Oszsza meg másokkal is

„Meglepő önkormányzati hiányok” címmel adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedd este egy közleményt, melyből kiderül, a vártnál jóval nagyobb lehetett tavaly a helyi önkormányzatoknál a hiány. Pedig szeptember végén még úgy tűnt, tartható lesz a cél: akkor 97 milliárd forintról volt tudomása a szaktárcának, ám az utolsó negyedév végére a deficit 247,7 milliárd forintra nőtt.
 

A Vegyépszer új székhelyén, Szentgyörgyvölgyön biztosan nem csökkent az iparűzésiadó-bevétel, mivel ott nem kell fizetni
Reviczky Zsolt
 

Az önkormányzati hiány megugrása kétségessé teszi, hogy sikerült tartani a tavalyra kitűzött 3,8 százalékos államháztartási hiánytervet. Erre a kétségre csak ráerősített a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott tájékoztatója, miszerint a pénzügyi számlák alapján tavaly az államháztartás nettó finanszírozási igénye elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát (1277 milliárd forintot). S bár ez az adat nem jelenti azt, hogy az unió felé elszámolt egyenleg is közelíti az öt százalékot, jól jelzi a kockázatokat. Amelyek az idei évet is érintik – emiatt volt szükség a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozására is.

Veszélybe került tehát a terv, hogy Magyarország mihamarább kikerüljön az unió túlzottdeficit-eljárása alól. Az eljárás azóta folyik az ország ellen, amióta beléptünk az EU-ba. Előéletünk alapján nem sok jóra számíthatunk, ám manapság nem olyan a helyzet Európában, hogy néhány tizedszázalék-pontos eltérést szigorúan büntetnie kellene az uniónak. Több ország cserélne velünk, melyek a három-négy százalékos sávban tudják tartani a hiányt. Innen nézve tehát retorzióra valószínűleg nem kell számítani, arra viszont igen – és a magyar kormánynak ez is fájhat –hogy a túlzottdeficit-eljárás folytatásaként továbbra is erős kontroll alatt tartja Brüsszel a magyar költségvetést. Előbb-utóbb persze eljön az idő, amikor mindegy lesz, milyen állapotban van az adott EU-tagország költségvetése, annak alakulását a korábbinál szorosabban kíséri majd az EU. A válság „hozományaként” ugyanis az ellenőrzés szigorítása van napirenden, hogy időben fel lehessen ismerni a büdzsékre leselkedő veszélyeket.

Az is meglepő, hogy az önkormányzati büdzsék elszállása meglepte a kormányt. A 2006-os helyhatósági választásokon aratták ugyanis a 2002-es kormányváltást követő első sikerüket a mostani kormánypártok, és fordították meg az erőviszonyokat (leginkább az őszödi beszéd hatására). Vagyis egy olyan szektorból nem futottak be időben a figyelmeztető jelek a kormányhoz, amelyet elvileg kontrollálnia kellene, hiszen saját embereik ülnek a testületekben. A visszacsatolás mégis hiányzott, amint azt jelzi is a szaktárca közleménye: e szerint vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetének és várható hiányának pontosabb előrejelzését szolgálja.

Ugyan az NGM főleg a helyi adó, azon belül is különösen az iparűzési adóból származó, a vártnál kevesebb bevételt okolja azért, hogy elszaladt az önkormányzatok hiánya a tavalyi negyedik negyedévben, az általunk megkérdezett városoktól kapott válaszok alapján azonban ez az indoklás legalábbis sántít. Az évente negyvenmilliárd forintból gazdálkodó Pécsen tavaly a helyi adókból 8 milliárd 779 millió forint folyt be, és ezzel a város az ilyen irányú terveit 99,86 százalékban teljesítette, vagyis a vártnál alig valamivel lett kevesebb a tényleges bevétel. Az önkormányzat hiánya ennek ellenére a tervezettnél jobban növekedett az utolsó negyedévben: míg szeptemberben 2,2 milliárd volt a város mínusza, addig az év végére ez az összeg csaknem megduplázódott, s elérte 4,3 milliárdot. Ezt Decsi János, a polgármesteri hivatal pénzügyi főosztályvezetője azzal magyarázta, hogy az ingatlanforgalom – a válság miatt – alatta maradt a vártnak: egyrészt a város a tervezettnél kevesebb telkét és épületét tudta értékesíteni, másrészt a pécsi lakosok is a prognosztizáltnál kevesebb ingatlant adtak el, s emiatt kevesebb illetékbevételhez jutott a helyhatóság.

A legtöbb iparűzési adót beszedő Budapesten például a fővárosi önkormányzat 2010-re 90,5 milliárd forint bevétellel számolt ebből a forrásból, a tényleges összeg ennél valamivel kevesebb, 86,2 milliárd lett, ami az egy évvel korábbi 92,7 milliárdhoz képest is mindössze hatszázalékos visszaesést jelent. Nem volt különösebb csökkenés Szegeden sem. A város tavaly 7 milliárd 150 millió forint bevételhez jutott a helyi adókból, ami ugyan félmilliárd forinttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, ám több annál, amennyit 2008-ban szedett be. Hasonló volt a helyzet a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által irányított Hódmezővásárhelyen is. A város 1 milliárd 162 millió forintot szedett be, ami mindössze 9 millió forinttal marad el a 2009-es adattól. Szentesen az utóbbi két évben csökkent a helyi adókból származó bevétel, amit Szirbik Imre polgármester a termelés és a szolgáltatások visszaesésével indokolt, bár ezt részben ellensúlyozta például az élelmiszerárak emelkedéséből adódó bevételnövekedés. A város tavaly 919 millió forint bevétele volt a helyi adókból, amely kétszázalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 939 millióhoz képest.

A kormány a konvergenciaprogramnak megfelelően, a 2010-es 3,8 százalékról folyamatosan csökkenti a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek, illetve a gazdasági növekedésnek köszönhetően a tavalyi 80 százalékról 2014-re a bruttó össztermék 70 százalék alá csökken az államadósság – derül ki az NGM közleményéből.

Az államadósság után fizetendő kamat óriási terhet jelent Magyarországnak: 2010-ben a kamatteher a személyi jövedelemadó bevételek közel 57 százalékát tette ki. Ezenkívül a magas adósság és annak magas devizaaránya növeli az ország sérülékenységét, rontja az esélyeket a „globális pénzügyi viharok átvészelésére” – olvasható a közleményben. A kormány eddigi intézkedései három csatornán csökkentik a GDP-arányos államadósságot: a nyugdíjreform rövid és hosszú távon is mérsékli az adósságállományt, míg az alacsony költségvetési hiány és az akciótervek növekedésbarát elemei megalapozzák az adósság „kinövéséhez” szükséges gazdasági többletteljesítményt.

A minisztérium hangsúlyozza: a nyugdíjpénztárakból viszszalépők vagyona 7-8 százalékponttal csökkenti az államadósság-rátát. Ennek nagyjából a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírokat bevonják. A hiánycsökkentést segíti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás is: a GDP-hez mért államháztartási hiány 2014-ig folyamatosan tovább csökken. A hiánypálya így évente átlagosan másfél százalékpontos csökkenést eredményez az államadósság-rátában. Az államadósság finanszírozási költségei is jelentősen csökkennek.

Egyrészt a kisebb adósságállomány után kevesebb kamatot kell fizetni, másrészt a felszámított kamat mértéke is „minden bizonnyal csökken” – vélekedik a tárca. Hozzáfűzik: a befektetők ugyanis a kisebb adósságállományt kevésbé kockázatosnak ítélik, ezért alacsonyabb kamat mellett hajlandóak az országot finanszírozni. A tárca várakozása szerint ezenkívül az elkövetkezendő években a gyorsuló gazdasági növekedés is érdemben hozzájárul az államadósság csökkentéséhez. Az idei strukturális reformprogram keretében a kabinet számos további, a munkaerő-piaci aktivitást javító, és így a fenntartható gazdasági növekedést segítő intézkedést fog végrehajtani.

Miért tér el a kormány és az MNB számítása?


Az EU-nak jelentendő államháztartási egyenleg és a pénzügyi számlaegyenleg között két módszertani különbség van – jelezte lapunk megkeresésére az MNB. Ilyen a jegybank átértékelődési hatásoktól megtisztított eredménye. Ez 2010-ben a pénzügyi számlák szerint a GDP 0,3 százalékával növelte a finanszírozási igényt. Ezzel korrigálva a finanszírozási igény a GDP 4,4 százaléka. De figyelembe kell venni bizonyos derivatív ügyletekre fizetett kamatok egyenlegét is, ami 2010-ben a GDP 0,1 százalékával növelhette a finanszírozási igényt. Ezzel tovább korrigálva a publikált adatot, már a GDP 4,3 százalékánál járunk. Ezen kívül az MNB szerint finanszírozási oldalról és a bevétel-kiadás oldaláról számolt egyenlegek között lehet statisztikai hiba is, amely az eltérő adatforrások használata és a becslések hibája miatt keletkezik. A statisztikai hiba nagysága az utóbbi években a GDP 0,1-0,2 százaléka körül alakult. A 2010-es statisztikai hiba nagysága csak 2011 márciusának végén derül ki, mivel a KSH csak ekkor közli a bevételek és kiadások oldaláról számított hiánymutatót. De az elmúlt évek átlagát figyelembe véve is 4 százalék felett járunk, vagyis „valaminek” még történnie kellett, ami miatt nem tartható a kormány által várt 3,8 százalék. Ez lehetne az önkormányzatok megugró hiánya. Az MNB azonban arra is figyelmeztetett, a 2010-es GDP-arányos számok esetében további bizonytalanságot jelent, hogy a pénzügyi számlákról szóló tájékoztató készítésekor még nem állt rendelkezésre KSH által publikált negyedik negyedéves adat (azóta kijött az előzetes, 1,8 százalékos érték), így az MNB a saját becslését használta a negyedik negyedéves GDP-adatra.

forrás és szerző : nol.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.