Oszsza meg másokkal is

Az egységes 16 százalékos adó mindenki számára az adóterhek csökkentését jelenti, kivéve a legalacsonyabb jövedelműeket, akiknél ez adóemelést jelent. A középosztály és a jómódúak úgy jutnak több levegőhöz, hogy az Orbán-kabinet drasztikus különadókkal sújtja a bankokat, a hírközlési-, az energetikai cégeket, és a nagy forgalmi kiskereskedelmi cégeket. Méretüknél fogva elsősorban a multikat. Folytatja a vállalkozások adóterheinek a csökkentését is, ami a törvénytervezet értelmében 2013-ra értékhatártól függetlenül 10 százalékra mérséklődik.

Jelentős összegeket hagy a kormány azok zsebében is, akik kamatjövedelmekkel rendelkeznek, vagy a vállalkozások nyereségéből vesznek ki pénzt, azzal, hogy a kamatadót és az osztalékadót is csökkenti 20 százalékról 16 százalékra. Az adócsökkentések következtében a költségvetésben jelentkező bevételkiesés ellensúlyozására a kormány egyik legvitatottabb intézkedésével a magánynyugdíj-pénztárak járó befizetéseket egy tollvonással államosította, és 2012 december 31-ig átirányította a havi 30 milliárd körüli összeget a költségvetésbe.

Mindeközben a gazdaság élénkítése szempontjából döntő fontosságúnak tartott, a vállalatokat terhelő járulékokhoz nem nyúlnak hozzá. Az egyes ágazatokra kivetett különadókkal pedig rontják azok gazdálkodását, piaci pozícióit, és főleg a bankadóval, veszélyeztetik a gazdaság növekedési képességét. Ezek az intézkedések a lakosság számára a külön adókkal sújtott cégek szolgáltatásai és termékei árának növekedésében fognak megjelenni. Más esetekben a cégek takarékosságra és elbocsátásokra kényszerülnek, ami ugyancsak kedvezőtlen a munkavállalók ezrei számára.

A kormány közben protekcionista intézkedések sorozatával igyekszik előnyhöz nyújtani néhány magyar gazdasági érdekcsoportot, amelynek előnyt ígér az állami megrendelések terén, amiért cserébe elvárja, hogy támogassák, a tőlük is jövedelmet elszívó intézkedéseket, amit a többségük meg is tesz. Az Orbán-kabinet egy olyan gazdaságpolitikát igyekszik megvalósítani, amelyben az egyre nagyobb hatalmú állam dönthet arról, hogy kiket hagy fenn az erősen egy irányba lejtő pályán a nem teljesen fair gazdasági versenyben. Számos intézkedés szabad szemmel is látható módon alkotmánysértő, mások komoly kételyeket ébresztenek az EU normákkal ellentétes jellegük miatt Brüsszelben.

A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, így a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig 20, illetve 25 százalék.)

Jövőre 16 százalékos, egykulcsos szja lesz, azt viszont nem a bruttó bérből fogják levonni, hanem megmarad a mai "félszuperbruttó" adóalap, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ez után kell leróni a 16 százalékot. Vagyis a munkaadót terhelő járulékkal korrigálják a bruttó bért, így adódik az adóalap.

A bruttó bért 2012-ben csak 1,135-tel kellene majd megszorozni, vagyis a munkaadót terhelő járulékmérték felével kellene csak korrigálni a bruttó bért, majd 2013-tól teljesen visszatérnek a bruttó bérre mint adóalapra. Az adóalap átalakítására vonatkozó ütemezés jóvoltából a tényleges adókulcs a jelenlegi 21,6 százalékról jövőre 20,3-ra, 2012-re 18,2 százalékra csökken, és 2013-ban éri el a valós, 16 százalékos mértéket.

Az egy- és kétgyerekeseknél havonta gyerekenként maximum tízezer forint lesz a családi adókedvezmény, három- és többgyerekeseknél gyerekenként havi 33 ezer forint. Már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62500 forintot, három eltartottól 206250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Jövőre az adójóváírás havonta maximum a mai 15100 forintról 12100 forintra csökken, és az érvényesíthetőségi határából is visszavesznek (ma ezt a maximum bruttó 210 ezer forintot kereső tudja kihasználni, jövőre viszont a szint 180 ezer bruttóra zsugorodik). Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

Új alapokra kerül a béren kívüli juttatások rendszere. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel, tehát szuperbruttósítással számolni. A nem pénzbeni juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azok a juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék, csoportos biztosítás, telefon magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része. A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.

A vállalkozók a minimálbér után kell, hogy megfizessék a járulékokat. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény módosítására beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől, nem változtatja meg az eva általános szabályait, így a vállalkozások és egyéni vállalkozók évi 25 millió forintos bruttó árbevételig, az áfá-val növelt árbevétel 30 százalékát kötelesek adó formájában befizetni. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az eva körbe tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A most benyújtott törvényjavaslat módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenyégét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt (Tao.) módosító javaslat 2013-tól a felső értékhatár nélkül egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszert, a 10 százalékos kulcs általános jellegű lesz.

A cigaretta jövedéki adója 4-5 százalékkal, a fogyasztási dohányé 12 százalékkal nő.

Lesz még megújulási kártya

A béren kívüli juttatások kedvezményes körében (üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, amelyek után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot nem) létrehoznak egy eddig nem létező eszközt, a megújulási kártyát. Ez egy készpénzt helyettesítő eszköz lesz, amire a munkáltató utalhat pénzt, és az alkalmazott a rendszerhez csatlakozó szolgáltatóknál levásárolhatja a kártyán levő összeget. A rendszert most fogják felállítani, a részleteket, elfogadóhelyeket kormányrendelet fogja szabályozni. Erről egyelőre többet nem lehet tudni. Az a gyanú merült azonban fel, hogy itt is lesznek szimpatikus pénzintézetek, és szolgáltatók, vagyis az állam valószínűleg beleszól ennek a piacnak a felosztásába is.

Zs.Zs.-R.Zs. / Népszava

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.