Oszsza meg másokkal is

Amikor Beleznay Éva elődje, Schneller István 2006 júniusában felállt székéből, nem rejtette véka alá, hogy elsősorban az ingatlanfejlesztői lobbi nyomulása miatt telt be nála a pohár. Egy távozó főépítész abban a szerencsés helyzetben van, hogy felhívhatja a nyilvánosság figyelmét a legsúlyosabb ügyekre, hiszen már nem köti a hivatalnoki lojalitás.

 

Beleznay mindeddig nem élt ezzel a lehetőséggel, csak az építész és urbanista szakmától búcsúzott el egy nyílt levélben. Ebben azt írja, hogy a merev jogszabályi és bürokratikus keretben nem lehet alkotómunkát végezni, kárhoztatja a bizalmatlan légkört, a kétszintű önkormányzati rendszer anomáliáit, valamint azt, hogy a törvényi keretek nem tették lehetővé egy külső szakemberekből álló városfejlesztési műhely létrehozását. "Ma tiltakozom a rendszer lehetetlensége ellen, amely partnerség helyett ellenségeket gyárt, a problémák megoldása helyett nap mint nap újabb problémákat kreál" - szögezte le.

Dzsungelharc

Az általánosságok szintjén mozgó búcsúlevél azokat igazolja, akik szerint Beleznay nem szakmai meggyőződésből mondott nemet arra, hogy végigvigye a 2010 őszéig hátralévő időszakot, hanem elege lett a városházi bürokráciából. A főépítész hatalma valóban rendkívül korlátozott Budapesten, és Beleznay mögött nem állt erős politikai támogatás. A titulusa előtti mb. (megbízott) jelző pontosan mutatja a felemás helyzetet: a Demszky Gábor-féle városvezetés már 2007-ben - a főépítészi tisztségre kiírt pályázat idején - sem tudta elfogadtatni az akkor még koalíciós társ szocialistákkal Beleznay személyét, aki ezért soha nem lett kinevezett főépítész. Az állandósult ideiglenesség végül több mint három évig tartott.

 

Duna City

 

Beleznay legfőbb politikai patrónusa Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes volt (lásd kettejüket a cikkindító fotón), aki mellett 2005-től irodavezetőként tevékenykedett, miután otthagyta az akkor Schneller István vezette főépítészi irodát. A 2006-os választások idején aztán Demszky bevonta a fővárosi SZDSZ csapatába Bojár Iván András lapszerkesztőt és Z. Halmágyi Judit építészt. Városfejlesztési ügyekben az Ikvai-Bojár-Z. Halmágyi trió döntő befolyással bírt a főpolgármesterre, sőt a Beleznaynál sokkal határozottabb Z. Halmágyi az elmúlt években afféle árnyék-főépítészként tevékenykedett.

Városházi forrásaink szerint a 2006 nyarán kinevezett Beleznay lojális hivatalnok volt, aki képviselte a szakmai nyilvánosság előtt az Ikvai környezetében megszületett döntéseket, de önálló kezdeményezésekkel ritkán állt elő. A főépítész nehezen tudta elfogadtatni akaratát az egyes ügyosztályokkal, és állóháborút vívott a városrendezési ügyosztály vezetőjével, Pongrácz Katalinnal. Mivel ez a részleg foglalkozik a szabályozási kérdésekkel - Budapesten a városszerkezeti tervek és szabályzatok átláthatatlan dzsungelt alkotnak -, a főépítész keze meg volt kötve.

Évek alatt sem sikerült például keresztülvinni a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) módosítását, noha ez a még 2005-ből eredő elképzelés csökkentette volna a beépítés sűrűségét a belső kerületekben. Így értékes évek mentek el jogszabályi vitákkal, miközben a belső kerületi önkormányzatok szabadon bonthatták a történelmi városrészeket, hogy helyet csináljanak a minden korábbinál sűrűbb új beépítéseknek. Elkészült viszont az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely - tartalmától függetlenül - fontos eredmény, mivel szükséges az uniós források lehívásához.

Távozása oka: Őrmező?

Beleznay távozásának hátterében a személyes és szervezeti okok mellett városfejlesztési ügyek is állhatnak. A politikusi lobbizás, a gazdasági érdekcsoportok nyomása, a befektetők érdekeit szolgáló területátminősítések az elmúlt három évet is végigkísérték.

Az utóbbi hónapokban különösen intenzív előszobázás zajlott a Futurealcsoporthoz köthető őrmezei fejlesztés ügyében. A VIII. kerületi Corvin sétányt megvalósító befektető a 4-es metró kelenföldi végállomása mellett, az Őrmezői lakótelep oldalán 4-6 magasházból álló irodaparkot szeretne létrehozni. Hatalmas beruházásról van szó, 60 százalékos beépítéssel, 30-45 méteres építménymagassággal, 120 ezer négyzetméter irodaterülettel. A Futureal telke a közpénzből megvalósuló metróberuházásnak köszönhetően értékelődött fel, ezért elvárható, hogy a cég kivegye részét a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokból (legalább 1500, de inkább 3000 férőhelyes P+R parkoló, a Péterhegyi út meghosszabbítása, több új út és csomópont, BKV-Volán közös autóbusz-végállomás).

Etele tér

 

A magánbefektető által végrehajtandó közcélú beruházásokat ilyen esetben településrendezési szerződésben szokás előírni, ezt követheti a szabályozási tervek módosítása. Mivel a metróépítés uniós támogatásának feltétele a kelenföldi intermodális csomópont megépítése, a főváros szorult helyzetben van, hiszen a további késlekedés veszélyezteti az építkezés finanszírozását. A következő hetek egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, hogy milyen településrendezési szerződést sikerül elfogadtatni a VIII. és a XI. kerületi szocialista képviselőkkel jó kapcsolatot ápoló Futureallal.

A külvárosi zöld gyűrű további felszabdalása ellen elsősorban a főépítésznek kell fellépnie, mivel a kerületi érdekekkel szemben a kétszintű rendszerben ő képviseli a város közös szempontjait. Ebben a körben legalább két olyan ügy említhető, ahol a magántőke és a helyi politikusok lobbizása felülírta a szakmai szempontokat. Az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett, a XXIII. kerületben található háromszög alakú telek átsorolása mögött a szomszédos Auchan áruház bővítési szándéka állhat.

A szabályozások szerint beépítésre nem szánt zöldterületről van szó, átminősítése mégis lehetségessé vált egy tavalyi kormányrendelet nyomán. A soroksári önkormányzat által kezdeményezett "különleges hatósági eljárás" során az összes szabályozót módosítani kell, többek között Budapest Településszerkezeti Tervét és a Fővárosi Szabályozási Kerettervet (FSZKT).

Amikor az önkormányzat egy patakkal átszelt, városszéli ligetes földdarab esetében úgy véli, hogy annak legjobb hasznosítása az áruházi funkció, akkor éppúgy a befektető kottájából játszik, mint amikor az erdő közepén zárványszerűen elhelyezkedő barnamezős területen sűrű intézményi beépítést szeretne elfogadtatni. Az utóbbi történik a XVIII. kerületben a Péterhalmi út mentén lévő egykori gyártelep esetében, ahol a szocialista vezetésű önkormányzat harcol az átsorolást lehetővé tevő FSZKT-módosítás érdekében.

A Főépítészi Iroda megpróbált a sarkára állni, és javasolta, hogy legalább jelentős zöldfelületű intézményterületet jelöljenek ki, és a szabályozásban tüntessék fel: "lakófunkció kizárt". Mindhiába, mert a kerületnek sikerült elérnie, hogy a tavaly december 17-i közgyűlés re a fejlesztőnek kedvezőbb előterjesztés kerüljön be (az állami főépítész ellenkezése miatt az ügyet akkor elnapolták).

Látványkonyha

Beleznay Éva tevékenységének mérlegéhez tartozik, hogy a főépítész elkötelezte magát egy sor vitatott városszerkezeti hatású nagyberuházás mellett. A legjelentősebb belvárosi projekt, a Városháza Fórum esetében kulcsszerepet játszott abban, hogy Erik van Egeraat holland építész - Z. Halmágyi Judit korábbi munkatársa - magánemberként megkapja a tervezési megbízást a fővárostól. Jóhiszeműen talán feltételezhető, hogy a főépítész a szerinte legjobb terv megvalósulása érdekében állt ki Egeraat mellett, ugyanakkor soha nem reagált érdemben a beruházás értelmével és megvalósíthatóságával kapcsolatos kritikákra.

A nagy csinnadrattával bemutatott kiskörúti terv valószínűleg ugyanúgy örökre papíron marad, mint a rossz emlékű kormányzati negyed. Az utóbbi esetében is a főépítész feladata lett volna, hogy az előkészítetlen beruházással kapcsolatos problémákra felhívja a nyilvánosság figyelmét, Beleznay azonban részt vállalt a tervpályázat bírálóbizottságában, és hosszú ideig kiállt a projekt mellett.

 

Városháza

 

A főépítész távozása előtti időszakban jutott döntési szakaszba két Duna-parti óriásberuházás, a Kvassay út menti VITUKI-területre tervezett Duna Passage és a Nagyvásártelep helyén létrejövő Duna City előkészítése. Mindkét esetben jelentős nagyságú új városrész keletkezhet a barnamezős ipari területek rehabilitációjával és a Dunapart megnyitásával, ami kapcsolódik a már megépült Millenniumi Városközponthoz, és hozzájárul ahhoz, hogy a belvárosias zóna dél felé továbbterjeszkedjen.

A mérleg másik serpenyőjében irreális léptékű túlépítést találunk (a szintén Egeraat által tervezett Duna City a tervek szerint 205 ezer négyzetméter irodát, 93 ezer négyzetméter kereskedelmi egységet és 2643 lakást tartalmazna), ami súlyosan megterheli a kapcsolódó, önkormányzati fenntartású infrastruktúrát. Ilyen esetekben természetesen megint jelentősége van a befektetővel kötött településrendezési szerződéseknek. A Duna Passage esetében a kialkudott kompromisszumot (egy új HÉVmegálló, az árvízvédelmi rendszer és a Hajóállomás utca kiépítése, parti sétány kialakítása, új aluljárók, feltáró utak, kerékpárút megépítése és teljes közműfejlesztés) december 17-én jóváhagyta a közgyűlés. A Duna Citynél szintén elkészült a szerződés tervezete, de a Fővárosi Közgyűlés január 28-án levette a napirendről, ezzel elnapolva a döntést.

Amennyiben ez is megszületik, és a gazdasági válság miatt nem áll le a már megindított loft-pláza építése a Közraktárak helyén, akkor a dél-pesti Duna-part megnyitása lehet az egyik szerény eredmény, amelyet a távozó főépítész javára lehet írni. A városvezetés ígéretet tett, hogy a két hónapig tartó felmondási idő letelte után nem nevez ki az őszi önkormányzati választásokig hátralévő rövid időre új főépítészt - az utód megtalálása így az új főpolgármesterre marad.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.