Előtérben ! : Amikor kiderült, mit ért Orbán szabad választás alatt |
Amikor kiderült, mit ért Orbán szabad választás alatt
2011.02.09. 06:57

Véget ért a nagy nyugdíjmizéria, több mint 102 ezren maradtak a magánnyugdíjpénztáraéknál. A kormány elsöprő sikernek nevezte, hogy a tagok 96,8 százaléka az államot választotta Orbán megfogalmazása szerint szabad akaratából. Az IMF beszólt, Matolcsy pedig visszaszólt. A Hírszerző heti összefoglalója a legfontosabb gazdaságpolitikai történésekről.
Oszsza meg másokkal is
Véget ért hétfőn a nagy fejtörés a nyugdíjról, végül 102 019-en döntöttek úgy, hogy a magánnyugdíjpénztáruknál maradnak. A legtöbben Budapesten a Fiumei úton (28 723), illetve a Visegrádi úton (17 151) és a Váci úton (15 178). A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron megyében voltak a legaktívabbak a kasszatagok, legkevesebben Nógrádban (1202) nyilatkoztak.
A kormány hiszi, ez a szabad választás
Hogy mennyire nehéz volt a döntés, azt az is jelzi, hogy az utolsó napon annyian nyilatkoztak a nyugdíjbiztosítóknál, mint az első három héten összesen. Hétfőn ugyanis egész nap kígyóztak a sorok, a budapesti Fiumei úti kirendeltségen még a sorszámosztó automata is elromlott. Az utolsó nyilatkozó éjfél előtt öt perccel adta le a maradáshoz szükséges papírokat.
Nem meglepő módon a kormány óriási sikernek könyvelte el az akciót. Ezt először a nyugdíjvédelmi kormánybiztos jelenttette ki, majd egy nappal később maga a miniszterelnök tartott váratlanul sajtótájékoztatót. Orbán Viktor azt, hogy a pénztártagok 96,8 százaléka az állami nyugdíjrendszer mellett döntött egy lapon említette a kétharmaddal és az elsöprő önkormányzati választási győzelemmel. Mint mondta, „példátlan volt az összefogás a nyugdíjrendszer megmentésére”, majd kifejtette azt is, hogy az emberek szabad akaratukból és nem zsarolásból hozták meg ezt a döntést.
Orbán Viktor szerint ugyanis volt választási lehetőségük a pénztártagoknak, ezt támasztja alá szerinte az, hogy 3 százalékuk kitartott a kasszájuk mellett. „A 3 százalék pont arra elegendő, hogy azt tudjuk mondani, volt választási lehetőség. Kétségkívül nehéz kondíciók között kellett dönteni, de lehetett dönteni. Mindenkinek meg volt a lehetősége, hogy felnőtt ember módjára válasszon”.
A kormányfő szerint ezzel nem állt meg a nyugdíjrendszer reformja, ám azt, hogy megszűnt a hárompilléres rendszer, véglegesre vehető, és ezen szerinte még az Alkotmánybíróság sem változtathat. "Kár azt az illúziót kelteni”, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel a jelenlegi helyzet megváltoztatható lenne. Ez egy végleges rendszer, kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer, és "biztosak lehetnek abban, hogy a magyar nyugdíjrendszer egy kétpilléres nyugat-európai nyugdíjrendszer lesz" - jelentette ki.
Hamarosan kiderül, kinek mennyi a reálhozama
A 3 ezer milliárdos megtakarításból a pénztárak számítása szerint 350-400 milliárd forintnyi vagyon is maradhat náluk, így körülbelül 4-8 kassza maradhat talpon. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint mindez áprilisra fog kiderülni, ám mint a Hírszerzőnek nyilatkozta, az már szerinte biztosra vehető, hogy a szektorban ezrek veszíthetik el a munkájukat.
A pénztárak állítása szerint a kasszatagok 70 százaléka reálhozamot ért el. Nekik február 28 kell a pénztárukat felkeresni, hogy a befizetéseik reálhozamát és a többnyire a munkáltatók által befizetett tagdíjkiegészítést felvehesse. Ezeket az összegeket a tag kérésére önkéntes pénztárba vagy az állami nyugdíjrendszerbe is utalhatják. Amennyiben az önkéntes pénztárakba utaltatja, maximum 100 ezer forintos összegig 20 százalékos adókedvezményre jogosult.
Az IMF beszólt, Matolcsy visszaszólt
A nyugdíjpénzek államosítása azonban nagyon nem tetszik az IMF-nek. A Nemzetközi Valutaalap csütörtök este tette közzé országjelentését, amelyben keményen bírálta a magyar kormány intézkedéseit. A szervezet szerint Magyarországnak a középtávon fenntartható államháztartás beállítása jelenleg a legnagyobb kihívás. Az országjelentés a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról is tartalmaz információkat, a koncepció úgy tűnik, augusztus óta nem változott. A Hírszerző nyár végén írta meg elsőként, hogy a kormány rég elfelejtette azt a grandiózus tervet, amelyet a választások után felvetetettek: hogy az állami eszközkezelő átveszi a hiteleket, és cserébe visszabérelhetik a bajba jutottak saját lakásukat.
A terv három lépcsőből állna: az első körben a bankoktól várják azt, hogy ajánlják fel a kölcsönök átstrukturálásának különféle módjait. Ha ezután az adós ismét nem fizetővé válik, akkor a pénzintézet állami garanciát kérhet a szerződés újabb átalakításának költségeire. Ha e két kísérlet sem segít, akkor az önkormányzaté lenne a lakás, majd bérbe adná az adósnak. A nemzeti eszközkezelő a második és harmadik "pillért" fogja felügyelni, bár ennek szervezete még megalakításra vár.
Ahogy az várható volt, Matolcsy György kiosztotta az IMF-et, kemény hangú közleményében bírálta a szervezetet. Meglepő módon viszont nem szólt be az Európai Uniónak. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa is levélben fordult a magyar kormányhoz, a biztos többek között arra kéri a kabinetet, hogy mihamarabb közölje vele azokat a tartós és konkrét reformlépéseket, mivel a bizottság olyan "költségvetési fejleményekre " lett figyelmes, amelyek lehetséges, hogy "nem egyeznek meg" az uniós ajánlásokkal.
A trükközésre való utalás ellenére a gazdasági miniszter meglehetősen kedélyes levélben válaszolt, a szokásos panelek mellett egyetlen érdemi momentum, hogy 100 ezerrel kevesebb új munkahellyel számol már a kormány 2014-ig.
Titkos áramáremelés
Az országjelentés és a pénzügyi biztos levele egyébként bizonyítéka annak a felfokozott várakozási hangulatnak, amely a piacokat jellemezte a héten. Egyelőre optimistán fogadták Orbán harmadik csomagjáról szóló nyilatkozatokat, igaz, annak tartalmáról még mindig keveset tudni. Mindössze annyit, hogy a nyugdíjrendszert, a közösségi közlekedés kedvezményeit, a gyógyszerkasszát és a segélyezési rendszert fogja érinteni, és főleg kiadáscsökkentő intézkedésekből fog állni. Az Index ugyanakkor a hét közepén azt írta, hogy a bevételnövelő intézkedések között jó pár adófajta bevezetése vagy éppen megemelése is szerepel. Terítéken van a lap információi szerint a Bajnai-kormány által tavaly megszüntetett egészségügyi hozzájárulás visszaállítása is.
A héten egyébként az is kiderült, hogy Fellegi Tamás a legnagyobb titokban megemelte hat százalékkal az áram árát február elsejétől. Mindez csak azután derült ki, hogy megjelent a Magyar Közlönyben, a miniszter és a kormány azóta sem magyarázta meg az áremelést, a Hírszerző is többször érdeklődött erről.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|