Úgy tűnik, megpuhították az egészségügyi minisztert a kóházak. Legalábbis valamennyire engedett Székely Tamás a követeléseknek, miután a héten már

éhségsztrájkkal fenyegetőztek a kórházigazgatók.

Az ötórás egyeztetés során ugyanis megállapodtak egy megállapodás-tervezetről, amely szerint a kormány nem zárkózik el attól, hogy több pénzt pumpáljon az egészségügybe. A kórházak és szakrendelők vezetői pedig megígérték, segítenek kidolgozni egy új finanszírozási tervezetet. "Azaz tulajdonképpen most azt várják el tőlünk, hogy pár hónap alatt kidolgozzunk egy új struktúrát, olyat amit 20 év alatt senkinek sem sikerült" - mondta Csiba Gábor,a BAZ megyei kórház igazgatója a Hírszerzőnek. Hogy ez a megállapodás pontosan mit jelent, azt nem tudni. Mint Csiba Gábor mondta, ők az év elején zárolt 13 milliárd forintot követelték, illetve további 25 milliárd forintos támogatást kértek Székely Tamástól. Az egészségügyi miniszter a jelenlévők szerint hajlott erre, igaz, összeget nem tudott mondani, mivel még egyeztetnie kell a pénzügyminiszterrel. Oszkó Péter és Bajnai Gordon azonban többször kijelentette, nincs több pénz, nem tudnak honnan elvenni, a jövő évi költségvetés számai pedig kőbe vannak vésve.

Az egyeztetésen megállapodtak abban is, hogy októbertől új finanszírozási rendszert vezetnek be, ám hogy melyik kórháznak mennyiből kell gazdálkodnia, az nem derült ki. Hétfőn és kedden még egyeztetnek erről a megállapodás-tervezetről a szakmai szervezetek, kedden pedig újra összeülnek a tárcavezetővel.

Mi a baj az egészségügyben?

Azt megszokhattuk, hogy a rendszerváltás óta minden évben vészharangot kongatnak az egészségügyi szakemberek. Szinte közhelyszerűvé vált az a mondat, hogy az egészségügyben sosincs elegendő pénz. Az elmúlt három évben azonban rendkívül kaotikussá vált a rendszer, és emiatt több intézmény működésképtelen állapotba került.

Az egyik gond az intézményi struktúra és a betegellátási területi kötelezettség. Utóbbi például olyan galibát okozott, hogy ha egy cukorbeteget sürgős ellátásra bevisznek a szombathelyi kórházba, és ott ellátják, de az ellátás során figyelembe kell vennie az orvosoknak a cukorbetegséget is, akkor a biztosító a kórháznak kifizeti a sürgősségi műtét árát, de a cukorbetegségből fakadó ellátást már nem. Merthogy területileg nem ő volt annak ellátására az illetékes.

Másrészt jelenleg kétfajta kórház van: a területi, amely nem rendelkezik mindenféle kórházi osztállyal, illetve az úgynevezett súlypontiak, amelyek a csúcsintézmények. Utóbbiaknak kötelességük minden betegek ellátniuk, akiket hozzájuk küldenek, függetlenül attól, hogy ki tudják-e fizetni a beteg ellátását. A területi kórházak ezért tulajdonképpen válogatnak a betegek közül, csak azokat gyógyítják meg, akikre van pénz. Ha meg kifutottak a kasszából, akkor továbbutalják egy súlyponti intézménynek.

 

Elfektették az elmúlt években az egészségügyet
(Fotó: Györffy Anna)

 

A finanszírozás rendszer – amely jelenleg a legfőbb probléma – miatt azonban egyre több kórház adósodott el. A Molnár Lajos nevével fémjelzett teljesítményvolumen-korlátot (csak bizonyos számú műtétet, vizsgálatot fizetettek ki az adott hónapban a kórháznak) felváltotta egy új, a szakma szerint hasonlóan rossz rendszer. A Székely-típusú finanszírozás lényege, hogy a kórházak és szakrendelők tavalyi teljesítményük 70 százaléka után kapnak teljes összeget, a fennmaradó 30 százalék után járó pénz pedig aszerint változik, hogy az országban az intézmények összesen mennyi beteget látnak el.

Azaz teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi pénzből is gazdálkodhatnak, a gazdasági igazgatók tehát törhetik a fejüket, hogy az orvosok vajon még megműthetik-e a betegüket vagy attól már mínuszba fognak kerülni a következő pénzosztásnál. A szombathelyi Markusovszky Kórház például nullszaldós állapotról hónapok alatt 250 milliós hiányt halmozott fel, ami működési gondokhoz vezetett.

Székely Tamás ezért múlt héten elhúzta a mézesmadzagot az egészségügyi intézmények előtt, azt mondta, a következő hónapban új rendszer lesz, minden kórház előre fogja tudni, mennyiből gazdálkodhatnak az adott hónapban. Ezt nevezik úgynevezett bázisfinanszírozásnak, amely bár kiszámítható, de nem ösztönzi a kórházakat a minőségi betegellátásra.

Elszántak a szervezetek

A feketeleves azonban a hét elején jött, amikor az egészségügyi miniszter elküldte a kórházigazgatóknak a tervezetét. Így lett a havi 44 milliárd forintos egészségügyi kasszából 33,6 milliárd. A milliárdos pénzelvonás azonban végleg kicsapta a biztosítékot, az öt nagy szakmai szervezet (Magyar Kórházszövetség, Egyetemi Klinikák Szövetsége, Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, Medicina 2000 Járóbeteg-ellátó Egyesület) ultimátumot adott: ha ezt komolyan végigviszi a miniszter és nem ad több pénzt az egészségügynek, akkor éhségsztrájkolnak, illetve szűkítik az ellátási csomagot.

Ez ugyanis a harmadik legnagyobb probléma jelenleg. A mai napig ugyanis nincs meghatározva z, hogy a társadalombiztosításért cserébe, milyen ellátásra is jogosult a beteg. Gyakorlatilag ugyanis szinte mindenre – erre egyébként a világon nincs példa – az ágazatnak azonban évről évre kevesebb pénzből kell ezt megoldania.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.