Titkolja a kormány a bíráló levelet
2011.01.27. 06:02

"Komoly kértségei vannak" az Európai Bizottságnak, hogy a magyar médiatörvény "megfelel-e az európai joggyakorlatnak". A testület felszólította a kormányt, hogy változtassa meg a jogszabályt - a többi között ez szerepel az EB múlt pénteken küldött levelében, amelyet eddig a kabinet nem hozott nyilvánosságra.
Oszsza meg másokkal is
Budapestnek két hete van arra, hogy "eloszlassa a kétségeket", ellenkező esetben szabálysértési eljárás is indulhat. A szocialisták tegnap már követelték, hogy angolul és magyarul is tegyék hozzáférhetővé a levelet. A kormány - amely már a válaszlevelet ígéri - próbálja bagatelizálni az ügyet, és technikai jellegű kifogásokról beszél.
Ultimátumként értékelte a tegnap délutáni Le Monde az Európai Bizottságnak a múlt hét végén Budapestre küldött levelét, amelyben felszólította az Orbán-kormányt, változtassa meg médiatörvényét. Az AFP brüsszeli irodája megkapta Neelie Kroestól, a magyar törvénnyel foglalkozó uniós biztostól a levél másolatát, amely egyértelműen közli, "komoly kértségeik vannak", hogy a budapesti változat "megfelel-e az európai joggyakorlatnak". A magyar kormánynak - ismétli meg a brüsszeli levél - két hete van arra, hogy "eloszlassa ezeket a kétségeket". Ha a megjelölt időkeretetben nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság fenntartja a jogot, hogy "figyelmeztesse a magyar hatóságokat". Vagyis az európai szabályzatnak megfelelően elindítja a szabálysértési eljárás első szakaszát. Az ilyen döntésnek - jegyezte meg a Le Monde - a legrosszabb hatása lehet Magyarországra nézve, épp a június végéig tartó soros elnökség miatt.
Csütörtökön újabb tüntetés
Újabb tüntetés lesz csütörtökön a sajtószabadságért, a demonstrálókat este 6 órára a Kossuth térre várják a szervezők. Több vidéki nagyvárosban, például Szegeden, Pécsett és Gyulán is csatlakoznak az eseményhez. A szervezők azt kérik, a külföldön élők a magyar nagykövetségek, és Uniós intézmények előtt gyűljenek össze. A két héttel ezelőtti tüntetést azért ismétlik meg, mert akkor hiába kérték a médiatörvény Alkotmánynak és az emberi jogi normáknak megfelelő módosítását, "üzenetüket a kormány nem vette komolyan".
A levél kitér azokra a kötelezettségekre, amelyeket a budapesti illetékesek csak "technikai jellegűeknek" minősítenek, új tényként viszont "kételkednek" abban is, hogy a törvény egésze megfelel-e a kifejezési- és tájékoztatási szabadság követelményeinek, úgy, ahogyan azt az alapvető jogok európai chartája rögzíti. Brüsszel ezzel - jegyezte meg a Le Monde - elsőízben ad nyíltan politikai dimenziót figyelmeztetésének, miközben a magyar szöveg eddigi bírálatai jószerivel "technikai aspektusokat" emlegettek.
Itthon az Európai Bizottság levelének nyilvánossá tételét követelte az MSZP. Az ellenzéki párt felszólította a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási minisztériumot, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásokat tartalmazó dokumentumot eredeti angol nyelven, illetve magyarra fordítva is tegyék közzé. Nem látja ennek akadályát a kormányszóvivő, de mint Nagy Anna kijelentette: döntés még nem született. A levél nagyjából másfél oldal - mondta, a tartalmáról pedig már beszámoltak. A kormány várhatóan a kéthetes határidő lejárta előtt, a tervek szerint egy hét múlva válaszol a bizottságnak.
Múlt pénteken küldte el aggályait a jogszabállyal kapcsolatban Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős uniós biztos. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár erre azt mondta: technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmazott meg a bizottság, amelyben a testület a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdéseit ismerteti. Tegnap reggel pedig Pálffy István KDNP-s képviselő bagatelizálta az ügyet, a Duna Tv-ben arról beszélt, Kroes levele nem állapít meg olyat, hogy a médiatörvény sértené a média függetlenségét és akadályozná a sajtó szabadságát, vagy hogy a közmédiában olyan viszonyokat hozna létre, ami egy párt irányítása alá vonná a rendszert.
Éppen a további "félreértések" megelőzése, valamint a hazai közvélemény gyors és pontos tájékoztatása érdekében kérték a szocialisták a levél közzétételét. Neelie Kroes a vitatott kérdések tisztázását várja a kormánytól, és csak arra az esetre helyez kilátásba szankciót, ha két héten belül nem érkezik válasz - reagált a kormányszóvivő. A válasz azonban meg fog érkezni - mondta. Nagy Anna szerint a levél nem kérdőjelezi meg az alapjogok, így a sajtó- és a szólásszabadság érvényesülését, és egyáltalán nem tér ki a médiahatóság függetlenségének kérdésére.
Az az állítás, hogy nem kérdőjelezik meg az alapjogokat, így a sajtó- és a szólásszabadság érvényesülését, és nem térnek ki a médiahatóság függetlenségének kérdésére azért sem állja meg a helyét, mert Kroes a strasbourgi meghallgatáson Orbán Viktor miniszterelnök előtt kijelentette: továbbra is vizsgálják "a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését", és Navracsics Tibornak Karácsony előtt írt levelében kifejezte emiatt aggodalmát.
Többek szerint nemcsak Kroesnak, hanem az alapjogokért felelős biztosnak, Viviane Redingnek is vizsgálnia kellene a törvényt. Nagy Anna ezzel kapcsolatban azt mondta, "az Európai Bizottság osztja ki a feladatokat, és biztosan nem véletlen, hogy Neelie Kroeshoz került ez az ügy". Reding szóvivője szerint "ez nem politikai döntés volt", a magyar jogszabály szempontjából fontos irányelv Kroeshoz tartozik. Az eljárás azért az audiovizuális irányelvre korlátozódik, mert olyan uniós jogszabály nincs, amely a teljes médiára vonatkozna, beleértve az írott sajtót is. "Nem tudunk olyan jogszabályt alkalmazni, ami nem létezik". A média szabályozása minden országnak a saját hatáskörébe tartozik, és a Bizottság alapfeltevése az, hogy minden tagállam működő demokrácia, ahol alkotmánybírósági és egyéb fórumokon lehet tiltakozni az egyes törvények ellen - tette hozzá a szóvivő.
Reakciók és ellenreakciók
- Budapest elbagatellizálta a levél jelentőségét (Neue Züricher Zeitung)
- Jó ideje nem hívnak meg a közszolgálati televízióba. Így van ez, ha az ember kritikus. Egy kicsit majdnem olyan, mint a régi kommunista időkben. (Paul Lendvai publicista)
- Az elmúlt húsz évben nem állt ilyen össztűz alatt Magyarország (Pálffy István, KDNP)
- Az új szabályozást heves támadások érik, ezért a szabályozás tanulságainak levonásához Média-kerekasztal létrehozását kezdeményezi az ATV 2012 januárra. (ATV)
forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|