Nem elég lázadni
2011.06.01. 05:17

Istvánffy András az új baloldalról
A Negyedik Köztársaság (4K!) mozgalmát négy éve baráti társaságból hozta létre. Eleinte játékos, flashmob kulturális-közéleti akciókat szerveztek Budapesten. Ma már nyíltan politizálnak. Március 15-én részt vettek a sajtószabadságért rendezett demonstráción, áprilisban tüntettek az új alkotmány ellen. A Facebookon szerveződnek, ezrekkel tartanak kapcsolatot, aktív tagjaik száma is jelentős. Vezetőjük arról beszél: a Fidesz alkotmánya lendületet adott új baloldali mozgalmaknak. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
Oszsza meg másokkal is
- Néhány éve – egy nemzetközi program keretében – a venezuelai társadalmi, politikai kultúrát tanulmányozhatta. Honi és külföldi elemzők gyakran hasonlítják Orbán Viktort a venezuelai diktátorhoz, Hugo Chávezhez.
– Chávez autoriter, ám demokratikusan választott baloldali vezér, aki erős államával elsősorban a kisemberek érdekeit védi. Bár Orbán Viktor is folyton hangoztatja, hogy a népét, a „magyar embereket” szolgálja, ő valójában a hazai felső középosztályt pártolja: adópolitikájával is a magas jövedelműeknek kedvez. Ráadásul egyértelműen munkavállaló-ellenes a Fidesz gazdasági programja. Másban is különbözik a két politikus. Bár Chávez 1998-ban abszolút többséggel került hatalomra, mégis népszavazást írt ki: egyetért-e a társadalom az alkotmány módosításával. Csak ezután kezdték az új alaptörvény megalkotását, amelyet újabb népszavazással hitelesítettek. Hol vagyunk mi ettől?! A Fidesz saját pártalkotmányát ráerőszakolta az országra. Talán furcsán hangzik, de Orbán elképzelése az alkotmányozásról kevésbé demokratikus, mint Chávezé.
- Különös, hogy ennyire kritikus Orbánnal. Az ön által vezetett 4K! mozgalom a tavalyi országgyűlési választás előtt még a Fidesz mellett kampányolt.
– Dehogy kampányoltunk! A választás előtt kiadtunk egy állásfoglalást: 2010 nem a valódi változás éve lesz, ugyanakkor az MSZP nyolc év kormányzás után rászolgált a bukásra, s ha valaki mégis elmegy szavazni, ellenzéki pártra szavazzon, csak ne a Jobbikra. Ez – kizárásos alapon – a Fideszt, az LMP-t és a Civil Mozgalmat jelentette. De elismerem: tévedtünk a Fidesz megítélésében. Teljesen megdöbbent forradalmi pszichózisuk, agresszív kormányzásuk. Úgy viselkednek, mint a kocsmai verekedők: „kiütnek” mindenkit, aki útjukban áll a közéletben. Amit művelnek, az ellentmond a politikai racionalitásnak is. Például: konszenzusos alaptörvénnyel a társadalmi bázisukat is megerősíthették volna. Ám a rohamtempóban, erővel levezényelt alkotmányozással megpecsételték az ország kettéosztottságát, és ezzel voltaképpen gyengítették saját hatalmukat: lendületet adtak új baloldali mozgalmaknak.
- Csakhogy akik a Fideszben csalódnak, és elutasítják az új alkotmányt, nem feltétlenül szavaznának a baloldalra. Amúgy számomra az sem világos: önök egyáltalán mit értenek „új baloldalon”?

Kovalovszky Dániel felvétele
– Egy új baloldaliságnak világosan össze kell kapcsolnia a jogállam és a szociális biztonság kérdését. Nevünkben is a köztársasági eszmény megújítására utalunk. A ’89-es alkotmány megteremtette a jogállam alapjait, ám a demokráciát sokan máig nem érzik magukénak. Ha úgy tetszik: tőlünk sem áll távol a rendszer megreformálásának gondolata. De a Fidesz a köztársaság megerősítése helyett kirekesztő, egypárti alkotmányt hozott létre. Ezt végképp elutasítjuk. Nyitott, befogadó társadalomban hiszünk, amely mindenkinek valódi esélyt ad. Az elszegényedés, az egzisztenciális fenyegetettség nem egy szűk kisebbség sorsa: ma már össztársadalmi probléma, amelyre a baloldali politikának új válaszokat kell adnia.
- A 4K! 2007-bent alakult. Eleinte játékos, provokatív flashmob utcai akciókat szerveztek. Ezeknek mi közük a politikai eszméikhez?
– Szimbolikus akcióinkkal arra akartuk felhívni a figyelmet: megjelent egy új korosztály, amely birtokba akarja venni és formálni szeretné a világot. Főleg olyan fiatalok csatlakoztak hozzánk, akik egyik nagy párttal sem tudtak azonosulni. Nem érzik sajátjuknak a konzervativizmust, de azt is gondolják: az MSZP nem képviseli hitelesen a baloldali elveket, a liberális eszmék pedig kiüresedtek. Az eddig követett gazdaságpolitika nem oldotta meg a szegénység problémáját, és a túlhajtott kozmopolita szemlélet nem ad választ a nemzeti kérdésekre. A negyedik köztársaságot olyan államnak képzeljük, ahol a szabadság megfér a patrióta mentalitással. Az emberek otthon érezhetik magukat a hazájukban, mert erős, szolidáris közösségek védik őket. És nem kényszerülnek arra, hogy egzisztenciális okból elmenjenek innen.
- Mozgalmukkal már nyíltan demonstrálják politikai nézeteiket is. Ön felszólalt március 15-én a sajtószabadság védelmében, áprilisban az új alkotmány elleni civil tüntetés szónoka volt. Sokan úgy vélik: csakis a demokratikus társadalmi és politikai ellenzék szövetsége válthatja le majd a Fideszt. De hajlandók-e a civil mozgalmak ilyen együttműködésre? Vagy külön pártosodnának? Súlyos kérdések. Nemrég a 4K! még csak happeningeket szervezett, most viszont hirtelen túl nagy politikai felelősség nehezedik önökre.
– Érzékeljük a fokozódó elvárásokat, és megértjük az okait. A parlamenti ellenzék gyengének tűnik. Egyelőre nincs semmi, ami reményt nyújtana a Fidesz nyomulásának a megállítására. Ezért jelenhetett meg szinte a semmiből egy új, vibráló, elsősorban az interneten szerveződő civil mozgalom, amely együttműködik a tiltakozó szakszervezetekkel is. De a különböző demokratikus ellenzéki erők egyesítésének még nincs itt az ideje. Sőt: egy táborba terelve inkább gyengébbek lennének. Ha – mondjuk – a Demokratikus Charta együtt akarna tüntetni az Egymillióan a sajtószabadságért csoporttal, az utóbbiból eltűnnének mindazok, akik nem szeretnének Gyurcsány Ferenccel közös platformon megjelenni. Az összefogás erőltetése, a túlnyomás ma még szétrobbanthatja az ellenzéki szerveződéseket. Ám azért inspirálnak is minket az új elvárások.
- Miképpen?
– Tisztában vagyunk azzal: nem elég pusztán lázadni a Fidesz-kormány ellen. Ha csak protestálni tudunk, óhatatlanul kifullad a mozgalmunk. Politikai akcióink miatt egyre több fiatal keres minket: ők is konkrét programot várnak tőlünk. Abban biztos vagyok:
a civil mozgalomnak továbbra is a parlamenti pártoktól függetlenül kell szerveződnie. Az MSZP és az LMP közelsége már csak azért sem tenne jót, mert óhatatlanul ránk terhelnék belső konfliktusaikat. Az MSZP-nek még el kell döntenie a Gyurcsány-kérdést: bármi lesz is az eredménye, kihat az egész ellenzéki pályára. Az LMP egykor mozgalomként azt akarta bizonyítani, felül lehet kerekedni a politikai szekértáborok küzdelmein, s valahol középen maradni. E pozíció mellett viszont elment a történelem: amikor a Fidesz a saját rendszerét építi, nem lehet „lavírozni”.
- De ha a civilek nem akarnak párttá szerveződni, sem odaállni valamelyik demokratikus párt mellé, nehéz lesz legyőzni a Fideszt. És akkor a negyedik köztársaság álma is szertefoszlik.
– Még csak az út elején vagyunk: a megfontolt építkezésben hiszünk. Eddig sokaknak úgy tűnhetett: a fiatalokat nem érdekli a közélet, illetve a többségük jobbra húz. A Jobbik is nemzedéki váltás története: az odacsatlakozó fiatalok „korszerűsítették” a Csurka-féle szélsőjobbot. Nekünk azt sikerült megmutatnunk: a demokráciának, a köztársaságnak is vannak elkötelezett hívei ebben a generációban. Olyan fiatalokat aktivizáltunk, akik eddig talán sosem tüntettek, nem vonultak utcára. Mi már szabad világban nőttünk fel, félelmek nélkül. A mi felelősségünk is, hogy közös szabadságunkat megvédjük.
Istvánffy András 1981-ben született Budapesten. 2005-ben végzett az ELTE BTK kommunikáció–magyar szakán. Önkénteskedett Dél-Amerikában, dolgozott az MTA Nyelvtudományi Intézetében és a Védegylet sajtósaként is. Jelenleg – a közéleti aktivizmus mellett – gerillamarketinggel foglalkozik.
forrás és szerző : 168ora.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|