Oszsza meg másokkal is

A Fővárosi Közgyűlés június 8-án tartott rendkívüli ülésén 29 igen szavazattal, három nem ellenében elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2010-es munkájáról szóló beszámolót. A 2010-es budapesti bűnügyi statisztika szerint az elmúlt évek csökkenő tendenciájának ellenére 2010-ben nőtt a bűnelkövetések száma. Budapesten 2008-ban 107 317 volt az ismerté vált bűncselekmények száma, 2009-ben csak 104 253. A beszámoló azt írja, hogy "a 2010-ben regisztrált bűncselekmények száma a korábbi években tapasztalt csökkenés, illetve stagnálás után emelkedést mutatott".

"Két lehetséges indoka lehet annak, hogy emelkednek a statisztikák számai" - mondta az [origo]-nak Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának munkatársa. Az egyik, hogy azért nő a regisztrált bűncselekmények száma, mert a rendőrség jobban végzi a dolgát, és több estet derítenek fel. A másik, hogy a bűncselekmények száma nőtt, és emiatt arányosan növekedett a statisztika is. Kó szerint nem lehet pontosan tudni, hogy a 2010-es rendőrségi statisztikák melyik esetet támasztják alá.

A BRFK beszámolója szerint a bűnelkövetés növekedése a gazdasági válság "bűncselekmény-növekedést gerjesztő hatásának" is betudható, a bevezetőben ugyanakkor más, a 2010-es évre jellemző tendenciákat is megemlítenek. Ilyen például, hogy a beszámoló szerint elmélyült az Európai Unió integrációja, és emiatt érzékelhető lett az a "biztonsági deficit", amelyet a határokon átlépő bűnözés jelent, továbbá fokozódott a város zsúfoltsága.

Kó szerint a határon átnyúló bűnözés nem befolyásolja jelentősen a bűnelkövetések számát, a gazdasági válság és Budapest "különleges helyzete" viszont igen. A szakértő szerint a válság miatt növekszik a munkanélküliség, és a megélhetési problémák miatt többen válhatnak bűnözővé. Kó szerint tényleg az "alkalom szüli a tolvajt. Ballag valaki az utcán, meglátja, hogy otthagytak a kocsiban egy táskát, és elveszi".

Elkeserítette az embereket a gazdasági válság

A BRFK beszámolója szerint a vagyon elleni bűncselekmények a leggyakoriabbak Budapesten, 2010-ben ezek tették ki az összes regisztrált bűncselekmény 70 százalékát. A leggyakoribb a lopás, amely a beszámoló szerint kiugróan magas számban fordult elő tavaly. A lakásbetörések, rablások és gépjárműfeltörések száma emelkedett, viszont kevesebb személygépkocsit loptak el. A BRFK szerint ezeknél a bűncselekményeknél a "jól kiépült orgazdahálózat" miatt adott a felvevőpiac.

A beszámoló szerint az értékek közvetlen megszerzésére irányuló és különösebb hozzáértést nem igényelő bűncselekmények számának emelkedése előre prognosztizálható volt, a rablások számának emelkedését pedig a BRFK a "negatív társadalmi változásokban" látja. Kó szerint valóban lehetett számítani rá, hogy a gazdasági válság miatt emelkedni fog a bűnelkövetések száma. "A hirtelen változások is hatással lehetnek a bűnözésre" - mondta.
 

A rendszerváltás után például drasztikusan emelkedett a bűncselekmények száma. Kó szerint a válság miatt a kisebb súlyú bűncselekmények száma növekszik a leginkább a "napról napra élés" miatt, de a személy elleni bűncselekmények is növekedhetnek, mert "elkeseredtek az emberek", emiatt pedig "isznak", és a leggyakrabban ittas állapotban verekednek össze egymással. A BRFK beszámolója szerint a személy elleni bűncselekmények száma is folyamatosan emelkedik, 2010-ben például tizennégy százalékkal nőtt. Az emberölések számának változása azonban "hullámzó", 2010-ben például 78 emberöléssel "enyhén emelkedő képet mutat".

Kó szerint a személyi elleni és a kisebb súlyú bűncselekmények száma várhatóan továbbra is emelkedni fog. "A gazdasági válság még jövőre is hatással lesz a bűnügyi statisztikákra" - mondta, bár szerinte 2010 volt a válság mélye, ami az "elhúzódó ügyek" miatt lehetséges. A 2010-es bűnügyi statisztikák például nemcsak 2010-es eseteket tartalmaznak, hanem a korábbiakat is. Ez Kó szerint azért van, mert az adatok akkor kerülnek be a rendszerbe, amikor lezárják az ügyet, és sok esetben hároméves nyomozási szakaszok is lehetnek. "A Fenyő-gyilkosság például még mindig nem került be a statisztikákba" - mondta Kó. Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban gyilkolták meg a nyílt utcán, a tettes után azóta is nyomoznak a hatóságok (az ügy hátteréről és a lehetséges elkövetőről itt olvashat).

"Budapest vonzza a zsebtolvajokat"

A BRFK beszámolója szerint "tovább fokozódott a város zsúfoltsága és a mindennapi élet kockázata", elterjedt rablási formává vált például az idős emberek táskájának, ékszereinek az elrablása, illetve a fiataloktól a mobiltelefonok elrablása. Utóbbinak a fő oka a beszámoló szerint az, hogy a fiatalok egyre többet használnak nagy értékű mobiltelefonokat.

Budapestet Kó is "különleges helyzetű" városnak nevezte. Ide koncentrálódnak például a külföldi bűnelkövetők, ugyanis a zsúfoltság miatt itt "könnyebb eltűnni". Mivel "idegenforgalmilag frekventált hely, a turistáktól is sokat lopnak", de sok a betörés is, mert például a II. és a XII. kerületből "van mit elvinni". "Budapest vonzza a zsebtolvajokat" - mondta Kó, aki szerint még vidékről is járnak fel Budapestre bűnözők. A BRFK beszámolója több, 2010-ben történt esetet is felemleget, amelyek "említést érdemelnek". Ilyen volt például a BRFK szerint a Triatlon világbajnokságra érkező új-zélandi állampolgár gyilkosának kézre kerítése (erről itt olvashat). A beszámoló azt is hozzáteszi, hogy Budapesten jellemzőek a külföldiek sérelmére elkövetett túlszámlázások a szórakozóhelyeken, amelyek önbíráskodással vagy éppen emberrablással járnak. A BRFK beszámolója felemlegette azt a novemberben Kispesten történt bankrablást is, amely után tűzharc és üldözés alakult ki az elkövetők és a rendőrök között. Az üldözés az egyik tettes halálával végződött (a helyszínen készített riportunkat itt olvashatja).
 

Aggodalomra ad okot Kó szerint, hogy növekedett a rablások száma a bankok és a pénzszállító autók ellen is. "Ezek veszélyesek lehetnek, mert nem alkalmi elkövetők, hanem fegyveresek és szervezett csoportok csinálják" - mondta. Kó szerint a rendőröknek azért is ezekre a bűnesetekre kell koncentrálniuk, mert az ügyeknek hírértéke van, és a média is sokat foglalkozik velük. "Az emberölések nagyarányú felderítésében is az a jó, hogy üzenetet közvetítenek, és a legfontosabb üzenet, hogy az elkövetők lássák, nem lehet megúszni" - mondta.

Kevesebbet és többet is mutathat a statisztika

"A rendőrségi statisztika ráadásul csak ügyforgalmi statisztika" - tette hozzá Kó. Több statisztikai módszer is befolyásolhatja az eredményt, ilyen például, hogy ha egy ember több bűncselekményt követ el, csak egy ügyként kerül be a statisztikákba. "Ha tízszer kirabolják a Tescót, de az elkövető ugyanaz, akkor az egy ügyként kerül be a nyilvántartásba" - mondta, de szerinte az is elképzelhető, hogy valamit először szabálysértésnek minősítenek, emiatt nem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba, de később más minősítést kap, és így már bűncselekménynek számít.

Kiugróan magas számban nőttek 2010-ben a közrend elleni bűncselekmények. Ezt a BRFK szerint a közokirat-hamisítások számának jelentős, közel 240 százalékos emelkedése okozta. Kó szerint ennek a magas számnak az lehet az oka, hogy a Gazdaságvédelmi Főosztály "valószínűleg komolyabban vette a munkát, és kimentek egykét helyre".

Ilyenkor a szakértő szerint olyan "slágertémák" szoktak előkerülni, mint például a vállalkozások által utólag "lepapírozott" foglalkoztatás, vagy a szerzői jogok megsértése. Az utóbbi például hamis CD-k árulását jelenti. Az ilyen ügyek felderítése Kó szerint statisztikai szempontból kétértelmű, mert a közbiztonságra gyakorolt hatásuk elenyésző, viszont a CD-ken szereplő sok előadó miatt rengeteg ügyet lehet vele generálni, és ez olyan, mintha a rendőrök "száz ügyet megoldottak volna".

Inkább elfelejtenék az őket ért sérelmeket az áldozatok A rendőrségi statisztikák a "látens bűncselekményeket" nem tartalmazzák. Ezek olyan bűncselekmények, amelyek nem jutnak a rendőrség tudomására, de az összes elkövetett bűncselekménybe beletartoznak. Kó szerint több oka is lehet annak, hogy a rendőrségnek miért nincsen tudomása bizonyos bűnestekről. Az egyik ilyen, hogy az értékhatár közelében lévő kis értékre elkövetett cselekményeket szabálysértésnek minősítik, így nem kerülnek be a bűnügyi statisztikába. Egy másik ok, hogy a sértettek a kisebb súlyú ügyeket sokszor nem jelentik, mert a sértettek azt gondolják, hogy "úgysem fog semmi sem történni, nem kapják el a tettest, és nem térül meg a káruk". A komolyabb, személy elleni bűncselekmények esetében előfordul, hogy a sértett azért marad csendben, mert fél, de gyakoribb, hogy már nem akarnak tovább foglalkozni az őket ért sérelemmel. "Inkább megpróbálja elfelejteni" - mondta Kó. "Mindenképpen szükség lenne viktimológiai vizsgálatokra" Kó szerint. Ezek a lakossági megkérdezésen alapuló vizsgálatok segítenek felderíteni a látens bűncselekményeket, és segítségükkel jobban megbecsülhető a tényleges bűnügyi helyzet alakulása. Ilyen vizsgálatok hiányában a rendőrségi adatok megítélése nem egyértelmű. Magyarországon az egyetlen ilyen vizsgálat hét évvel ezelőtt volt.

forrás és szerző : origo.hu / Albert Ákos


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.