Oszsza meg másokkal is

Jórészt geológiai, kisebb részben történelmi okok miatt ércekből nem igazán jelentős Magyarország nyersanyagvagyona. Vannak olyan ércek, amelyekből jelentős mennyiségeket rejt a föld mélye, azonban a jelenlegi gazdasági feltételek mellett túl drága lenne kitermelni és feldolgozni őket, tehát ipari vagyonként nem vagy csak elenyésző mértékben jönnek szóba. A másik csoportot azok az ércek képezik, amelyeket megéri kitermelni, és amelyeknek bányászata jelenleg is folyik Magyarországon - vagy legalábbis vannak bányanyitásra irányuló, új kutatások (lásd lejjebb a grafikonokat).

Szuperötvözetek nyersanyaga Recsken

Urán után kutatnak Bátaszéken
 

A "hatalmas nyersanyagvagyon, de nem éri meg bányászni" kategóriára a legjobb példa a réz. E fém ércéből valamivel több mint 781 millió tonna van Recsk határában, egyrészt a felszínhez közeli rétegekben, de nagyobb, ötszáz méteres mélységben is. Ezt a mélyszinti színesfémérc-lelőhelyet akkor lenne érdemes kiaknázni, ha a fémek ára még tovább emelkedne a világpiacon - derül ki a Magyar Földtani és Bányászati Hivatal 2008-as összefoglalójából.

Erre évtizedes távlatban van is esély, mert a világ jelenleg ismert rézlelőhelyei 2044-ben kimerülnek - ám addig is ez a színesfém alapvető ipari nyersanyagnak fog számítani a különböző csövek gyártásától kezdve az elektronikáig, tehát folyamatos lesz iránta a kereslet (erről lásd bővebben Mennyi maradt még a Földből? című cikkünket.)

A recski lelőhelyen a rézen kívül ólom és cink is található. Az itt esetleg megnyíló bányaüzem kiaknázhatná a színesfémércek járulékos komponenseit, vagyis az aranyat és az ezüstöt, továbbá a nagy szilárdságú, szívós és saválló acélok ötvözéséhez használt molibdént, a repülőgép-sugárhajtóművek szuperötvözeteihez alkalmazott réniumot és a napelemek gyártásához és az autók katalizátorában használt tellúrt.

Közepesen szegények a bauxitkészletek

A "most is megéri kitermelni" kategóriába a bauxit, a mangánérc és az uránérc tartozik (azzal a megszorítással, hogy az első nem ércnek számít, hanem heterogén üledékes kőzetként az alumíniumgyártás kiindulási anyaga). Bauxitot 2007-ben összesen két cég négy bányája termelt: a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ről és a vörösiszap-katasztrófáról elhíresült Mal Zrt.-ről van szó.
 

Bauxitfejtés Iharkúton - további bányafelvételekért kattintson a fotóra! (Forrás: zivatar.hu, Felhőtár)
 

A bauxitbányászat adottságai kedvezőtlenek Magyarországon: a kőzet alumíniumoxid-tartalma közepes, és a termelés költsége magas, mert nagy a sokba kerülő föld alatti termelés aránya (erre példa, hogy 1926 és 1995 között több mint 98 millió tonna bauxitot termeltek ki az országban, ám ennek 70%-a föld alatti fejtés volt).

A hazai bauxitbányászat egyetlen előnye: amennyiben a kőzetből hazai üzem állítja elő a timföldet - az alumíniumtermelés nyersanyagát -, akkor a kis távolságok miatt keveset kell fizetnie a szállításáért ahhoz képest, mintha a világ egyik legnagyobb termelőjétől, Ghánából importálná. 2005-ben 500 ezer tonna, 2007-ben 700 ezer tonna bauxitot termeltek ki Magyarországon - ez szerepel abban az adatsorban, amelyet Ballabás Gábor, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének munkatársa állított össze az [origo] kérésére.
 

A gazdaságosan és műszakilag is kitermelhető ipari vagyon rendszerint jóval kisebb a földtani vagyonnál
 

Feketefémércnek a vas és ötvözőanyagai, például a mangán, a króm és a nikkel számítanak. A fémek e csoportjából jelenleg egyedül a mangánt bányásszák Magyarországon, a dunántúli Úrkút község határában - itt található a hazai mangánércvagyon túlnyomó része. 2005-ben 500 ezer tonna ércet termeltek itt, aminek 25-26% volt a mangántartalma. E fémet számos ötvözet formájában használják: a ferromangán nagy keménységű acélok előállítására szolgál. A jórészt rezet és 12% mangánt tartalmazó manganitnak alig változik az elektromos ellenállása a hőmérséklet hatására, így elektromos mérőellenállásokat készítenek belőle.

Az uránércvagyont a 2000-es években újra felmérték, mert megnőtt iránta a világpiaci kereslet. A geológiai vizsgálatok szerint 500 ezer tonna érc található a Mecsek hegység nyugati területén, ami viszonylag nagy mennyiségnek számít a nemzetközi geológiai besorolás szerint. Hátrány viszont, hogy egy tonna ércben mindössze 1,2 kiló az urán. Az érc esetleges kinyerését tovább akadályozza, hogy zömmel 650-800 méteres mélységben található, ahol a kőzet hőmérséklete már 40-45 Celsius-fokra emelkedik.

A gazdasági feltételek viszont időközben megváltoztak. A Bátaszék határában végzett, eredményes uránvizsgálatokat 2009 áprilisában függesztették fel, mert a nemzetközi hitelválság hatására esni kezdett az urán világpiaci ára, így már nem érte volna meg a bányaberuházás. (A kutatásokat egy ausztrál cég, a Wildhorse Energy Ltd. végezte.)
 

"Tiszta vasércztelér hazánkban nincs"

Ha ércekről van szó, reflexszerűen a vas jut az ember eszébe - az ipar alapvető nyersanyagát hosszú évszázadokigbányászták Magyarországon. Az alábbiakban azt mutatjuk be, milyen, egymással összefüggő geológiai és történelmi oka van annak, hogy Magyarországon nincs jelentős ércbányászat - sem vasból, sem más fémekből.

"Tiszta, nagyobb mélységbe tartó vasércztelér hazánkban nincs. Az a néhány fekhely, mely ily név alatt a táblázatban előfordul, csak annyiban vehető vasércztelérnek, a mennyiben a vaskő a nemes fém-telérek kibukkanásain nagyobb tömegben fordúl elő. (...) Minthogy pedig ezek szerint Magyarországot illetőleg valódi vasércztelérekről szó nem lehet, szükségtelennek tartom képződésöket illetőleg bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni" - írta 1880-ban megjelent, Magyarország vasércz-fekhelyei című tanulmányában Maderspach Livius bányamérnök. A 19. századi szerző arra utalt, hogy vasércnek azok a kőzetek számítanak, amelyekben viszonylag nagy mennyiségben és oxidformában van jelen a vas (vagy könnyen alakítható át oxiddá), a fémmel ötvöződő szennyezőanyag és a meddő viszonylag kevés, ilyenből pedig nem bővelkedett Magyarország.

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában megjelent mű több mint kétszáz, bányászati és kohászati szempontból nem ideális, de valamilyen mértékben kitermelhető lelőhelyet sorol fel a történelmi Magyarország területéről, főleg Erdélyből és a Felvidékről. Az ország vasérctermelése az összes lelőhelyről 1913-ban elérte a kétmillió tonnát, ami a világon akkor kibányászott mennyiség 2%-a volt - állapította meg a hazai bányászat történetét kutató Faller Gusztáv 1997-es összefoglalójában.

Az 1920-as trianoni döntés nyomán viszont a korábbi ércbányászat 2%-a maradt az új határok között: ilyen volt a rudabányai vas-, a recski réz- és az úrkúti mangánércbányászat. Új iparágként a bauxitbányászat csatlakozott az előbbiekhez (a kitermelés 1926-ban kezdődött a Vértes hegységbeli Gánton, majd a Bakonyban folytatódott).

1946 és 1949 között az összes bányát államosították, és megindult az erőszakolt fejlesztés az új jelszó, a "vas és acél országává" válás útmutatása nyomán. A II. világháborút követő húsz-harminc évben a természeti adottságokhoz képest túlfejlesztették a hazai ércbányászatot. Ahogy az önkényes gazdaságpolitika az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején teret engedett a gazdaságosság érvényesülésének, úgy zártak be egyre-másra a kedvezőtlen nyersanyagvagyon-adottságú ércbányák. 1980-ban a recsk-lakócai rézérc-, 1985-ben a rudabányai vasérc- és 1986-ban a gyöngyösoroszi ólom-cinkércbányában szűnt meg a termelés. (Rudabányán 1880-ban kezdődött a nagyüzemi vasércbányászat, 105 év alatt 35 millió tonna vasércet termeltek ki.)

A gazdaságtalanná vált (vagy eleve csak presztízsberuházás miatt megnyitott) bányák bezárása, a kitermelés felfüggesztése az 1990-es években folytatódott, így alakult ki az az állapot, mely szerint jelenleg az ércvagyonból közül csak a mangánt hasznosítja az ország.

forrás és szerző : ozonnetwork.hu / Sipos Géza


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.