Oszsza meg másokkal is

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár január elején interjút adott a Magyar Távirati Irodának, amelyben azt ígérte: továbbra is működni fog az a "minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció", amelyet választási győzelmük után építettek ki. Megjegyezte, a cél továbbra is az, hogy az újságírók minél gyorsabban megbízható, ellenőrzött információt kapjanak, végül azt is leszögezte: "szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől". Beharangozta - akkor még csak a kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban - a sajtó regisztrációs kötelezettségét. Ekkor már ismerhettük Kövér László házelnök ellenérzéseit a " mozsárágyúkkal " kapcsolatban, aztán csak rossz vicc volt, hogy eltakarítják a sajtót a parlamentből. Néhány nappal a Kovács Zoltán-interjú után azonban kiderült, hogy visszavonják az újságírók állandó parlamenti belépőit.

A helyzet hétfőre csúcsosodott ki: az Orbán Viktor napirend előtti felszólalására érkező sajtómunkatársak alig juthattak be a parlamentbe, ahol West Balkáni körülmények között élvezhették a miniszterelnök lelkesítő hangú, konkrétumokat azonban nélkülöző beszédét. A kormányfőt hivatalosan kizárólag az MTI fotózhatta szemből, a többi fotóst a pulpitus feletti karzatra száműzték, így csak meglehetősen egyedi szemszögből dolgozhattak.

Kovács Zoltán a cikkünk elején említett interjújában úgy nyilatkozott, a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztéria áll. Ahhoz azonban egyik kormányzati hivatal sem ad sok segítséget, hogy a tények tisztázásával ez a helyzet esetleg változhasson.

Mi csak kérünk és kérünk A médiatörvény körüli botránysorozat nem is igazán a külföldi, tiltakozó visszhangokkal kezdődött. Korrekt és határozott kormányzati kommunikációval minimális idő alatt el lehetett volna csitítani a bel-és külföldi kritikus hangokat, ám ehelyett a kormány titkolózásba fogott.

Először csak azt nem árulták el, mi van a médiatörvény fordításával - napokon keresztül tartott a huzavona arról, milyen nyelven küldtük el a jogszabályt az Európai Bizottságnak, illetve, hogy kimaradt-e belőle valami fontos (igen, kimaradt), és hogy ők végül is milyen fordítást használnak (természetesen a sajátjukat).

A tragikomédia következő felvonása: Neelie Kroes uniós szakértő levelet írt a magyar kormánynak, amelyben a törvénnyel kapcsolatos kifogásait sorolta fel. Kovács Zoltán először azt állította, a kifogások technikai jellegűek - a levelet nem adták oda a sajtónak, hiába kértük. Megszereztük. Kiderült, hogy a kifogások nemcsak technikai jellegűek. Aztán a kormány választ küldött Kroesnek, ezt sem tárták azonban a széles nyilvánosság elé.

Azt is megkérdeztük a kormányzati kommunikációtól, kik a tagjai annak a szakértői stábnak, amely az Európai Bizottsággal folytatott, médiatörvény-ügyi megbeszéléseken képviseli a magyar felet . A válasz megérkezett: "A magyar delegáció kormánytisztviselőkből áll, minisztériumi jogászokból és médiaszakértőkből, a médiahatóság képviselői nem voltak a tagjai" - írta a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság. A szakértőket a kormányzat vagy nem akarta, vagy nem állt módjában nevesíteni - akármelyik is legyen az ok, a mai napig nem tudjuk, kik egyeztetnek Magyarország nevében, csak annyit árultak el róluk, hogy nem a médiahatóság tagjai.

Az anonim szakértők közössége ezek után hazahozta az Európai Bizottság álláspontját, amelyet a kormány illetékes szakemberei megvitattak - végül elküldtek Brüsszelbe egy levelet a magyar álláspontról. Ezt hiába kértük, nem kaptuk meg. Helyette felvilágosítottak minket arról, hogy "a magyar kormány és az Európai Bizottság jelenleg szakmai szintű egyeztetése zajlik a médiatörvényről. A magyar szakértői csoport múlt hét csütörtökön megküldte a szövegszerű pontosító javaslatait a bizottság szakértőinek, a törvényben három - uniós jogharmonizáció szempontjából kifogásolt - pontjának pontosítására. Az egyeztetések lezárultával, a végleges megállapodásról, a médiatörvény jogharmonzációs pontosításának tartalmáról természetesen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt, addig is szíves türelmét kérjük."

Ennél bőbeszédűbb volt azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely egyik cikkében a magyar médiatörvény körüli egyeztetésekről tájékoztatott, saját, brüsszeli forrásaira hivatkozva. A német cikket lefordítottuk, ebből derült ki a legtöbb az új magyar médiatörvényről. Egyszer majd a kormány is elárul róla valamit.

forrás és szerző : STOP / -nk-


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.