Oszsza meg másokkal is

A második generációs Superb esetében a VW-konszern irányítói kiengedték a nagyobb-de-olcsóbb Passat hálátlan szerepköréből a legdrágább Skodát, a szabadságért cserébe viszont szabotálták az alapkivitel formatervét. Nehogy már a nagyobb haszonkulccsal kecsegtető VW-emblémás rokontól halássza el tömegesen a kelet-európai jövevény a jól fizető vevőket...

A cseheknek meg több sem kellett, Jürgenék pillanatnyi figyelemhiányát kihasználva a kicsit később bemutatkozó Combi esetében, ha nem is kiugróan szép, de legalább vállalhatóan harmonikus fart rittyentettek a Superbre.

Azzal manapság már senkinek sem árulunk el újdonságot, hogy egy Skodát is lehet majdnem audis szintig extrázni. Valószínűleg azzal sem lepünk meg senkit, hogy az anyagválasztás és az összeszerelés minősége a kategória átlaga fölött helyezkedik el. Jó tapintású, rücsis műszerfalborítás, kellemes fogású bőrhuzatok a kormányon és a váltón, poroszos ergonómia, értelmes kezelhetőség. A helykínálat minden képzeletet felülmúl. Ha fapados légitársaság üzemeltetné a Superb kombit, biztosan beszerkesztenének még egy üléssort az első és a hátsó közé.

Hely az lenne rá bőven, minden túlzás nélkül. A csomagtartó 633 literről 1835-re bővíthető a hátsó ülések előrehajtásával. Ehhez a művelethez az ülőlapot is előre kell döntenünk, a sík padló érdekében mindenképp. A nyers számok nem fejezik ki eléggé azt, ami az ember elé tárul akkor, amikor gombnyomásra felnyílik a hatalmas ötödik ajtó. Gondolatban már a targoncakezelői tanfolyam elvégzésére keres időpontot a megszeppent felhasználó. Szerencsére a Skoda rakodást segítő térelválasztó rendszerével van némi esélyünk arra, hogy megtaláljuk a bedobált cuccainkat anélkül, hogy szó szerint bemásznánk a csomagtartóba. Aludni viszont biztosan lehetne benne.

Mint egy barlang: galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

Nem jelenteném ki, hogy érződik a minőségbeli különbség egy Passathoz képest, de valami tettenérhetetlen módon mégis jelen van a belső hierarchiában elfoglalt hely egyértelmű kinyilatkoztatása. Lehet, hogy a hangszórókon keresztül mételyezik elménket tudatalatti üzenetekkel a VW felsőbbrendűségéről? Nem hinném, az viszont tény, hogy az importőrnek rövid időn belül a második Skodát sikerült úgy kiadnia, hogy laza volt a vezetőoldali ajtóhatárolót tartó torx csavar, minek következtében minden ajtónyitásnál és zárásnál úgy kattogott szerencsétlen sokmilliós tesztautó, mint egy rossz Tavria reggeli sztrájkon.

Alapból, Comfort felszereltségi szinten jár az ESP a megannyi hárombetűssel, a sok-sok légzsák, a klíma, a 4 elektromos ablak, a hifi, a ködlámpa, például. Az Ambition kivitel már tolatóradaros, tempomatos, a légkondi kétzónás, van elsőülés-fűtés, bőrkormány, térdlégzsák is. Az Elegance (mint tesztautónk) Bi-xenon lámpás, 17-es alufelnis, esőérzékelős, hátul is ülésfűtéses, nívósabb audiós. Persze az Elegance-on felül sem nagy kunszt elkölteni még néhány százezer forintot navigációra, elektromos csomagtérajtó-nyitásra, ilyesmikre.

Az 1.2-es, az 1.4-es és a kétliteres TSI-kkel szerzett remek tapasztalatok alapján magas elvárásokkal kellett megküzdenie a 160 lóerős, 1.8-as TSI-nek. Nem csalódtam. A motorcsalád többi tagjához hasonlóan rendkívül csendes, négyhengeres létére bársonyos járáskultúrájú, takarékos és erős benzinesről beszélhetünk. Turbólyuk szerencsére itt sem volt, temperamentum viszont annál inkább. Igazi felüdülés volt a rengeteg praktikus dízel-kombi után végre egy praktikus benzines-kombival közlekedni, ráadásul anélkül, hogy a csendességért és az erőért cserébe a töltőállomáson kelljen kijózanító tételeket fizetni. A Superb takarékos volt. Meglepően takarékos.

Műszaki adatok, ár és fotók az Automobil.hu oldalon

forrás : hetivalasz.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.