Oszsza meg másokkal is

Ehhez a bank-, pénztár- és üzleti titkokba is betekinthetnének az ellenőrök. Eközben egyetlen konkrétumot sem mond a kormány arról, hogyan írnák át a nyugdíjrendszert, pedig február közepére ígérték a részleteket.

Ma szavaznak a képviselők a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításához beadott indítványokról. A magán-nyugdíjpénztárak átvilágítását kezdeményező indítvány Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott és Mátrai Márta fideszes politikus nevéhez kötődik.

Elintézetlen ügyek

Sok szakértő kifogásolta az utóbbi időben, hogy a kormány szétverte az eddig egyébként jól működő nyugdíjigazgatóságokat, a munkamenetben szinte teljes a káosz, ráadásul nincs világos iránymutatás. Lapunk úgy tudja, hogy az utóbbi időben csak Budapesten 20 ezernél is több elintézetlen nyugdíjkérelem halmozódott fel. Arra egyelőre nincs hivatalos válasz, hogy mi ennek az oka.

Selmeczi a témával kapcsolatban korábban azt mondta, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) visszamenőleg vizsgálhatná a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását és a működési költségeiket. Feladata az átadás-átvétel ellenőrzésére terjedne ki, vagyis arra, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba visszatérő vagyon "valójában annyi-e, amennyi". A Kehi emellett visszamenőlegesen is vizsgálhatná, hogy a magánnyugdíjpénztárak miként fektették be korábbi tagságuk vagyonát, illetve milyen kiadásokra fordították a működési költség címén felvett milliárdokat. A törvénymódosítás arra is lehetőséget ad, hogy a hivatal új feladatai ellátása során is megismerhessen bank-, pénztár- és üzleti titkokat.

Az egyelőre nem világos, miért szeretne mindenképpen fogást találni a tönkretett magán-nyugdíjpénztárakon Selmeczi Gabriella, és miért nem hisz a korábbi elemzéseknek. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára még novemberben került fel egy dokumentum, amely szerint a pénztári tagdíjak nem tűntek el, a kasszák befektetési politikája szigorúan szabályozott volt, a válság miatt 2008-ban változatlanul maradt vagyon pedig 2009-ben újra nőtt. Selmeczi gyanúja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint sem állja meg a helyét. Minden magán-nyugdíjpénztári portfólió árfolyama emelkedett tavaly, sőt valószínűleg az értéküket is megőrizték a befektetések - állapította meg a szervezet.

Eközben nem tudni semmit arról, hogy a kormánynak milyen elképzelése van a nyugdíjrendszer átalakításáról. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a többi között a nyugdíjkiadásokon és a gyógyszerkasszán fog spórolni a kormány, ezek lesznek a februári átfogó reformok főbb irányai. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban úgy nyilatkozott, az a céljuk, hogy minél előbb olyan nyugdíjkassza jöjjön létre, amelyből csak nyugdíjat fizetnek. Ennek eszkö¬zeit a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésének kell majd tartalmaznia - mondta, amely február közepén kerül a kormány elé.

Csakhogy nem került, és azóta is teljes titok övezi. A kormányfő által bejelentett megszorítások azt jelenthetik, hogy nem lesz korkedvezményes nyugdíj, bizonytalanná válhat a hozzátartozói nyugellátás. Átalakulhat a rokkantakat támogató rehabilitációs rendszer, ami szakmai előkészítés nélkül veszélybe sodorhatja a megváltozott munkaképességűek megélhetését. A nyugdíj kerekasztal tagjaival egyébként nincs beszélő viszonyban a kormány, és egyszer sem voltak kíváncsiak az Idősügyi Tanács véleményére.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.