Oszsza meg másokkal is

Lényegében három nagy hazai erőművet érintett az Országgyűlés által 2008. november 10-én egyhangúlag elfogadott jogszabály , amelynek nyomán az EU nyomására megszűntek a hazai áram-nagykereskedelmet hosszú ideje torzító hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások.

Röviden: a nagy erőművek magánosításuk után hosszú távú szerződéseket kötöttek az áram-nagykereskedő Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, amelyek alapján a piaci árnál drágábban értékesíthették a megtermelt áramot; a kedvezményt azért kapták, mert közben befektettek az erőművekbe.

Az elfogadott jogszabály az EU elvárása szerint kompromisszumot jelentett a felek között. E szerint az erőművek visszafizetik a magas ár miatti extraprofitjukat, viszont levonhatják ebből az időközben elvégzett beruházásaik értékét (erről részletesen lásd keretes írásunkat).

A FigyelőNet által megszólaltatott, energetikai kérdésekben jártas szakértő szerint az erőművek extraprofitja és elszámolható beruházásaik értéke is 130 milliárd forint volt, így a törvényhez kapcsolódó számítások elvégzése után az erőmű-tulajdonosok nem fizettek az államnak.

A bonyolult részletek

A Bizottság 2008. június 4-én meghozta az eljárást lezáró határozatát, amelyben elrendeli valamennyi HTM megszüntetését, és a tiltott állami támogatások visszafizettetését az érintett erőművekkel. A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazza a határozat, hanem egy módszertant (szimulált piac), ami alapján a magyar hatóságoknak kell azt erőművenként kiszámolniuk, és a végeredményt a Bizottságnak is jóvá kell hagynia – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az erőművek az átállási költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat annak érdekében, hogy az Európai Bizottság Határozata ne jelentsen számukra a mai piaci viszonyok között aránytalan terhet, szélsőséges esetben ne vezessen az erőmű működőképességének veszélyeztetéséhez, a villamosenergia-kínálat szűkösségével terhelt európai piaci helyzetben. Neelie Kroes biztos asszony 2008. július 19-i levele alapján lehetőség van a visszafizetendő támogatás összegének csökkentésére, amennyiben az adott erőmű rendelkezik meg nem térült beruházással, annak összegével csökkenthető a visszafizetendő támogatás mértéke – indokolják a kompenzációt.

Az előzetes politikai egyeztetés alapján az erőművek arra jogosultak, hogy az átállási költség összegével csökkenthessék a visszatérítendő támogatásukat, azonban a tiltott támogatás mértékét meghaladó meg nem térült beruházásokra kompenzáció nem adható – olvasható ugyanitt.

Ha továbbra is érdeklik a részletek, kattintson ide .

Négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből – mondta hétfőn, napirend előtti felszólalásában – a részletek ismertetése nélkül – Orbán Viktor. A kormányfő szavait a köztelevízió kedd reggeli adásában Navracsics Tibor igazságügyi- és közigazgatási miniszter bontotta ki. Az energiaszolgáltatóknak járó garantált hozammal kapcsolatban az Európai Unió illetékes bizottsága úgy foglalt állást, hogy az indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a cégeket, így kötelezte őket egy ekkora összeg visszafizetésére. A Bajnai-kormány azonban négy nappal a második forduló után elengedte ezt a közel 200 milliárd forintot – mondta.

Bajnai Gordon titkársága az ügyben azt közölte a távirati irodával, hogy a Bajnai-kormány semmilyen fizetési kötelezettséget nem engedett el, mindössze az ügyben illetékes minisztérium egy jegyzőkönyvben tudomásul vette, hogy az erőművek visszafizetési kötelezettségét teljes egészében kompenzálja az általuk elvégzett és elszámolható beruházásaik értéke.

A Fidesz és az MSZP együtt szokott szavazni energetikai kérdésekben – hívta fel figyelmünket informátorunk. A 2008-as novemberi szavazás ennek tökéletes példája: a Veres János akkori pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslatot 376 képviselő igen szavazatával , nemleges voks és tartózkodás nélkül fogadták el. Orbán Viktor igennel szavazott.

forrás : fn.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.