Oszsza meg másokkal is

Jó minőségű, egészséges élelmiszerek előállítása, a génmódosított növények termesztésének további tilalma, munkahelyek megőrzése, gyarapítása, helyi erőforrások bevonása, a családi gazdaságok kiemelt szerepe - sorolja a kormány vidékfejlesztési stratégiájának szövege, amivel több szakember és mezőgazdasági termelő is elégedetlen. A vidékfejlesztési stratégia kidolgozói nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy harmonizálják a tervezetet az érvényes uniós stratégiákkal és jogszabályokkal, valamint azokkal a várható változásokkal, amelyek 2013 és 2020 között bekövetkezhetnek. Az anyag több szempontból nincs szinkronban a magyar kormány programjának alapvető célkitűzéseivel sem.

Ez a stratégia egy 100-150 évvel ezelőtti filozófiát jelenít meg, ami érthetetlen - közölte Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő. A szakember szerint a szöveg indokolatlan pesszimizmust áraszt, nem számol a hazai agráriumban meglévő szellemi és technikai, technológiai potenciállal. Az agrárközgazdász úgy vélte, a program ráadásul verseny, illetve kapitalizmus ellenes is. Kifejezetten ellenséges a nagyobb mezőgazdasági társaságokkal szemben, a nagytőkésezéssel régi rossz reflexekre épít. A stratégia protekcionista vám- és kereskedelempolitikát vetít előre - fűzte hozzá a szakközgazdász.

Szerinte a program exportellenes is, hiszen a kis gazdaságok egyedül nem képesek megfelelő mennyiségű és minőségű terméket előállítani.

Raskó kijelentette, aki a foglalkoztatás növeléséről értekezett a programban, vélhetően semmilyen ismerettel nem rendelkezik a mezőgazdaságról. Az egész világon, Európában és hazánkban is folyamatosan csökken az agráriumban dolgozók száma és ez így volt az első Orbán-kormány idején is. Ma már a piacra termelő zöldség-gyümölcs gazdaságok is gépesítenek, mert a legdrágább a kézi munkaerő. Legföljebb állami támogatással lehetne növelni a foglalkoztatást. Az átlagosan 6 hektáros birtok nagyság sem tesz lehetővé gazdaságos termelést, mert ahhoz legalább 50 hektárra lenne szükség. A magyar vidékfejlesztési stratégiának egy verseny és tudás alapú mezőgazdaságra kellene építenie, ahol a gazdák főiskolát, egyetemet végeztek, mert ma a termelők háromnegyedének nincs felsőfokú végzettsége - figyelmeztetett Raskó György.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára szerint a fenntartható fejlődés értelmezését a dokumentum szerzői leszűkítették az erőforrásokra, a természet- és környezetvédelemre, holott a fenntartható fejlődés értelmezése elképzelhetetlen a gazdasági és szociális szempontok és folyamatok figyelembe vétele nélkül. Úgy véli, nem lehet kiragadni néhány hangzatos szempontot, ha az anyag készítői reális és eredményes stratégiát szeretnének készíteni.

A termelők a nyilvánosságra hozott tervezetből hiányolják a vidék gazdaságának alapjait jelentő mezőgazdaság előtt álló nemzetközi és hazai piaci tendenciák figyelembe vételét, a meglévő eszközök és a megteremthető fejlesztésekhez és működéshez szükséges források számbavételét. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem csak az egész mezőgazdaság, hanem a magyar vidék jelentős régiói is tőkehiányban szenvednek.

A kormányprogram kiemelt célként kezeli a foglalkoztatás növelését, a termelés és a GDP növelését, a gazdaság kifehérítését, az adók és járulékok befizettetését és a versenyképesség javítását. A szövetség titkára elmondta, nem szól a stratégia például arról sem, hogy milyen változások fogják érinteni a közös agrárpolitikát és annak magyarországi alkalmazását, valamint hallgat a források nagyságrendjéről is. A vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források most is csak töredékét jelentik a fejlesztéseknek.

A stratégia tervezete viszont kiemelten foglalkozik a vidéki gazdálkodókra kiterjesztendő járulékos adók és termékdíjak kivetésével, a földbérleti díjak emelésével, illetékekkel, bírságok bevezetésével, mint a forrásokat kiegészítő bevételekkel. Ezek a tervezett intézkedések nem csak versenyhátrányt okoznak, hanem az élelmiszerárakat is emelik.

Az is nehezen érthető, hogy az anyag zavaros fogalmakat használ az agrár üzemformák meghatározására, vagy éppen tőkés társasági nagybirtokot használ a mezőgazdasági társaságok meghatározásaként.

A gazdálkodók kiszámítható és egyértelmű mezőgazdasági és vidékfejlesztési szabályozást, a természeti károk és a szélsőséges piaci kockázatok hatásait csökkentő védelmet várnak a stratégiától. Fontos számukra, hogy a mezőgazdasági áru előállításán kívül az általuk a társadalomnak nyújtott egyéb szolgáltatásokért legalább a növekvő költségeik ellentételezését megkapják.

forrás és szerző : Bihari Tamás / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.