Oszsza meg másokkal is

A Fidesz-KDNP kétharmados többségének birtokában óriási hévvel kezdett neki a Fidesz-éra kialakításának. Döntéseiket több esetben egyáltalán nem követte helyeslő moraj, épp ellenkezőleg, botrány lett belőle.

Ilyen volt például az a kormányrendelet, amely előírja, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát ki kell függeszteni minden közintézmény falára. Az MSZP, az LMP és a Jobbik mellett a civilek is bírálták a döntést, a TASZ plakátkampányba kezdett, és az Economist is írt egy nem éppen hízelgő cikket az ügyben. A közröhejbe fulladó kezdeményezés vége: a Legfőbb Ügyészség és a bíróságok közölték: nem tesznek eleget a kérésnek.

Hasonló tiltakozást váltott ki, hogy a kormány az Állami Számvevőszék élére Domokos Lászlót nevezte ki. Domokos László a Fidesz országgyűlési képviselője volt, ami megkérdőjelezi függetlenségét, emellett azzal vádolták, hogy "kreatív könyveléssel" maga is súlyos milliókkal károsította meg az adófizetőket.

Vagyonbevallása szerint Domokos Lászlónak Budapesten és a Szarvashoz közeli Békéscsabán is több ingatlana van, ettől függetlenül felvette a havonta járó lakhatási támogatást, és havi kétmillió forintos megyei közgyűlési elnöki fizetése mellett havi másfél millió forint jutalmat is megszavazott magának.

Ha már személyi kérdések, akkor nem szabad megfeledkezni az új államfőről, Schmitt Pálról sem, aki szintén fideszes volt és országgyűlési képviselő. Sólyom László után Schmittet sokan kevésnek találták erre a posztra, ám a kormány kitartott mellette. A legnagyobb problémát azonban nem is a kettőjük pályája közötti látványos különbség jelentette, sokkal inkább az, hogy míg Sólyom gyakran nem engedte át rögtön a neki nem tetsző törvényeket, addig Schmitt várhatóan nem él majd ezzel az eszközzel.

Schmitt mellett kicsapta a biztosítékot a fideszesek médiatörvény-javaslata is, amely a vélemények helyreigazítását írta volna elő. Mivel az ügyből nemzetközi botrány lett, ezért végül ez a rész kikerült a tervezetből. A nyilvánosságnak nem volt ekkora hatása viszont a legutóbbi esetben, amikor is a fideszes képviselők úgy alakították az alkotmánymódosítás-tervezetet , hogy az kizárólag Borkai Zsolt győri polgármesternek jó legyen.

Eredetileg a képviselők azt akarták, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók csak leszerelésük után öt évvel lehetnének polgármester- és képviselőjelöltek. Mint utóbb kiderült, ez esetben Borkai Zsolt nem indulhatna az idei választásokon, mivel 2006-ban szerelt le. A módosítást ezután - az ellenzék tiltakozása ellenére - átírták három évre...

Debreczeni József közíró a STOP-nak korábban azt mondta : döbbenetesnek tartja, hogy a kormány minden mértéktartást félretéve tesz meg minden annak érdekében, hogy bebetonozza hatalmát. A közíró hozzátette: teljesen nyilvánvaló, hogy a plurális parlamenti rendszer felszámolása indult meg.

forrás : STOP / Szerző: -bab-

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.