Tanácstalanok országa
2011.05.11. 05:11

Könnyebb tanácsot adni, mint venni - tarja a mondás, ezek
a mi politikusaink mégis ipari mennyiségben vesznek tanácsot, arany áron. Nagy Anna kormányszóvivő szemöldökszőrének állásától a Gripen akta ( ne nézz bután, tanácsolták nekik, 2021-ig nehogy megtalálják, addig úgyis megbuknak ) titkosításig semmit nem képesek eldönteni önállóan, így nem csoda, ha néhány cég kétszer ad, aki gyorsan ad alapon ki nem mozdul a minisztériumok előcsarnokaiból.
Oszsza meg másokkal is
Nagy Annától nem sajnálom azt a 120 ezret. Mégis a kormány arca, legyen ellátva jó tanácsokkal ízlés terén. Furcsán venné ki magát egy zsinórtangás-monokinis bige a parlamenti homokozóban, amint éppen bemutatja az ország helyett épített homokvárat, és a benne lakó Sárból Gyúrt Királyfi hőstetteit. Ne legyen már mindenki Sóhernorbi, aki legutóbbi könyvbemutatóján a ruhát is lesajnálta Rubintos virágszáláról.

Sokkal furcsább az, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 15 millióért vásárolt jogi tanácsot magának. Vagyis ma Magyarországon az igazságügyi személyzet korrepetálásra szorul jogból, mert önállóan tanács nélkül nem képesek a feladataikat ellátni. Na, például ez lehet hátránya a nagyüzemi törvénygyártásnak, amiben elvileg a jóemberek részt vesznek. Mert a gyakorlatban ez úgy néz ki, egymás után tudják pakolászni a betűket, hogy Isten, áldd meg a magyart! meg "Valljuk az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét", csak majd valaki magyarázza el néhány millióért, mi a francot akar ez jelenteni.
Azon, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csak az idén 100 millióért vett jogtanácsot, ne csodálkozzunk. Ha már nem csinálnak az ország fejlesztéséért keresztül szalmát, a semmi legalább jogszerű legyen. Az meg ugye kiderült, hogy az igazságügyhöz hiába fordulnának ingyenes segítségért. Justitia vak, ezek értetlenek, kell valaki aki beszél-ért-dolgozik helyettük.

De ne higgyétek, hogy a tanácsadás csak a nagypolitikában népszokás. Szűkebb pátriám, Zugló is olyan tanácsadói hagyományokkal rendelkezik, hogy lassan emléktáblát állítanak a tanácsadás intézményének. Az előző ciklusban a Weinek féle vezetés volt tanácstalan, nagyjából félmilliárdos értékben. Itt bazmeg milliókat fizettek egy talán sosem volt embernek, Dudoglo Pávelnek is néhány kézzel felskiccelt "szakértői véleményért", a többi abszurdumról nem is beszélve.
Ennek egyenes következménye, hogy ősszel a töküktele zuglóiak szívéhez utat talált a Párt Ökle, Elszámoltató Feri, aki egyenesen berúgta az önkormányzat ajtaját, és rárivallt a megszeppentekre: iratokat, számlákat, szerződéseket hordjátok kupacba, aztán testüreg motozásra sorakozzatok a fal mellé, mert elszámolunk mostan'! Kihúzta magát, körbenézett büszkén, hogy elegen látták-e a mutatványt, majd valamivel halkabban megszólalt: majd mindjárt, csak kéne előbb néhány tanács.
Ma ott tartunk, hogy az elszámoltatás érdeklődés hiányában elmaradni látszik, mert az új tanácsadó rendszer kidolgozása előbbre való. Csak az abszurditás szemléltetésére kiragadok egy példát: 2002-2006 között polgármestere volt Zuglónak Rátonyi Gábor, akinek a képviselői helyét a Weinek érában is sikerült megtartani. Idén ősszel aztán a helyi Fidesz valamilyen indíttatásból úgy döntött, Rátonyi szakértelmére nincs többé szükség, induljon helyette a lánya, Flóra kisasszony, vigye tovább ő a hagyományokat. Rátonyi Flóra annak rendje-módja szerint bejutott a testületbe, de Rátonyi Gábor sem maradt (önkormányzati) munka nélkül. Az önkormányzat úgy érzi, nem képes betölteni az űrt, amit Rátonyi hagyott maga után, ezért most vesszük a tanácsait. Igen, azokat, amiket ne képviselőként mondjon a testületben fizetésért, hanem számlázzon ki "független szakértőként".
De ami ennél is röhejesebb, hogy beleveszünk a számmisztikába: Várnai László képviselő kikérte a tanácsadói szerződéseket, nyilvánosságra hozta, amik szerint októbertől 80 milliót költöttünk csak erre. Ezt Papcsákék kikérték maguknak, de az időközi választás alkalmával előkerült egy szórólapon megint. Erre elfutottak egész a Fővárosi Bíróságig, mer'az nem annyi. A bíróság ítélete szerint viszont nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a 80 millió az nem 80. A fiaskó óta csend van, azt azóta se tudja senki, hogy pontosan akkor mennyi az a nem nyolcvan. Az látszik biztosnak, hogy több tízmillió így is, úgy is.
A sok bizonytalan teszetoszát látva én is elbizonytalanodtam, mint nyugdíjas a condomos pult előtt: vajon eltoltam az életem, hogy nem a büfé-tanácsadó szakot választottam? Mert lehetnék például minden érával kompatibilis hivatásos jótanácsos, havi néhány millióért.
Ti milyen tanácsot adnátok ezeknek a rászorulóknak? A menjenek a picsába nem játszik, tessék kérem kreatívan megdolgozni a nem létező milliókért.
forrás és szerző : varanus.blog.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|