Oszsza meg másokkal is

Szerencsejátékos gazdaságpolitika zajlik az orrunk előtt - írta blogján a kormány megalakulása óta tett lépéseiről Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint az Orbán-kabinet gazdaságpolitikája a leginkább a Medgyessy-féle száznapos program logikai menetét követi. Mint arról korábban beszámoltunk egyre több közgazdász szerint dupla vagy semmi játékot játszik a kormány.

Taktikájának lényege: rövid távú intézkedésekkel megpróbálja beindítani a gazdaságot, abban bízva, hogy az így elinduló növekedés kiemeli az országot az adósságcsapdából. Sokak szerint azonban kétséges, hogy ez működni fog, mert a kormány eddig egyetlen olyan lépést nem tett, amely tartósan csökkentené az állam kiadásait. Márpedig valódi szerkezeti reformok nélkül a kormány által várt gazdasági növekedés és a csökkenő államadósság légvárnak bizonyul majd.

Medgyessy visszatért

Az már kezdetben világos volt, hogy az új kormány nem orvosolni, hanem növelni akarja a költségvetés hiányát: 7,5 százalékos költségvetési hiánycélt tűzött ki, hogy - miként 2002-ben a Medgyessy-kormány - a számos tétellel mesterségesen megnövelt hiányra hivatkozva évekig laza gazdálkodást folytathasson és legalább egy parlamenti ciklus időszakára ne derüljön ki, hogy ezzel valójában mekkora bajt is okoz, illetve azt később is általános reformígéretekkel igyekezhessen leplezni. Ez a szerencsejátékos gazdaságpolitika, melynek nyolc évvel ezelőtti verziója volt az eredője az elmúlt időszak szinte minden kudarcának – fogalmaz Oszkó Péter.

A kormány megalakulása óta azon van, hogy bebizonyítsa, az előző kabinet valójában fenntarthatatlan költségvetést készített és utódjára hagyta a hibák kijavítását. A volt pénzügyminiszter szerint azonban a költségvetés jelenlegi feszültségeit legnagyobb arányban a mostani kabinet felelőtlen és ezért számos kiadási tétel, példának okáért a kamatköltségek radikális emelkedését okozó politikája okozza.

A megtakarítások felélése nyugdíjmentés, a bedőlés konszolidáció?

Miután az Orbán-kabinet rájött, hogy az első forgatókönyv, a hiánynövelés és a laza, felelőtlen költségvetési gazdálkodás a válság közepén nem működhet, a lakosság nyugdíjcélú megtakarításaihoz nyúlt, a háromezer milliárdnyi felhalmozásból igyekszik mozgásteret teremteni és a szükséges feladatok elvégzését és problémák megoldását megúszni – véli Oszkó.

Eközben a kormány együttműködésnek nevezi a szakmai egyeztetések teljes elutasítását, nyugdíjmentésnek a nyugdíjcélú megtakarítások felélését. A gazdaság és a költségvetés konszolidációja az az intézkedéssorozat, melynek következtében fél éve ijesztő kilengéseket produkált a forintárfolyam, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a devizahitelesek, a gazdaságra egyre nagyobb inflációs nyomás nehezedik, az ország tényleges kockázati besorolása a pénzpiacokon már rég a bóvli kategóriába csúszott. Emiatt olyan kamatköltségek terhelik a lakosságot, a vállalkozásokat és a költségvetést, amit már végképp csak különadókkal és a lakossági megtakarítások felélésével lehet átmenetileg befoltozni - fejtegeti a volt pénzügyminiszter.

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy az államháztartás egyenlege, addig az utóbbi hónapok kényszerű kiadásai miatt már csak egyedi intézkedésekkel, többek között a visszamenőlegesen kivetett különadókkal tartható a hiánycél.

Mikor mond igazat a kormányfő?

Arról is beszámoltunk már, hogy a Fidesz pénztárakkal kapcsolatos tervei szóló kommunikációja teljesen önellentmondó volt az év folyamán, ami arra utal, hogy a magánnyugdíjakkal kapcsolatos intézkedéseket nem egy végiggondolt terv alapján, hanem ötletszerűen lépte meg a kormány. A párt a választások során még megvédte volna a pénztárakat. A tavaszi kampányfüzetben azt írták, „Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.”

A kormánypárt azóta 180 fokos fordulatot vett és a pénztárak államosítása mellett döntött, vagyis tavasszal egész egyszerűen nem mondtak igazat. Ennek megfelelően Orbán Viktor egy februárban megjelent interjúban azt mondta, lényegében egyetért azzal a kormányállásponttal, amely szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, nincs szükség drasztikus beavatkozásra. Nem szükséges más modellekre áttérni, a mostani szisztémával el lehet menni még körülbelül 30 évig. Ezzel szemben azóta megszavazták a második pillér megszűnésével járó államosítást, melynek kapcsán kedden Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján már azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy a nyugdíjrendszert megmentették az összeomlástól.

Pedig szeptember 13-án Vona Gábor kérdésére, miért nem államosítják a pénztárakat, a kormányfő még azt mondta, „ne szaladjunk előre”. Emellett utalt arra, ha Brüsszel nem fogadja el a kilenc pénztári rendszerrel rendelkező tagország kezdeményezését, hogy számítson bele az államháztartási hiányba a nyugdíjreform költsége, „akkor a fölvetett kérdés sürgőssé, akuttá és aktuálissá válik majd”

Ennek ellenére október 18-án Vona ismételt kérdésére Orbán Viktor már azt mondta, megfontolták az államosítás ötletét és el is vetették. Mint mondta, „meggyőződésem szerint hiába vittük be, vagy vitte be az előző kormány, az elmúlt húsz vagy tizenöt év, hiába vitte be az embereket erővel és jogszabályi kényszerrel ebbe a rendszerbe, innen erővel őket nem szabad kihozni, mert ezzel átlépünk néhány olyan határt, amely hosszú távon is aláássa a gazdaságpolitikánk sikerességét. Ezért az emberek józan eszére érdemes apellálni. Tehát én itt most nem a kényszert, nem az államosítást, nem az állami eszközöket, hanem kifejezetten a józan észre való apellálást helyezném előtérbe, és nem akarjuk arra kényszeríteni az embereket, hogy akik továbbra is oda akarják vinni a pénzüket, ahova eddig vitték, hát önkéntes formában nyugodtan megtehetik.”

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.