Oszsza meg másokkal is

– A 70-es években 90 kilométer/órás sebességgel jártunk Pestre az ezer lóerős dízel Púposokkal. Ugyanannyi idő alatt, mint most, amikor háromezer lóerős villamos mozdonyok húzzák a szerelvényeket. Vasutasberkekben csak úgy mondjuk: „Itt 100 éve nem változott semmi!" – válaszolt Tasi Tibor nyugdíjas mozdonyvezető arra a kérdésre, miért nem gyorsul a vasút.

1938-ban egy 328-as gőzmozdony a 701-es gyorsvonatot a mostani menetidővel, vagyis 140 perc alatt húzta – egy sebességpróbán – a fővárostól Szegedig.

 

1968-ban 90 kilométer/órás sebességgel jártunk Pestre. Fotó: Indóház vasúti magazin archívuma

 

– A villamosítást leszámítva itt alig történt változás – nyugtázta a nyugdíjas MÁV-os. – A villamosítás előtt néha két

Kérdések a MÁV-hoz A menetidő-különbségek okáról pénteken kérdeztük a MÁV illetékeseit: elküldtük e-mailünket, amelyre a mai napig nem kaptunk választ. Többek között azt kérdeztük: Mi az akadálya a Szeged és Budapest közötti távon a sebesség növelésének? Ha nem lehet növelni a pályasebességet, hogyan lehet menetidőt csökkenteni? Tervezik a kétirányúsítást? Az ország többi vonalán sem változik a menetidő?

dízelmozdony is kellett egy hosszabb szerelvény továbbításához Budapestig, de ma egy villamos mozdony is elég. Hiába 130 kilométer/óra a V43-asok legnagyobb engedélyezett sebessége, a Pestig tartó szakaszon Ceglédig csak 100-zal lehet haladni. Szinte ugyanannyival, mint az 1930-as évek végén, amikor az engedélyezett sebesség 90 kilométer/óra volt.

Megnéztük a szegedi személypályaudvaron, hogy milyen kocsikkal közlekednek ma a vonatok. Láttunk a hetvenes évekből származó személykocsikat. Az állomás tárolóvágányát 1891-ben öntötték Diósgyőrben. A vágányokat ugyan cserélik – a sínek dátuma szerint –, de ez nem elég a menetidő rövidítéséhez.

A menetrendekből kiderül: amíg 1968-ban 2 óra 32 perc alatt utazhattunk Szegedről Budapestre, addig 2010-ben ez 2 óra 22 percre csökkent. Tehát 42 év alatt mindössze 10 percet rövidült a menetidő.

– Nem csupán a kétvágányúsítás jelenthetne megoldást, mert nagyobb teherbírású sínekkel nagyobb pályasebességet lehetne elérni – érvelt Tasi Tibor. – Németországban már a 70-es években 120–140 kilométer/órás sebességgel jártak a vonatok. A magyar viszonyokat tükrözi, hogy az elmúlt évtizedek alatt alig költöttek a vasútra. Mintha tudatosan sorvasztanák a MÁV-ot – tette hozzá keserűen az egykori mozdonyvezető.

 

Gyorsabban vonatozhatunk hasonló távon: például a Budapest és Hegyeshalom között 1 óra 53 perc a menetidő, közel fél órával kevesebb, mint Szeged és Budapest között. Igaz, arrafelé korszerű, Railjet vonat közlekedik.

Menetidő itt és ott

Negyven év alatt 51 percet rövidült a Bukarest és Brassó közötti 166 kilométeres távon a menetidő: 1962-ben 3 óra 29 perc, míg 2003-ban 2 óra 40 perc volt. Nyugat-Európában a TGV-k, illetve a német ICE-szerelvények egyes szakaszokon akár 330 kilométer/órával is hasítanak. Egy közel 200 kilométeres távot leggyorsabban Franciaországban tehetünk meg: Párizs és Le Mans között 54 perc. Németországban Hannover és Dortmund között 1 óra 38 perc a menetidő. Lengyelországban Sczeczin és Poznan között az IC 1 óra 58 perc alatt küzdi le a 200 kilométert.

forrás : delmagyar.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.