyal, sem a januárban azt felváltó alaptörvénnyel, sem a Magyarország által követendő uniós jogalkotás irányával nem egyeztethetőek össze, s még csak nem is gyorsítják szükségképpen a büntetőeljárásokat – fogalmazott a Népszabadságnak nyilatkozva Kónya István.
forrás és szerző : nol.hu / Fekete Gy. Attila
Az eredeti írás itt olvasható
|