Oszsza meg másokkal is

A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint az Orbán-kormány a makrogazdasági stabilitás megteremtéséről eddig egyetlen elfogadható programot sem hozott nyilvánosságra; ami viszont kirajzolódik az elképesztő, nagykockázatú improvizációról tanúskodik.

- Kezdenek felocsúdni az emberek és a vállalatok a kormányzás miatt bénultságból. Az autósok a minap tüntetve dudáltak az utakon a benzinár miatt, a multik pedig levelet írtak az Európai Bizottságnak a különadó ügyében.
- Ami a vállalkozókat illeti, róluk elég nagy merítési tapasztalatot szereztem. Részt vettem a Príma Primissima díjak kiosztása előtti vállalkozói rendezvényén, ahol mindenki nagyon kritikusan beszélt. Köztük Chikán Attila, a valamikori fideszes miniszter, és Török Ádám akadémikus, aki szintén nagyon elégedetlen volt a kormányzati teljesítménnyel. Én sem fogtam be a számat, és nagy tapsot kaptam. Nemrég voltam a szekszárdi Vállalkozói szalonban, meg egy magyar külkereskedő cégnél. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy elfogyott a vállalkozók türelme.

- Általános a csalódottság a kis- és középvállalkozói körben.

- Pedig őket nem is sújtják a válságadók. Nagy a csalódás a pályázatokat illetően is. A legnagyobb problémát abban látják, hogy teljesen kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet, mert általános tapasztalat lett az elmúlt fél évben: bármi megtörténhet. Márpedig egy olyan országban, ahol bármi megtörténhet, nagyon kockázatos beruházásokat indítani. Általános a bizalomvesztés a magyar gazdaságpolitikával szemben a külföldi befektetők, a hitelminősítők, Brüsszel és az IMF részéről is. Ez nyilvánul meg többek közt a magas kamatfelárakban, a hosszúlejáratú állampapírok hozamának növekedésében.

- Mekkora ma ez a felár?

- A magyar államcsőd elleni biztosítás, a CDS-felára 400 bázispont közelében van, április közepén 170 volt, az Orbán-kormány alatt nem került 300 bázispont alá, és ebben a nemzetközi körülményeken túl a kabinet kétes teljesítménye vaskosan benne van. Matolcsy György november végén bejelentette, jövőre radikális szerkezeti átalakítások lesznek a költségvetés kiadási oldalán, amivel 600-800 milliárd forintos megtakarítást érnek el, de a piac meg se mozdult. Holott az üzenetet bizalomerősítőnek szánták. Ezután jött a Moody's két fokozatú leminősítése és a Fitch is kilátásba helyezte a lépést. Mondhatja a kormány, hogy nem ért egyet a minősítésekkel, de attól ez még tény, és a helyzet nem javul.

- Kezd kialakulni a bizalomvesztés a választópolgárok részéről is...

- Ez jól érzékelhető. Úton-útfélen megállítanak, és kérdik, mit csináljanak a megtakarításaikkal, mert nem tudni, mi lesz itt. Egyelőre nem tartunk még ott, hogy magukat is menekítenék, bár van, akinek ez is megfordult a fejében. Félnek az emberek, hiszen ha egyetlen tollvonással 3 ezer milliárd forintot el lehet venni tőlük, akkor a következő lépésnek gondolják, hogy zárolják például a devizaszámlákat vagy 30 millió forint fölött a megtakarításokat - mint ezt a rémhírt tegnap hallottam. A politikai bizalomvesztés most már megjelent a legutóbbi felmérésekben, eddig csak az volt látható, hogy megnőtt a bizonytalan szavazók aránya.

- A kormány arra büszke, hogy nincsenek és nem is lesznek megszorítások. Hihető ez?
- A kabinet háztartásokat közvetlenül érintő megszorításoktól fél. Ezért is próbálja a magán-nyugdíjpénztárak államosítását merőben másként, nyugdíjmentésként beállítani. Az szja-rendszer átalakítása sokak számára mégis jövedelemvesztést jelent majd. A februári fizetéseknél lesz nagy rácsodálkozás. Az új rendszer a reálkeresetek növekedését csak azoknak teszi lehetővé, akik havi 380-400 ezer forint fölött keresnek. A többieknél nem lesz reálkereset-emelkedés, leszámítva a gyerekkedvezmények hatását.

- Demján Sándor szó nélkül követi a kormányt, Csányi Sándor, az OTP vezetője sem horkant fel a magánnyugdíj-pénztári fejlemények miatt, holott nyakig benne ül. Vajon miért hallgatnak?

- Az említett vállalkozói fórumon az a vélemény formálódott meg, hogy adnak még egy-két évet a kormánynak, ami alatt meg kell hoznia az államháztartás méretét stabilan csökkentő reformintézkedéseket.

Tehát most időt nyert a kormány. Az más dolog, hogy a saját vállalkozásukban milyen döntéseket hoznak majd. Egyébként épp a Demján vezette VOSZ volt az, amelyik 2008 őszén kezdeményezte a Reformszövetség létrehozását, hogy a hatalomra kerülő új kormány azonnal bevethesse a gazdasági reformokat. Furcsa, hogy akkor sürgős volt, értették az idő szavát, most meg elnézik ezt a nagykockázatú, "nem konvencionális" gazdaságpolitikát.

- No persze, hiszen százmilliárd forinttal feltöltik a Demjánhoz közel álló takarékszövetkezeteket ... - Igen, volt erről is szó, hogy a multikkal szemben egy erős magyar bankrendszer álljon fel. Ezért próbálták először mentesíteni a takarékszövetkezeteket a pénzintézeti adó alól, végül csak könnyebbséget kaptak. És kétségtelen, hogy az OTP igényének megfelelően alakították a bankadó fizetési alapját.

- Orbán azt mondta, hogy van egy éve. Eltelt háromnegyed év, három akcióval. Mi lesz a negyedik? A Matolcsy-féle reformígérvény?

- Úgy mondanám, hogy fél év alatt a Fidesz háromszor rontott rá a magyar gazdaságra, juttatta az országot a vészhelyzet közelébe. Az első, június elején Kósa Lajos megnyilvánulása volt, amire ráerősített Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője és először Varga Mihály is. Ez pillanatokon belül 430 bázispontra hajtotta fel a CDS-felárat, az euró árfolyama szinte órák alatt 290 forint közelébe emelkedett. Áprilisban még 265 forint körül alakult, pedig abban már a görög válság is szerepet játszott. A maguk által okozott vészhelyzet közeli állapotot a 29 pontos akciótervvel tudták leszerelni, megnyugtatandó a befektetőket, de ebből igazán csak a 30. pont hatott.

- Mire gondol?
- Hogy Orbán Viktor tartja a Bajnai-kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt. Ám a miniválság lecsengése után sem tértek vissza a monetáris mutatók a válság kitörése előtti szintekre.

- És a kormány függetlenségi harca?
- Körülbelül hat héttel később jött a z IMF-fel szembeni támadás, ez volt második attak, amit már nehezebb volt lehűteni. Igazán csak szeptember elején történt ez meg, amikor Orbán Viktor Kötcsén "bemondta", hogy elfogadjuk a konvergencia-programban még az elődökkel egyeztetett 3 százalék alatti deficitet 2011-re.

- Ez az önkormányzati választások előtt volt. Hiteles ígéret volt ez?
- Akkor még semmit nem tudtunk a részletekről, a piac úgy viselkedett, mint a parlamenti választások előtt, várta a hiánycsökkentéshez szükséges reformintézkedések bejelentését a politikai kampány elvonulta után.

- És jött a kormány harmadik dobása...
- Ez akkor történt, amikor bejelentették a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását. Először csak a pénztárakba fizetendő összegnek a költségbe való becsatornázásáról volt szó 14 hónapon át, azzal az ígérettel, hogy utána kompenzálják a pénztári tagokat. Csak később jött a teljes vagyon államosításának az ötlete, és a már erre az évre is érvényes válságadók meghirdetése. Szó sem esett szerkezeti átalakításokról, ami újabb bizalomvesztési hullámot indított el a piacokon, emelkedtek a kamatfelárak főként a hosszabb lejáratú állampapíroknál.

- Ezután tett ígéretet Brüsszelben Matolcsy a februári reformcsomagra.
- Ez már teljesen hidegen hagyta a befektetőket. Bevallom, én sem hiszek a 600-800 milliárd forintos hatású reformcsomagban.

- Miért nem?
- November elején Matolcsy azt mondta, hogy ez a megtakarítás a kisebb adósságszolgálatból, a bürokrácia, az adminisztráció csökkentéséből és a PPP (magán- és állami tőke együttműködésével megvalósuló) beruházások átfésüléséből, leállításából jönne össze. Tíz nappal később a gazdasági miniszter már csak a bürokrácia csökkentését említette forrásként. Államtitkárától, Cséfalvay Zoltántól viszont úgy tudjuk, hogy a 800 milliárdos bürokráciacsökkentést négy év alatt kívánják végrehajtani.

December közepén a miniszter arról beszélt, hogy a Munkaerő-piaci alapot 100-120, a gyógyszerkasszát 100 milliárddal vágják meg, felére zsugorítják a rokkantnyugdíjasok számát, amiből 150 milliárd forint szabadul fel, továbbá visszavesznek 50 milliárdot a MÁV támogatásából. Vagyis szó sincs reformokról, csak mennyiségi lefaragásokról. Az én fejemben egyébként ez még mindig nem teszi ki az emlegetett 600-800 milliárd forintot, amire szükség lenne.

- Sebaj, az esetleges társadalmi feszültségek kezelésére Pintér többet kapott. A Financial Times közben arról cikkezett, hogy Orbánék felkészületlenek voltak, pedig másfél évvel a választások előtt tudták, hogy győznek.

- A hatalom átvételére, annak technikáira, a foglalásra, a médiatörvény átírására nagyon alaposan készültek, gazdasági feladatok megoldására viszont tényleg felkészületlenek voltak, legalábbis az akciózásaikból ez igazolódik.

- Ezek szerint a fenntartható politikai hatalom már megvan, csak a gazdaság egyensúlya nem fenntartható.
- A makrogazdasági stabilitás megteremtéséről eddig egyetlen elfogadható programot nem hoztak nyilvánosságra, lehet, hogy voltak ilyenek, aztán elsüllyesztették, mert féltek a politikai hatásától. Ami kirajzolódik az elképesztő, nagykockázatú improvizációról tanúskodik.

- Gazdaságpolitikai stratégia kidolgozása helyett megjelent az improvizálás?
- Ezt nem lehet másnak minősíteni. Ezért sem hiszem, hogy valódi reformok lesznek. Nem a gazdaság van válságban, hanem a Fidesz, amelyik az ígéretei által keletkeztetett csapdából keresi a menekülési irányokat.

- Milyen menekülési útvonalakat találtak?
- Mások pénzéből finanszíroztatni a beígért adócsökkentést. Erre szolgálnak a válságadók, a pénzintézeti adó, a magán-nyugdíjpénztári vagyon, a Robin Hood adó meghosszabbítása. A pálinkafőzés, a számla nélküli takarítás csak körítés.

- Ki tudta számolni, mennyi pénzt szedett be idén a kormány és mennyit seper be 2011-re?
- Az idei lépéseket bevallom, alig értem. Október közepén bejelentették a visszamenőleges hatályú válságadókat, ami 161 milliárdot hoz a büdzsének. Tegyük hozzá a kéthavi át nem utalt nyugdíjjárulékot, ami 60 milliárd, az összesen 221 milliárd. Ennyivel nagyobb az idei bevétel annál, mint amivel szeptemberben, a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság számolt. Jelentésük szerint a 29 pontos akciótervnek, a költségvetési tartalékoknak és a nem kalkulált, hiánycsökkentő tételeknek köszönhetően ez az év rendben van, a 3,8 százalékos hiánycél minden további nélkül teljesíthető. Csak a növekedési többletből nagyjából 200 milliárd forintot kasszírozhattak. De ha megnézzük a novemberi költségvetési adatot, azt látjuk, hogy még mindig 50 százalékkal nagyobb a deficit a tervezettnél, és az önkormányzatokról még nem tudunk semmit. Elvileg 864 milliárdnak kellene lennie a pénzforgalmi hiánynak, ehelyett 1305 milliárd körül jártak múlt hónapban.

- Hova lett a pénz?
- Nem tudom, a folyamatok átláthatatlanok. Erre a veszélyre a Költségvetési Tanács (KT) is felhívta a figyelmet. Ha végigszámolom, hogy mekkora lyukat üt az adócsökkentés például a jövő évi költségvetésen, akkor sem stimmelnek a dolgok. A KT szerint 500 milliárd megy el az szja csökkentésére. Megszüntettek tíz kisadót, ami a társasági adócsökkentéssel együtt 100 milliárdot tehet ki.

Ez összesen 600 milliárd. Ezzel szembeállítható a pénzintézeti adó, a válságadók, 530 milliárdot vesznek ki a magán-nyugdíjpénztárakból és 360 milliárdot az átterelésből, ami a visszalépésekkel tovább szaporodik. A Robin Hood adó 35 milliárdot, a munkavállalók tb-járulékemelése és a jövedéki adók emelése is körülbelül ennyit hoz. Emellett 3 százalékos gazdasági növekedést terveznek, ami számításaik szerint 1500 milliárd forintos GDP-többletet jelent.

- A kormány bejelentette, hogy kárpótolja a visszalépő pénztári tagokat és csökkenti az adósságot. - A reálveszteség pótlásához - ez is egy mézesmadzag - lesz elég pénz, nagy kérdés az államadósság csökkentésének mértéke. Tulajdonképpen a teljes átvett vagyont csak erre volna szabad fordítani, de ez biztos nem lesz így.

- Van ami azért csökken?
- A táppénz, az anyasági- és a munkanélküli ellátás, a családi pótlék, a gyerekek után járó juttatások 2011. évi költségvetési előirányzata nominálisan is kisebb, mint 2010. évi volt.

- Hosszabb távon követhető-e az adócsökkentési stratégia?
- Követhető, de önmagában véve kevés a növekedés belendítéséhez, és úgy kell megvalósítani, hogy a hozadékánál ne okozzon nagyobb kárt. Most éppen nem ebbe az irányba váltottunk.

forrás és szerző : Regős Zsuzsa, Zsebesi Zsolt / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.