Oszsza meg másokkal is

A korrupció melegágyát jelentik a közbeszerzések Magyarországon. Mindez óriási gazdasági károkat okoz az országnak, ezért is volt nagyon fontos eleme a Bajnai Gordon által még tavaly októberben beígért antikorrupciós csomagnak .

A tervek szerint módosították volna a közbeszerzési törvényt, valamint több helyen a büntető törvénykönyvet, pontosították volna a polgári perrendtartásról szóló törvényt, valamint több ponton kiegészítették volna a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt is. A csomaggal szemben azonban alkotmányossági aggályok merültek fel , így az nem lépett életbe, csak néhány eleme.

Megállapodunk, hogy átláthatóak leszünk

Kartellező cégek lebuktatásáért például már lehet jutalmat kapni , és egy kormányrendelet létrehozta az "átláthatósági megállapodást" is. Ez egy olyan vállalás, amelynek értelmében a közbeszerzésen induló cég vállalja, hogy úgynevezett "átláthatósági biztost" alkalmaz, aki végigkísérheti a tendert, belenézhet a dokumentációba, hogy nincs-e valami "suskus".

Csakhogy az intézmény létrejöttét leginkább szorgalmazó Transparency International (TI) szerint a kormány által elfogadott szabályozás éppen az ellenkezője annak, amit ők szerettek volna, és ami szerintük külföldön bevett, működő modell.

 

Pénzek zsebből-zsebbe: korrupt a magyar közbeszerzési gyakorlat (képünk illusztráció, fotó: Magócsi Márton)

 

"Az egész lényege az önkéntesség és a szabad részvétel lett volna: hogy egy cég szabadon megbízhat egy ismert és elismert civil szervezetet, hogy kövesse figyelemmel a tendert" – mondta a Hírszerzőnek Alexa Noémi, a TI magyarországi vezetője.

Ehhez képest a kormányrendelet szerint az "átláthatósági biztosokat" egy katalógusból kell majd kiválasztani minden, közbeszerzésen induló cégnek. A biztosoknak előtte vizsgát kell tenniük, és kikötötték, hogy legfeljebb óránként 4800 forintot kereshetnek majd. Alexa Noémi szerint "a kormány a civil kontroll helyett ismét a bürokrácia mellett tette le a voksát".

A kormány múlt szerdai döntésének értelmében két ütemben teszik kötelezővé az átláthatósági megállapodást és az átláthatósági biztos alkalmazását. Július 1-jétől minden olyan, uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz az alkalmazásuk, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, jövő január 1-jétől pedig minden 200 millió forint feletti, többségében állami forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzésnél lesz átláthatósági megállapodás és biztos.

A kormány várakozása szerint az intézkedések nagyobb nyilvánosságot és erősebb kontrollt biztosítanak a közbeszerzési eljárások során.

Pont az ellenkezője történt

Alexa Noémi szerint kezdeményezésüket sikeres nemzetközi példák támasztják alá, ezekben az országokban mind civilek közül lehet választani. A kormány azonban "épp az ellenkezőjére fordította ezt le, gyakorlatilag ellehetelenítve ezzel a civil kontrollt". A TI elnöke szerint a most létrejött intézmény ráadásul fölösleges, és értelmetlen is, mert "egy ilyen bürokratikus ellenőrzési mód már létezik, hivatalos közbeszerzési tanácsadónak hívják".

"Meg lehet nézni, mennyire működnek eredményesen, amikor egy felmérés szerint a tenderek 65 százaléka nem teljesen szabályos" – mondta a Hírszerzőnek a TI elnöke.

Kérdésünkre, hogy jelezték-e kifogásaikat a jogszabály előkészítése során, Alexa Noémi azt mondta: eljuttatták kifogásaikat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, de semmilyen választ nem kaptak.

(Forrás: Hírszerző, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.