Oszsza meg másokkal is

Legalábbis az I. kerület friss fejlesztési koncepciója szerint "Polgárvárost" illetve "Palotanegyedet" alakítanának ki - utóbbiban kaphatna helyet a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság. A kormányzati kommunikációs államtitkárság viszont kérdésünkre azt közölte: "amíg Magyarország eladósodottsága ilyen drámai mértékű, szóba sem kerülhet a Miniszterelnökség átköltöztetése."

A Budai Várban kialakítanó új "Palotanegyedben", közel a "nemzet főterének" nevezett Szent György térhez helyezhetnék el a jelenleg a parlamentben működő Miniszterelnökséget, így a Várban kaphatna új irodát Orbán Viktor miniszterelnök is. Legalábbis a fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzat megbízásából nemrég készített nagyívű fejlesztési koncepció ismét felmelegítette az első Orbán-kormány ciklusának végén nagyon is komolyan tervezett költöztetés ötletét. A Budai Vár és különösen a Várbazár esetlegesen funkcióbővítéssel is együtt járó rekonstrukciója régóta esedékes lenne, így a komplex fejlesztést célul kitűző - építészek, urbanisták, tájépítészek és közgazdászok féléves munkájával összeállított - koncepció üdvözlendő, bár ez ahány kérdést megválaszol, legalább annyit fel is vet. A "miből" kérdése mellett leginkább azt, indokolt és jó ötlet-e a kormányfő irodáját a Várba áttenni.

Mindez élénk vitát váltott ki már akkor is, mikor 2002-ben az Orbán-kormány a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Sándor-palotába költözéstetéséről döntött. Emlékezetes, akkor a tervek a Fidesz választási veresége miatt máshogy alakultak: Medgyessy Péter kormányfő - aki Orbán "úrizáló" ötletének bírálatából már a választási kampányban is előnyt kovácsolt - leállította a MeH áthelyezését, helyette a már amúgy is átalakított Sándor-palota a köztársasági elnök új lakó- és munkahelye lett. Ez jobb megoldásnak bizonyult, mint az eredeti tervet követve a MeH átköltöztetése miatt teljesen megbolygatni a Budai Várat - időt nem kímélve és súlyos tízmilliárdokat elköltve.

Schmitt helyére vágyik Orbán?
 

Már az első Orbán-kabinet utolsó hónapjaiban érezhető volt, hogy ha a Sándor-palotából miniszterelnökség lesz, hamarosan a Vár más középületei is áldozatul esnek a terjeszkedő állami bürokráciának. A Széchényi Könyvtárban például 2002 elején megjelent egy elhelyezési bizottság annak felmérésére, hogy hova kerüljenek az Orbánt kiszolgáló segédhivatalok. Az egyik akkori ötlet szerint az Attila úton, a Dózsa-szobor mellett emeletes lakóházakat bontottak volna le - mintegy egymilliárd forintos kisajátítási keretből - azért, hogy helyükön új raktárat építsenek a Széchényi Könyvtárból kihurcolt könyveknek. Kiköltöztették volna a Várból a Ludwig-múzeumot is, helyét akkor még a köztársasági elnök hivatalának vagy az Alkotmánybíróságnak szánták. A kormányzati negyed terjeszkedése és megfelelő védelme előbb-utóbb a többi múzeumot is költözésre kényszerítette volna.

A Budai Vár nemrég elkészült összetett fejlesztési terve legalább ekkora, évtizedig tartó átalakításokat vizionál, bár a költségeket a koncepció készítői sem merték megbecsülni. A nagyívű tervek kétpólusúak: egyrészt továbbra is biztosítanák a Vár nyitottságát kulturális helyszínként, másrészt teret engednének egy új kormányzati negyednek is. Előbbi funkciót testesítené meg a "Polgárváros", melynek központjául a Szentháromság teret, mint egyfajta "polgári főteret" szánnák. A másik funkciót a "Palotanegyed", vagyis a mai Szent György tér, mint "nemzeti főtér" köré szerveznék, a kettőt főutcaként a Tárnok utca kötné össze. A Palotanegyedben kapna helyet a koncepció szerint a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság. E szervezetek odaköltözésével "erősebb kormányzati funkciót kapna" a terület, miközben újjáépülne a Teleki-palota és létrejönne egy "Magyarok Háza". A Budavári Palota keleti szárnyába egy nemzeti kincs- és ereklyetárat helyeznének a tervezők, a déli oldalon egy modern vármúzeum kapna helyet, míg a nyugati szárnyat egy konferenciaközpont és szálló foglalhatná el. A tervezők egy ifjúsági központ számára visszaépítenék továbbá a volt helyőrségi templom szentélyét a Kapisztrán téren, megszüntetnék az Erdélyi bástya elzártságát és új funkciókat jelölnének ki a régi városházának. Azt a koncepció készítői is elismerik, hogy az új funkciók miatt kulcskérdés a közlekedési problémák megoldása. Ezt szolgálná a Vár körüli parkolók és az azoktól induló lépcsők, mozgólépcsők kialakítása, a Krisztinaváros és a Várbazár felőli feljutás megoldása, egy dunai kikötő kialakítása és esetleg a 2-es metró meghosszabbítása.

Egyes értesülések szerint Schmitt Pálnak mennie kellene, mivel a kormányfő a már kilenc éve "kiszemelt" Sándor-palotába költözne, az államfő pedig talán a kiürített Nemzeti Galéria épületében kaphatna helyet. Ezt támasztja alá, hogy a Szent György téren lévő Galériát - Szőcs Géza kulturális államtitkár javaslata szerint - a Városligetbe helyezhetik át. Így a Sándor-palota lehet a kormányfőé, a Várpalota pedig a köztársasági elnöké. A tervek komolyságát mutatja, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter alig egy hónapja az Új Széchenyi Tervről szólva jelentette be, hogy a Budai Vár komplex megújítását célzó tervek első lépéseként rekonstrukción esik át a Várbazár, a Várnegyed átalakításához pedig a kormány jelentős uniós pénzekre is számít. Akkor még nem esett szó a Miniszterelnökség átköltöztetéséről, ám a kormányfőnek a minap a 70-ból 180 négyzetméteres dolgozószobába költözése kapcsán Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is célzott arra: "nem európai megoldás, hogy a kormányfő székhelye a törvényhozás épületében van." Az I. kerületi fejlesztési tervek ismeretében lapunk tegnap azzal fordult a kormányzati kommunikációs államtitkársághoz: született-e döntés a Miniszterelnökség vagy Orbán Viktor átköltözéséről a Várba. Az államtitkárság válasza megismételte Szijjártó hivatkozását, miszerint "az európai hagyomány és gyakorlat szerint a végrehajtó és a törvényhozói hatalomnak valóban semmi keresnivalója sincsen ugyanabban az épületben". Ugyanakkor hozzátették: "amíg Magyarország eladósodottsága ilyen drámai mértékű, addig szóba sem kerülhet a Miniszterelnökség átköltöztetése a parlamentből máshová."

Tervezett újdonságok a város fölött

- Szentháromság tér, mint a "polgári főtér"
- Szent György tér, mint a "nemzeti főtér"
- A volt helyőrségi templom visszaépített szentélye
- A 2-es metró meghosszabbítása
- A Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság
- Nemzeti kincs- és ereklyetár
- Modern vármúzeum
- Új konferenciaközpont és szálló
- Egy új dunai kikötő és ifjúsági szállás

forrás és szerző : Lengyel Tibor / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.