Oszdmeg másokkal is

Egyelőre nem lehet pontosan felmérni mekkora károkat okoz a BKV-sztrájk, de nagy valószínűséggel milliárdokról van szó nemzetgazdasági szinten - közölte a Hírszerző érdeklődésére Budapest főpolgármester-helyettese. Pongrácz Gergely, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közgazdásza szerint az említett kár nagyságrendileg több mint 1 milliárd forint, csak a sztrájk által okozott időkiesést figyelembe véve.

Ehhez hozzáadhatnánk még a környezeti és a baleseti károkat is, de a fő tényező az időérték, tehát nagyságrendileg nem sokat változna a végösszeg. Valószínűleg párszáz millióval tovább romlana.

Mennyibe kerül 39 millió perc?

Pongrácz Gergely hangsúlyozta, hogy az említett összeg csupán egy hozzávetőelges számítás eredménye, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közlekedési beruházásoknál használt útmutatóján alapszik, amely többek között meghatározza a közlekedésre és más tevékenységekre használt idő nemzetgazdasági értékét.

A Főmterv honlapján található utazási statisztika szerint Budapesten belül naponta 4 millió utazással számolhatunk. A BKV-sztrájk nem jelent közvetlen problémát a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, ezért az ő utazásaikkal nem kell számolnunk. Rajtuk kívül marad 1,2 milliónyi autós utazás és 1,85 milliónyi BKV-s utazás, melyeket érint a sztrájk. Azonban a metró és troli jár, ezért az általuk teljesített 500 ezer utazást ki kell vonnunk - részletezte számításait a szakember.

Ha az említett 1,2 millió autós utazás során a sztrájk miatt átlagosan 10 perccel megnő az utazási idő, akkor 12 millió percnyi, 200 ezer órányi időveszteség keletkezik. Az autósokra meghatározott 2500 forint/órás időérték alapján (NFÜ útmutató 82. old. 13. táblázat) az említett időkiesés 500 millió forintnyi veszteséget jelent nemzetgazdasági szinten.

Ehhez a kárhoz jön még 1,35 millió BKV-s utazás, amelynek szintén megnő az ideje a sztrájk miatt. Ha átlagosan csak 20 perc időveszteséggel számolunk utazásonként, az 27 millió percet, illetve 450 ezer órát jelent, ami körülbelül 820 millió forintos kárt okoz naponta a nemzetgazdaságnak. (A BKV-s utazásoknál az NFÜ útmutatója szerint csak 1800 Ft/órával kell számolni. A VEKE közgazdásza számításainál nem vette figyelembe a Budapesten kívüli utazásokat, mert a MÁV és a Volánbuszok járnak, az autósok nagy része pedig tranzit utas.)

Elmaradó bevételek

További veszteségek keletkeznek a BKV jegybevételének elmaradásával, ami körülbelül 60-100 millió forint kiesését jelenti. Hozzá kell tenni persze, hogy a vállalat nem fizeti munkabért a sztrájkoló dolgozóknak, a nem közlekedő járművek pedig nem használják az üzemanyag-készletet. Az említett tényezők miatt akár az is megeshet, hogy a vállalat "nullszaldóval" jön ki a sztrájkból – fejtette ki gyors becslését Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője is.

A szóvivő szerint a legnagyobb károkat a hetek óta akadozó autóbuszközlekedés, valamint a vállalat nyilvánosság előtt zajló "lezüllése" okozza. Utóbbihoz kapcsolódva Vitézy Dávid kifejtette: a korrupciós botrányokról és a megbomló szervezeti működésről szóló folyamatos negatív hírekkel a BKV utasokat veszít, ami azért okoz hatalmas kárt, mert hosszú távon hat. Az elveszített utasok autókba ülnek majd és megszaporodnak a dugók Budapesten. A dugók pedig növelni fogják az említett időveszteséget, és károsítják a budapestiek egészségét a környezettel együtt.

 

Az elvesztgetett idő (Fotók: Magócsi Márton)
A képre kattintva megtekintheti galériánkat az esti csúcsidőről!

Ikvai-Szabó Imre szerint a legnagyobb veszteséget a kieső munkaórák, illetve ezek hatásai jelentik, például a szolgáltatások és a termelés szintjének csökkenése, a költségvetés felől nézve pedig az emiatt kieső helyi iparűzési adó- és személyi jövedelemadó-bevételek.

> A CÉGEK MÉG NEM MÉRTÉK FEL A KÁROKAT

A vállalkozások többsége egyelőre nem mérte fel mekkora többletkiadást jelentett nekik a BKV-sztrájk első napja. A cégeknek és az állami intézményeknek gondoskodniuk kellett arról, hogy a dolgozók eljussanak munkahelyükre, ami néhol plusszköltséget okozott vagy a dolgozóknak, vagy a vállalkozásoknak. Voltak olyan helyek, ahol a cégek saját busszal gyűjtötték össze a dolgozókat, máshol telekocsi járatokat szerveztek vagy a műszakbeosztást úgy alakították ki, hogy a közelben lakó dolgozóknak kelljen munkába állniuk. Gyakori volt a taxicsekkes megoldás is.

Budapest főpolgármester-helyettese egyelőre nem tudott pontos információt adni arról, hogy mekkora rendkívüli kiadást jelent a sztrájk a Fővárosi Önkormányzatnak, csupán annyit mondott, hogy a helyzet kezelésére felállított operatív csapat működését az általános tartalékból fedezik, a felmerült költségekről pedig napi elszámolást készítenek.

Kompenzálják az utasokat?

A BKV szakszervezetei és a menedzsment a kollektív szerződés feletti dulakodás közben nem tisztázták, hogy milyen kártérítésre számíthatnak azok a bérlettel, jeggyel rendelkező utasok, akik a sztrájk miatt nem tudták használni a BKV-tól megvásárolt szolgáltatást. A vállalat sajtóosztálya közölte, hogy valószínűleg lesz kompenzáció, de még folynak az egyeztetések, ezért bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület egyébként kedden azt követelte a BKV-tól, hogy hosszabbítsa meg a sztrájk idejével a 30 napos bérlet érvényességét, és felszólítja a Fővárosi Közgyűlést, vonja vissza a BKV jegy- és bérletáremelésről hozott döntését. Az egyesület úgy véli, hogy a 30 napos bérlet bevezetésével a BKV vállalta, hogy 30 napon át szolgáltat, ami a sztrájk ideje alatt nem történhet meg, ezért az utasokat kár éri.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa korábbi nyilatkozata szerint a kárviselés általános szabályai nem éppen polgárbarátok. Az Országgyűlési Biztos Hivatalánál megtudtuk, hogy a törvények alapján tulajdonképpen a BKV-n múlik, hogy kompenzálja-e az utasok kárát. Mivel azonban a bérlet megvásárlása egy szolgáltatási szerződés megkötésével egyenértékű, az ombudsman a sztrájk után kérdést intéz a BKV-hoz, amennyiben nem tesz lépést az utasok kompenzálására.

Kik nyertek a sztrájkon?

A fővárosi taxitársaságok forgalma akár tízszeres is lehet a BKV-sztrájk alatt egy átlagos hétköznaphoz képest. A Főtaxi kedden délelőtt 500 autóval volt jelen az utcákon, ami a teljes kapacitásuk csaknem 80 százaléka. A taxitársaságok hétfőn késő este már korlátozták az előrendeléseket, kedden délelőtt pedig már nem is lehetett autót foglalni. A 6x6 Taxi a hatszoros többletrendelést 550 autóval próbálták ellátni, az éjszakás sofőrök is beálltak. A Taxi4-nél a normál rendelések tripláját kapták a kedd reggeli csúcsidőben.

A peremkerületekben levő boltokban megugrott a boltok forgalma, talán azért, mert az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem jutottak be munkahelyükre, vásárlással töltötték a szabadidejüket. A hétköznapit meghaladó forgalom volt a budapesti és a Budapest környéki Tesco áruházakban - mondta Hackl Mónika, a cég szóvivője. A Spar üzleteiben szintén nem okozott csökkenést a sztrájk. Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország szóvivője azonban megjegyezte, hogy ha több napig elhúzódik a munkabeszüntetés a fővárosi közlekedésben, az kiszámíthatatlanná teheti a boltok forgalmát.

Volt azonban olyan bolt is amelyik veszített a sztrájkon. A CBA üzlethálózatában kedden drasztikusan, 30-40 százalékkal visszaesett a forgalom. A forgalomcsökkenést valószínűleg a belvárosban dolgozó irodai dolgozók elmartadása okozta, ugyanis közülük többen nem jutottak be munkahelyükre.

(Forrás: HÍrszerző, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.